Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-48

250 A nemzetgyűlés 48. ülése 1922. test fogja jelentem, a földadó most tervezett súlyosabb terhei alól mentesítsünk. Annak idején a minister ur azzal érvelt — nézetem szerint is igen helyesen — hogy tárgyi adózásnál igazságos progressziót behozni teljes lehetetlenség, mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy igen gazdag embernek is lehet kisbirtoka és viszont a nagybirtokos is lehet igen szegény ember. Ha valaki adóssággal tele van, akármennyi birtoka is van, tulajdonképen koldus ; ha pedig valaki sokszoros milliomos, tőkepénzes és 40—50 hold kisbirtoka van, az még nagybirtokosnak nem nevezhető. Akkor is fentartottam az álláspontomat és fentartom ma is, hogy amilyen mértékben helytelennek tartom a földadónál vagy bármely adónál a progressziónak tervszerinti kvázi ideális bevezetését, épen annyira nem tartom lehetetlennek, hogy a létminimummal rendelkező földbirtokosok az adózásnak most kontemplált nehéz terhei alól mégis mentési ttessenek. Ezt a célt az általam előterjesztett szakasz — azt hiszem — teljes egészében szolgálja, teljes egészében ki is meriti ós igy kizárja annak lehetőségét, hogy ezen szakasz alapján enyhébb adóztatásban részesülhessenek olyan emberek, akiknek a létminimumhoz szükséges földbirtokon kívül egyéb vagyonuk is van. Tisztelettel kérem a mélyen t. Nemzetgyűlést, hogy ezt a szakaszt mint mindenesetre szociális célzatút és épen a legszegényebb néposztály szükségletével számitót, méltóztassanak elfogadni és uj 5. §-ként a törvényjavaslatba felvenni. Elnök: Kivan valaki hozzászólni? A pénzügyminister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Sajnálom, de épen azok után, amiket délelőtti beszédemben is előadtam a létminimumot illetőleg, nem tehetem magamévá ezt a javaslatot. Azt hiszem, hogy a létminimum kérdéséről épen ugy, mint a progresszió kérdéséről a jövedelmi adótörvényben fogunk gondoskodni és kell is gondoskodnunk. Az a körülmény, hogy valakinek kis háza vagy földje van, még nem szolgálhat alapul és okul arra, hogy kivétessék egy adó alól, amelynek kritériuma épen ilyen háztulajdonnak vagy földtulajdonnak megléte. Ha az a bizonyos vagyon, amelyről itt sző van, valaki által bérbevétetik, az mindenesetre képes megfizetni érte a megfelelő összeget, olyant vagy talán magasabbat, mint amilyent átlagban a nagyobb birtokok után fizetnek. Ha tehát örökölte vagy vétel utján szerezte ezt a földterületet és ez a birtokában van, azt hiszem, ez szintén képez olyan vagyonértéket, amely után ilyen minimális bért, illetőleg minimális megterheltetést az állam részére megfizethet. Azt hiszem, hogy ezeknél az adóknál, nevezetesen a földadónál és házadónál, ahol a vagyonoknak s az abból folyó jövedelmeknek megadóztatásáról van szó, a létminimum kérdésének előtérbe és szembeállításával ilyen adómentességet megállapítani évi szeptember hó 12-én, kedden. nem volna helyénvaló. Kérném tehát ennek a szakasznak mellőzését. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítón?. Kérdem a t. Házat, el méltóztatnak-e fogadni a Gaal Gaston képviselő ur által javasolt uj 5. §-t, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a javasolt uj szakaszt nem fogadta el. Következik az eredeti 5. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa az 5. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Temesváry Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! E szakasz 2. bekezdésénél az igazságosság érdekében szükségesnek tartom egyes módosításokat előterjeszteni. Az eredeti szakasz 2. bekezdése ugyanis azt mondja, hogy (olvassa) : »Amenynyiben valamely haszonbérlő akár egyéni haszonbérleti jogviszony utján, akár haszonbérleti társasági tagság révén 20 katasztrális holdnál kisebb területet bir haszonbérben s ezért katasztrális holdanként akár szerződési megegyezés, akár birói ítélet alapján 1 q szemesterményt, illetve annak tőzsdei árát vagy ennél több haszonbért fizet, ez esetben az eddigi és e törvénnyel megállapított földadó közti különbözetet a haszonbérbeadó tartozik viselni.« T. Nemzetgyűlés ! Ha ez a bekezdés eredeti szövegében maradna fenn, abban az esetben előfordulhatna az, hogy valaki összeszedi 10—15 kisebb birtokosnak 20 katasztrális holdnál kisebb birtokát és igy ezen nagyobb, most már eléggé« megszaporodott birtoka után is abban a kedvezményben részesülne, hogy helyette az adót a haszonbérbeadó tartoznék viselni. Ennek elkerülése céljából szükségesnek tartanám, hogy ezen bekezdés 2. sorában a »társasági tagság révén« szavak után »összesen 20 katasztrális holdnál kisebb területet bir haszonbérben« szavak tétessenek, az 5. sorban pedig a »fizet« szó után a következő szavak tétessenek : »és saját tulajdonában sincs 20 katasztrális holdnál nagyobb területe«. Ez esetben elkerülhető volna az, hogy az ilyen tömegesen összeszedett és haszonbérbe vett kisebb birtokoknál az adót át lehessen hárítani a bérbeadóra. Kérném ezen módosításom elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Neuberger Ferenc! (Nines itt!) Strausz István! Strausz István: Elállók a szótól! Forgács Miklós jegyző: Bessenyey Zenó! Bessenyei Zenó : T. Nemzetgyűlés ! Az 5. § ellen aggályom van és ezért az 5. §-ban uj 2. bekezdést javasolnék beiktatni. Az 5. § ugyanis anélkül, hogy a törvény pénzügyi céljai megkívánnák, lényegesen belevág a magánjogba. Kimondja ugyanis, hogy bérleti viszony esetén, ha a felek, a bérlő és a bérbeadó nem tudnak megegyezni arra nézve, hogy a többlet-földadót ki fizesse, bármelyik félnek jogában áll a bérletet 30 nap alatt felmondani. Nekem ez ellen a tervezett intézkedés ellen többféle szempont-