Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-48

A nemzet g miles 48. ülése 1922. évi szeptember hó 12-én, kedden. 249 voltam és ha már ő is elfogadta, ne méltóztassék ennek értékét elhomályosítani, mert a kisemberek szempontjából ez igen jelentékeny degressziót jelent. Ami pedig képviselőtársamnak azt a módosítását illeti, hogy a több gyermeket a szakasz vegye figyelembe, erre azt kell mondanom, hogy ez igazán nagyon helyes mindenféle jövedelmi adónál; azonban lehetetlenség, hogy hozadéki adónál a jegyző a fizetés alkalmával vizsgálja, hogy valakinek hány gyermeke van, hány halt meg, hány él. Ennek folytán t. képviselőtársam engedje meg azt, hogy a legmelegebben csatlakozzam ahhoz, hogy Magyarországon a jövedelmi adó kérdésébe vitessék bele az, hogy igenis, több gyermek kedvezményben részesül. Eddig — nem tudom miért, talán mert minden pénzügyministeriink legényember volt, Teleszky, Popovics és valamennyi — tényleg a sok gyermekes családokat nem részesítették kedvezményben. Ezt azonban itt a hozadéki adónál épen a legrosszabbkor tetszett felhozni, mert ezt itt nem lehet keresztülvinni. (Zaj és éllenmondásoh a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezt csak azért hoztam fel, hogy kijelentsem, hogy javaslatának leszavaztatásával a több gyermek kedvezményezésének elvét nem szavaztuk le, hanem azt a jövedelmi adó kérdésénél tessék érvényesíteni (Helyeslés.) Elnök : Szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister : Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! A Nagy Emil t. képviselő ur által előadottak után csak egész röviden kérem a nemzetgyűlést arra, hogy méltóztassék a szakaszt az előadó ur által tett módosításokkal elfogadni. A Nagy Emil t. képviselő ur által előadottakhoz csak annyit kívánok még hozzáfűzni, hogy a késedelmi kamat kérdése, az a kérdés, hogy a kellő időben való be nem fizetés esetén milyen plusz-fizetés követeltetik, az adókezelési törvényben van szabályozva, fennáll tehát minden más adóra nézve is. Ezt itt külön szabályozni azért kellett, mert épen itt átmentünk a pénzzel való megállapításról a gabonával való megállapításra, ebbe a törvényjavaslatba tehát egy ilyen speciális szabályozást kellett felvenni. Megjegyzem, hogy a szakasz egész lényegében kedvezményt biztosit, nem pedig valamely súlyosbítást jelent az adózókra nézve, különösen abban a szövegezésben, amelyet a t. előadó ur előterjesztett. Kérném tehát ennek elfogadását. (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Most következik a szavazás. A szavazást a következőképen óhajtom megejteni : A szakaszt két bekezdésre bontom és az első bekezdést először teszem fel szavazásra eredeti szövegében. Amennyiben az első bekezdést eredeti szövegében nem méltóztatnak elfogadni, felteszem szavazásra az első bekezdést az előadó ur pótlásával, szemben a Gaal Gaston nemzetgyűlési képviselő NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1922—1926. — IV. KÖTET, ur javaslatával, mely arra irányul, hogy ez a bekezdés töröltessék. A második bekezdést szintén először eredeti szövegében teszem fel szavazásra. Amennyiben nem fogadtatnék el, felteszem szavazásra az előadó ur által javasolt pótlást. Azután a t. Nemzetgyűlés elé terjesztem a Farkas Tibor képviselő ur által javasolt pótlást, végül szavazás alá bocsátom a Haller István képviselő ur által tett javaslatot. Méltóztatnak a kérdés feltevéséhez ilyen értelemben hozzájárulni. (Igen!) Minthogy a Nemzetgyűlés hozzájárult, kérdem elsősorban, hogy az első bekezdést méltóztatnak-e eredeti szövegében elfogadni! (Nem!) A Nemzetgyűlés az első bekezdést eredeti szövegében nem fogadja el. Akkor kérdezem : méltóztatnak-e az előadó ur által javasolt pótlással elfogadni az első bekezdést, szemben Gaal Gaston nemzetgyűlési képviselő ur törlést tartalmazó indítványával ? (Igen !) A Ház ily értelemben fogadja el az első bekezdést. Most felteszem a kérdést arra vonatkozóan, hogy méltóztatnak-e elfogadni a Farkas Tibor képviselő ur által javasolt pótlást? (Nem!) A Nemzetgyűlés a Farkas Tibor képviselő által javasolt pótlást elveti. Most felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a második bekezdést eredeti szövegében elfogadni ? (Nem!) A nemzetgyűlés a második bekezdést eredeti szövegében nem fogadja el. Most felteszem a kérdést az előadó ur által javasolt módosításra szemben Gaal Gaston * képviselő ur javaslatával. Méltóztatnak elfogadni az előadó ur javaslatát ? (Igen !) Ezzel a szöveg az előadó ur javaslata értelmében elfogadtatott. Forgács Miklós jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! Én egy uj 5. szakaszt vagyok bátor proponálni és épen ezért itt kellett szólanom a 4. szakasz után. Uj 5. §-ként kérem felvenni a következőt (Olvassa) : »Minden olyan esetben, amikor egy és ugyanazon adózó összes földbirtoka, akár egy, akár több község határában fekszik, egy negyed telket meg nem halad és a kérdéses földbirtokhoz tartozó, azzal arányos dologi felszerelésen és forgótőkén, továbbá a hozzátartozó szokásos lakóházon és melléképületen kivül az illető adózónak egyéb vagyona, vagy hasznothajtó más foglalkozása nincs, az ilyen adózó földadóban csupán az ' 1920. évi XXIII. te. 89. §-ában megállapított földadótételt (a kataszteri tiszta jövedelem tízszeres összege után 20°/o-ot) fizeti.« Mélyen t. Nemzetgyűlés! Hosszadalmas indokolást ehhez a módosításhoz hozzáfűzni nem szükséges. Mindazokból folyik ez, amiket a törvényjavaslathoz az általános vitában és a részletes vitában is előadtam. Az általános vitában megemlítettem már, hogy bizonyos legkisebb adózó kategóriákat, amelyek csak a létminimum előállításához szükséges birtoktesttel rendelkeznek, s amelyekre vonatkozólag ez a földadó feltétlenül a legsúlyosabb megterhelte32