Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-48

248 A nemzetgyűlés 48. ülése 1922. különböztető és igazságtalan elbánásnak tartom a mezőgazdasági adózókkal szemben, tisztelettel javaslom, hogy a 4. §-nak ez az első bekezdése, mint egy különleges elbánást involváló intézkedés, töröltessék. Egyébként a szakasz második bekezdését azokkal a módosításokkal, amelyeket az előadó ur ismertetett, a magam részéről elfogadom. Kérem tehát mint határozati javaslatot szavazás alá venni, hogy azt inditványozom, hogy a szakasz első bekezdése törlendő. Elnök: Kivan még valaki szólni? Forgács Miklós jegyző: Farkas Tibor! Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés ! A L § első bekezdéséhez a következő módositást nyújtom be : »be nem fizettetik« után tétessék : »buzaértékben fizetendő a késedelmi kamat az adóhátralékok után fizetendő százalék szerint«. Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző': Hallér István! H aller István : T. Nemzetgyűlés ! Abban a beszédben, amelyet az általános vitában tartottam, jeleztem, hogy én a degressziót, illetőleg a progressziót helyesnek és szükségesnek tartom. A magam részéről szívesen hozzájárulok ahhoz, hogy a legelső javaslattal szemben már a pénzügyi bizottság módosításában és most az előadó ur módosításában is nyoma van a progressziónak, vagy ha ugy tetszik, a degressziónak. Én a magam részéről azonban már akkor megjegyeztem, hogy a progresszivitásnak, vagy a degressziónak ezt a módját nem tartom helyesnek. T. i. a javaslat arra az álláspontra helyezkedik, hogy kedvezményben részesiti azokat, akik egy bizonyos terminusra megfizetik adójukat. Ezt azok tehetik, akik tőkében erősek. Tőkében erős lehet egy kisgazda, akinek kisebb vagyona van, egy naggyal szemben, akinek végeredményben az egész ingatlan vagyona sokkal nagyobb, de a forgótőkéje kicsiny, tehát az, akinek a forgótőkéje véletlenül nagyobb, megfizetheti az adót és ezért kedvezményben is részesül, holott esetleg, sőt egész biztosan a kedvezményre nem az van ráutalva, akinek megfelelő készpénze van, hanem inkább az van a kedvezményre ráutalva, aki nagyon nehezen tudja az adót megfizetni. Ezért én ezzel az előadói javaslattal szemben azt inditványozom, hogy a megfelelő helyen vétessék be (olvassa) : »Ez a kedvezmény, ha az adózó mezőgazdaságilag kezelt földbirtokának nagysága az öt katasztrális holdat meg nem haladja, 30%-ig, ha 15 katasztrális holdat meg nem haladja, 20%-ig emelkedik.« Ezenkívül azt hiszem, végre nekünk adórendszerünkben is rá kellene térnünk arra, hogy kedvezményt adjunk a többgyermekes családoknak. Nemzeti szempontból ezt a kérdést nem lehet eléggé hangsúlyozni. Nekünk nem szabad megvárnunk a kezdeményezéssel azt az időt, amikor már veszedelmes szükség kényszerit bennünket arra, hogy ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozzunk. Azt hiszem, hogy az a propozició, amelyet bátor vagyok évi szeptember hó 12-én, kedden. módosítás formájában tenni, a pénzügyi érdekeket igen lényegtelenül érinti, azonban mégis azt jelenti, hogy mi ezen a téren megtesszük azt a lépést, amelyet — azt hiszem — a nemzet tőlünk elvár, és amely a nemzeti szaporodás és fajerősödés szempontjából kétségkívül kívánatos. Ez a része propoziciómnak a következőképen szól (olvassa): »Ehhez ujabb 5%-os kedvezmény járul, ha a gyermekek száma háromnál több, illetőleg ujabb 10%, ha a gyermekek száma ötnél több«. Kérem a nemzetgyűlést, hogy méltóztassék ezt a módosításomat elfogadni. (Élénk helyeslés half elől.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Nagy Emil ! Nagy Emil : T. Nemzetgyűlés ! Gaal Gaston képviselő ur módosítása kétségkívül szimpatikus, de nem hiszem, hogy ennek az előadó ur által tett módosítás után gyakorlatilag nagy jelentősége lenne, mert az a nagyobb gazda, aki meg tudja adóját fizetni könnyen, jobb ha rászorittatik arra, hogy pontosan fizessen, a kisebb gazda pedig, akire nézve ez a módosítás foglaltatik az előadó ur indítványában, ki fogja fizetni az ő adóját saját jól felfogott érdekében, mert ezzel tekintélyes kedvezményt kap. Legyen szabad megvédelmeznem a szakaszt Haller István képviselőtársammal szemben. Szerintem ugyanis ez igenis egy agrárérzékből kiinduló szakasz, mert én mindig azt az álláspontot képviseltem a különböző bizottságokban, hogy a magyar falusi embert nem büntetéssel kell a fizetésre szoktatni, hanem némi kedvezménnyel. Ha a kisember tudni fogja, hogy ha adóját kifizeti egy összegben, illetve két részletben, akkor 30%-os kedvezményt kap . . . Szabó József: De nem tudja! Nagy Emil :... ez reá nézve olyan tekintélyes kedvezmény, amelynek ellenében igyekezni fog adóját kifizetni. Már pedig abban óriási falusi érdek van, hogy a szegényebb fajta ember adóját fizesse ki aratás után, mert amelyik szegényebb ember nem mindjárt aratás után akarja adóját kifizetni, hanem februárban vagy márciusban, annak az adójábólakinestárranagy haszon nem fog háramlani. Az a felfogás pedig, hogy ő a 30%-os kedvezmény megszerzésére akár az 0. K. H. utján, akár más utón nem tudna megfelelő pénzt előteremteni, egyáltalában nem áll meg, és sajnálnám, ha a szakasz igazán agrár érzékét elhomályosítaná a t. képviselő ur felszólalása. T. képviselőtársam, ha az a kisebb gazda nem tudja kifizetni fél adóját október végéig, akkor nem fog tudni vele megbirkózni tél idején sem. (Ugy van! jobbfelöl.) Èz a szöveg voltaképen tőlem származik és ezért engedjék meg, hogy megvédelmezzem a legnagyobb eréllyel,... (Zaj a szélsőbaloldalon.) Haller István : Tiszta financiális és nem szociális szakasz ez ! Nagy Emil : . . . mert ebben a tekintetben az igen t. pénzügyminister úrral sokáig vitában