Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-49

À nemzetgyűlés 49. ülése 1922. éi terhelve. Most ez az általános jövedelmi pótadó töröltetett és ennek természetes konzekvenciája az, hogy elesik levonás is, amely ebből a törölt adóból állott volna fenn. Megjegyzem, hogy annak ellenére, hogy a helyzet nem teljesen hasonló, a házbirtokot illetőleg is tervez a törvényjavaslat hasonló rendelkezéseket, és azt fentarthatónak és megindokolhatőnak tartom azért, mert hiszen annak idején tulajdonképen csak az általános jövedelmi pótadó szóban foglalt »jövedelemadó« szóra való tekintettel vétetett fel ez a kedvezmény, a hozadéki adó természetével ellentétben, abból kiindulva, mintha itt jövedelemmegadóztatás lenne. Most azonban, amikor a helyzet ugy alakult, hogy azok a terhek, amelyek annak idején felvétettek, nagyobb részükben ki vannak fizetve, vagy ha nincsenek is kifizetve, mindenesetre lényegesen kisebb megterheltetést jelentenek, azt hiszem, hogy az adminisztrációt megnehezítő, a tulajdonosra nézve pedig az adott gazdasági viszonyok között aktualiter igen csekély előnyt jelentő kedvezmény megszüntetésének ideje annál is inkább elérkezett, mert hiszen a kedvezmény eddig sem volt elméletileg indokolt. Különösen a földbirtokot illetőleg a helyzet az, hogy itt elesvén az adó, elesik természetszerűleg az a levonás is, amely ebből a megszüntetett adóból lett volna teljesítendő. Kiterjesztem azonban ezt és megállapítani kívánom a házra nézve is, ahol a viszonyok némileg mások ugyan, ahol azonban szintén áll az a közgazdasági helyzetre vonatkozó argumentum, hogy t. i. a viszonyok ma ebben a tekintetben igen lényegesen változtak. Kérem a szakasz eredeti szövegének elfogadását. Elnök: Minthogy több szónok nincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy elsősorban felteszem a kérdést az eredeti szövegre, szembeállítva azt Gaal Gaston képviselő ur indítványával. Amennyiben el méltóztatnak fogadni az eredeti szöveget, elesik mind a két módosító javaslat; amennyiben nem méltóztatik elfogadni az eredeti szöveget, külön-külön fogom feltenni a kérdést a két módosító indítványra. Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e elfogadni a 6. §-t eredeti szövegezésében, szemben Gaal Gaston képviselő ur két módositó indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Nemzetgyűlés a szakaszt eredeti szövegében fogadta el. Következik a 7. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 7. §4). Elnök : Kivan valaki szólni ? Forgács Miklós jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston: Nem kívánok szólni. Forgács Miklós jegyző : Petrovics György ! n szeptember hó 13-án, szerdán. 259 Petrovics György: Mélyen t. Nemzetgyűlés! E szakasz tárgyalásával kapcsolatban azt a kérést vagyok bátor intézni az igen t. pénzügyminister úrhoz, szíveskedjék minél előbb beterjeszteni a városok és községek háztartásának rendezéséről szóló törvényjavaslatot és abban hatékonyan ugy intézkedni, hogy lehetőleg enyhittessék az a hátrányos helyzet, amely a kereseti adó átengedése folytán kétségtelenül nagy mértékben sújtja a falvakat és mezőgazdasági városokat más városokkal szemben. (Helyeslés.) A kereseti adók ugyanis csak a fejlettebb gazdasági élettel, nagyobb iparral és kereskedelemmel bíró városokban jelentenének nagyobb jövedelmet és az előbb Emiltett hátrányos helyzetet maga az a körülmény, hogy a pénzügyminister ur a községi pótadókat maximálni szándékozik, még nem fogja orvosolni. Ennek kapcsán azt is kérem a pénzügyminister úrtól, szíveskedjék a készülő törvényjavaslatnál figyelembe venni azokat a nagyon értékes memorandumokat és felterjesztéseket is, melyeket a városok országos kongresszusa ebben a tárgyban régebben Lukács Ödön, ujabban Eberth Géza győri városi tanácsnok elaborátuma alapján intézett a kormányhoz. Végül fel akarom hivni a pénzügyminister ur figyelmét arra, — és ez már konkrét javaslat volna, — hogy az idegen megszállás alatt voltak egyes városok, amelyeknek háztartása nehéz helyzetben volt, és amelyek a kormánnyal nem érintkezhettek és szabályrendeletileg behozták az u. n. szeszpótilletéket, mely abból állott, hogy a bor és égetett szeszes italok után bizonyos városi pótilletéket szedtek. Ez igen jelentékeny és népszerű jövedelmi forrását képezte ezeknek a városoknak, de természetesen a megszállás megszűntével ezeknek szedését, mivel törvényes alap a kivetéshez nem volt, be kellett szüntetni. Arra kérem a pénzügyminister urat, hogy a készülő törvényjavaslatban tegye lehetővé, illetve a városok és a községek az 1899 : VI. és az 1906: II. te. módosításával jogosíttassanak fel arra, hogy a bor és az égetett szeszes italok után bizonyos összegű városi pótlékot szedhessenek. Ez nagyon jelentékeny és szociális szempontból is igazságos jövedelmi forrás lenne a városokra nézve. A szakaszt különben elfogadom. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Indítványozom, hogy a 7. § teljesen töröltessék. Ha ugyanis a földadó céljaira jó a buzavaluta, nem látom be, hogy miért kelljen itt egy másik kulcsra visszamenni. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Senki sem.) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem*A pénzügyminister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Kérem a szakasznak eredeti szövegében való elfogadását, amely eredeti szövegben való elfogadása a szakasznak azt jelenti, hogy a na*