Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-48

A nemzetgyűlés 48. ülése 1922. ból van kifogásom. Először is kifogásom van elvi szempontból, mert habár a háború alatt és a háború után elkövetkezett nyomorúságos világban nagyon gyakran szükség volt arra, hogy belenyúljunk a magánjogi viszonyokba, mégis veszedelmesnek tartanám, hogy ezt a magánjogi viszonyokba való belenyúlást folytonosan szaporítsuk, ezeket a precedenseket megismételjük minden különös szükség és indok nélkül. (Helyeslés balfelöl.) Elismerem, hogy vannak magasabb szociális vagy közszempontok, amelyek még ma is megkivánják, hogy az állam teljes erővel nyúljon bele a magántulajdonba és szóljon bele a magánjogi viszonyokba, de minden különös szükség nélkül egy magántulajdonra felépített társadalmi és gazdasági rendszert megbolygatni nem tartom okszerűnek. (Helyeslés a baloldalon.) Nem tartom okszerűnek azért, mert hiszen a magántulajdon és a magánvállalkozás az, amely előbbre viszi a gazdasági felvirágoztatást, lehetővé teszi a gazdasági fejlődést és szaporítja a közvagyont. (TJgy van! half elöl.) De nem tartom helyesnek a törvénynek ezt az intézkedését azért sem, mert nagy gazdasági bizonytalanságot teremt, a gazdasági jogfolytonosságot megakasztja. Az országban ugyanis igen sok örökölt föld van bérbe adva; 30 napon belül bizonytalan lesz, hogy ezen a földterületen ki lesz a gazdálkodó, a bérlő marad-e benn, vagy pedig a bérbeadó veszi-e át. Aki életében csak egyszer látott gazdaságot, amely gazdát cserél, azt tudja, hogy ilyenkor mennyi érték, mennyi használt ós ócska dolog megy veszendőbe, amely a régi birtokosnak tulajdonában még nagyon is hasznosítható lett volna. Mi igazán nem vagyunk ma még abban a helyzetben, hogy ilyen félig-meddig használható anyagokat eldobjunk vagy a megmegsemmisülés veszélyének tegyünk ki. (Igás! TJgy van!) Harmadszor pedig azért sem tartom helyesnek a törvény intézkedését, mert alkalmat ad magánjogi előnyöknek kihasználására. Egy helyütt talán a bérbeadó fog a törvény ezen intézkedésével jól járni, másutt a bérlő, de a törvény mindenesetre ürügyet ad arra, hogy egyesek jogtalan anyagi hasznokat gyűjtsenek maguknak. Elismerem, hogy a törvény egész intézkedését hatályon kivül helyezni nem lehet, mert szociális szempontból a kisbérlőknek talán előnyösebb a csere vagy a felmondás lehetősége, de legalább ne terjesszük ki ezt a nagybirtokokra, amelyek hivatva vannak a több termelést szolgálni, mert feleslegesek a törvénynek ezek az intézkedései. Ezért tiszteletteljesen javaslom, hogy az 5. §-ba uj 2. bekezdést méltóztassék tenni. Megjegyzem, hogy a birtok nagyságára nézve nincs határozottan kialakult véleményem, mert hiszen vita tárgyát képezheti az, hogy mi legyen az a nagybirtok, mégis, hogy egészen nagybirtokot vegyünk, mondassék ki, hogy ötezer hol§vi szeptember hó 12-én, kedden. 251 don felüli térfogatú birtokokra vonatkozólag nincs felmondási joga egyik félnek sem, hanem amelyik fél a földadőszaporulat viselésének terhét magára nézve sérelmesnek véli, ennek igazolása céljából e törvény hatálybaléptét követő 30 nap alatt ugyanazon vegyes bírósághoz fordulhat sérelmének elbírálása végett, amelyik a haszonbérleti összeg megfizetése tárgyában illetékes. A vitássá tett időre eső földadószaporulat felénél nagyobb összeg ebben az esetben sem róható a haszonbérbeadóra, és a szóban levő időre eső haszonbér egynegyedrészénél többet itt sem tehet ki. Itt meg van teljes mértékben védve a földesúr joga és teljesen ki van zárva, hogy a nagybirtok minden ok nélkül gazdát cseréljen. Tisztelettel kérem javaslatom elfogadását. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan még valaki szólni a szakaszhoz? Dénes képviselő ur kivan szólni. (Felkiáltások jobbfelöl : A szakértő !) Drozdy Győző: Szakértő is. Mi is értünk hozzá, nemcsak a nagybirtokosok. Dénes István: T. Nemzetgyűlés! Az -5. §-t egészében törölni kívánom és helyébe a következő szakaszt kérem beiktatni: »A földadót haszonbérbe adott földeknél minden esetben kizárólag a földtulajdonos viseli.« Indoka ennek a módosításomnak, illetőleg javaslatomnak . . . Gaal Gaston : Epen olyan mint a javaslat ! Dénes István : ... az, hogy az 5. § kizárólag a nagybirtokosok javára alkottatott, mivel a nagybirtokosok földjeinek körülbelül 48 %-a haszonbérbe van adva. A földadót, amint a neve is mutatja ennek az adónak, azért vetik ki, hogy azt a föld viselje. Miután pedig a föld nagybirtokosaink kezében van, rögtön kellett gondoskodnia a kormánynak a nagybirtokosok javára, nehogy Isten őrizz, valahogy a földtulajdonosok találják viselni a földadót, hanem hogy át tudják hárítani a haszonbérlőkre, akik azután ezt belekalkulálják a termelés költségeibe ós továbbhárítják a fogyasztókra. (Zaj jobbfelöl.) En rettenetesen csodálkozom azon, hogy ez a szakasz igy, ahogy van, egyáltalában belekerülhetett egy törvényjavaslatba. Hiszen, amint Bessenyey igen t. képviselőtársam nagyon helyesen kifejtette, ez a legagresszívebb módon egyenesen bele nyúl — ahogy nem nyúltak bele a félvörös és a vörös kormányok intézkedései sem (Zaj jobbfelöl.) — a magánjogi viszonyokba. Ez a szakasz, amint Bessenyey t. képviselőtársam kifejtette, igenis, kizárólag a nagybirtokosok, a nagy földtulajdonosok érdekében, azok kedvéért, azok magánérdekeinek megvédése érdekében hozatott, hogy ezt az adót ne viseljék a földtulajdonosok, akik birtokaikat nem maguk művelik, hanem külföldön sétálnak és kiadják a birtokaikat bérbe kereskedelmi vállalatoknak és kiadják bérbe a magyar földet olyan embereknek, akik nem földmivesek, talán egyáltalában • i