Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-48
A nemzetgyűlés 48. ülése 1922. hidalhatatlanná teszi, mint előbb mondtam, Budapest és a falu népe között a szakadást. Azt hiszik önök, hogy annak a falusi népnek az nem tűnik fel, hogy Budapesten még a munkás is különb akar lenni, mint akármelyik birtokos paraszt? Azt hiszik önök, hogy az a falusi nép nem gondolkozik, hogy az olyan buta mint a föld, amelyen egész életét tölti ? lS r e képzeljék ezt, képviselő urak. Nem egyszer hallottam tőlük szemrehányást, hogy miért engedik meg az urak azt, hogy a budapesti munkás nyolc órát dolgozzék és nyolc órai munkáért követeljen magának annyit, amennyiből családostól megél urasán, sőt kocsmára is jut. (Zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltásoh a jobboldalon : Mozira!) Ezt állítom és a képviselő uraknak ad oculos demonstrálom minden nap. (Nagy mozgás a szélsöbaloldalon.) Az én utcámban négy kis kocsma van. Méltóztassék délután 6 órától este 10-ig megnézni — később nem tudom már, mert én 10 órakor legkésőbb haza szoktam menni — tömve az a négy kocsma, mindegyikben ember-ember hátán... (Zaj. és felkiáltások a szélsöbaloldalon : Téved!)", Szabó József : Nem munkásemberek ! Gaal Gaston : Es ba ennének, azon nem csodálkoznám, de nem esznek, hanem 150 koronás bort isznak. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Propper Sándor : Tessék elmenni gyári munkásnak ! Gaal Gaston : Egy szer-máskor megálltam az ablak előtt, hogy hallgassam, hogy miről beszélnek, de egyebet alig hallottam, mint hogy a kormányt és a drágaságot szidták, amely miatt a szegény ember nem tud megélni. (Zaj.) 150 koronás borra azonban ezeknek a szegény embereknek, ugy látszik, jut miből. (Nagy zaj.) Farkas István : Csukják be a kocsmákat ! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Gaal Gaston : A képviselő urat meginvitálom. Ez napról-napra megtörténik. (Zaj a Ház minden oldalán.) Propper Sándor: Tessék elmenni gyári munkásnak ! Elnök; Csendet kérek, képviselő urak! Gaal Gaston : És nem egyszer hallottam, hogy szemrehányást tettek azért, hogy : miért engedik meg az urak ezeket a mindenféle extravurstokat, hogy : az is olyan munkás, mint mi vagyunk és ha nekünk hajnaltól késő éjszakáig ki kell állnunk, hogy az ország termelése meg ne akadjon... (Zaj és ellenmondások a bal- és a szélsöbaloldalon.) Farkas István : Ugyan kérem, egész télen nem dolgozik! (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Gaal Gaston : T. képviselő ur, én nagyon csodálkozom ezen a közbeszólásán, mert a képviselő ur vidékről jött és tudnia kellene, hogy a jószágnak már reggel 3 órakor enni kell adni. (Zaj. Elnök csenget.) ivi szeptember hó 12-én, hedden. 235 Farkas István: Nagyon jól tudom! Gaal Gaston : Hát ha tudja a képviselő ur, akkor azt is tudnia kell . . . (Folytonos nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak! Gaal Gaston : . . . hogy a magyar paraszt bizony huzza az igát hajnaltól késő estig az év minden szakában. (Zaj a bal- és szélsöbaloldalon.) Ugron Gábor: Nem! Gaal Gaston : Egy időszak van, amikor nem dolgozik . . . Ugron Gábor: Hónapokon keresztül nem dolgozik, ez a baj ! Gaal Gaston : . . . akkor is azért nem, mert nem tud, borzasztó útviszonyaink folytán. (Nagy zaj.) Patacsi Dénes : Akkor is fát vág ! Elnök: Patacsi képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. Ugron Gábor; Tudjuk, hogy Patacsi autón hordja a trágyát ! (Nagy zaj.) Farkas István : Sokorópátkai is lesoványodott a munkában ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Propper Sándor: Ez mind a 2. §-hoz tartozik? (Nagy zaj.) Gaal Gaston : Méltán feltűnik a falusi népnek, hogy miért jut ki neki a munkából tizenhat óra, amikor a városi szervezett munkások megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy az országnak ebben a szerencsétlen helyzetében, amidőn igazán csak a munka menthet meg bennünket és amidőn minden ember utolsó csepp izomerejéig az állam és a termelés szolgálatában kellene hogy álljon, ilyenkor követelhessenek, csak azért, mert jól vannak szervezve és igy politikai hatalmat képviselnek, olyasmit, hogy ők nyolc óránál tovább az Istennek se dolgozzanak. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Farkas István: Adják meg a nagybirtokosok a földmunkásoknak is ! B. Podmaniczky Endre : Nem lehet ám nyolc órát dolgozni ! (Zaj és felkiáltások a szélsöbaloldalon : Dehogy nem lehet ! Élénk ette?imon~ dások a jobboldalon.) Propper Sándor : Legyenek nyugodtak, hogy azok is nyolc órát fognak dolgozni, csak legyünk tagjai a népszövetségnek ! (Zaj. Elnök csenget.) Az egyik fele 24 órát dolgozik, a másik semmit ! Elnök : Legyen szabad arra kérnem a képviselő urat, minthogy a második szakasznál vagyunk, hogy méltóztassék lehetőleg ennek az anyagnak keretében maradni, mert igy minden szakasznál ujabb általános vitát provokálni teljesen lehetetlen. (Helyeslés a jobboldalon.) Gaal Gaston ; Kérem elnök ur, én indokolom azt az állásfoglalásomat, hogy miért nem fogadhatom el ezt az adókulcsot és bocsánatot kérek, ezen indokolás során elmondhatom mindazt, amit indokolásul szükségesnek tartok. Nem fogok 30*
