Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-46

126 A nemzetgyűlés 46, ülése 1922. é igy lenni és akkor volt ez rendben, amikor megfelelő aranyfedezetről is gondoskodva volt. Most méltóztassanak kézbe venni a kimutatást és benne megnézni azt, — és ez lesz ránknézve a legérdekesebb a vitában — hogy azok az államok, amelyek rossz valutával rendelkeznek, amelyek maholnap igazán a csőd szélén állanak, jegyintézeteiket milyen százalékban vették maguk igénybe és milyen százalékban engedték meg azt, hogy kereskedelmi célokra vétessék igénybe a jegy intézet. A német birodalmi bankban 1922 augusztus 18-án, tehát alig pár nappal ezelőtt 205 milliárd volt a jegy forgalom, az állam kincstári utalványai alapján pedig kiutalt a jegyintézet 218 milliárdot, tehát többet, mint amenynyi a jegyforgalom, vagyis a német birodalmi bankot kizárólag az állam vette igénybe. — Ausztriában méltóztatnak látni, hogy 833 milliárdból majdnem 600 milliárdot vett igénybe az állam, és csak közel 300 milliárdot a normális élet. — Lengyelországban 347 milliárdból 276 milliárdot vett igénybe az állam és csak 74 milliárdot az üzleti élet. — És most következik Magyarország. Magyarországon egy egészen sajátszerű dolgot méltóztatnak észrevenni és ez egyik leglényegesebb része ennek az egész felszólalásomnak. Magyarországon 1922 augusztus 25-iki kimutatás szerint — már van egy ujabb, az augusztus 31-iki, de maradjunk egy pillanatig az előbbinél — 44 milliárd volt a forgalom és ebből az állam az 1921. évi XVI. te. alapján csak 2 milliárdot és 200 milliót vett igénybe, ellenben üzleti célra bankok és egyéb vállalatok 14.7 milliárdot kaptak. A jegyintézet minden hónapban négyszer kimutatásokat ad,. azokat használtam fel. Ezek mind hivatalos adatok. Talán egyetlenegy adat nem hivatalos : az Oroszországra vonatkozó. Ha valakit érdekel, megmondom, ezeket Keynes angol publicista adataiból szedtem össze. Azt szokták mondani, ő ma Európa legnagyobb publicistája- Ezek nem hivatalos természetű adatok ; a többi, amiket én összeállítottam, mind hivatalos adat; azokban nincs kétely. Méltóztatnak tehát látni, hogy 7 milliárddal szerepeltetem itt a magyar állam igénybevételét ós 14 milliárddal a magyar üzleti világ igénybevételét Ez a két tétel azonban nem egészen helyes. Ernszt Sándor : A többi hol van ? Ulain Ferenc : Mindjárt meg fogom magyarázni ; rá jön a sor. Ez r a két tétel tehát igy nem egészen helyes. Én ugyanis azt a célt szolgáltam ezzel, hogy kimutassak egy dolgot, azt t. i., hogy egy esztendő, vagyis a jegybank fennállása óta a magyar állam maga csak 7 milliárddal vette igénybe a jegy intézetet. Tényleg azonban a jegyintézet nagyobb összeg erejéig van igénybe véve az állam által azért, mert az akkor egy év előtt átvett 18 milliárd értékű osztrák pénzt ki vi szeptember hó 6-án, szerdán. kellett cserélni, tehát az is az államot terheli, vagyis az államot terheli ez a 7 és 18 milliárd, összesen 25 milliárd a 44—45 milliárdból, ami most már szerepel. Viszont a 14.5 milliárdos beállítása az üzleti világnak szintén nem egészen tökéletes azért, mert a jegyintézet a váltóleszámítoló tételeken kivül még szerepel bizonyos más tételekkel is. Azt mondja -t. i., hogy ő egyéb követelések címén 8 milliárdot számit fel. Ez is felemelkedett kb. 23 milliárdra. Urbanics Kálmán: Mik azok az egyéb követelések? Ulain Ferenc : Rögtön visszatérek ezekre. Most méltóztassanak ennek a tabellának kiegészítése végett a következő tabellát megtekinteni : »A m. kir. állami jegyintézet kimutatása a követelések és tartozások állásáról.« Ez a kimutatás arról világosit fel, hogy ezelőtt egy esztendővel, amikor megindult a jegyintézet,mi volt az állomány, mi volt a követelés, mi volt a tartozás és arról világosit fel, hogy egy esztendő leforgása múlva, vagyis augusztus 23-án hogyan állottak ezek a dolgok. Akkor, amikor nyomdába adtam ezeket a kimutatásokat, még nem volt kint az augusztus 31-iki kimutatás: az csak ma reggel került ki, tehát nem tudtam kerek egy esztendőt beállítani, de hiszen ez is bevilágít a dolgokba. Méltóztatnak látni, hogy egy esztendővel ezelőtt mekkora volt az állampénztárnak adott előleg — az első rovatok nem fontosak, az 1 — 5. rovatok kevésbé fontosak, lényeges az államkincstárnak adott előleg, ez a 6. tétel. Egy évvel ezelőtt ez nem volt semmi sem; egy esztendő alatt törvényes felhatalmazás alapján az állam, a kormány, 7 milliárd 200 milliót vett fel. Hozzátehetem, hogy ez a 7 milliárd 200 millió az utolsó héten 400 millióval emelkedett, tehát ma voltaképen 7 milliárd 600 millió szerepel. Méltóztatnak azonban látni e felett egy másik tételt : »Leszámítolt váltók, közraktári jegyek és értékpapírok.« 651 millió koronával szerepelnek, tehát ezek, vagyis az üzleti világ ezelőtt egy esztendővel, augusztus 23-án 14 és fél milliárd, mig most már 18 milliárdot tesz ki ez az igénybevétel. A váltóleszámítolás, értékpapírok, közraktári jegyek tétele 18 milliárdon áll ma. Méltóztassék ezt megfigyelni, a tabellában nincs meg, mert ott csak 14'7 milliárd szerepel, de ez ma már 18 milliárdra emelkedett. Ezt fontos tudni azért, mert ebbe a tételbe fog belekapcsolódni még egy és más. Mielőtt a következő tabellára átmennék és azt megmagyaráznám, méltóztassék megengedni, hogy valamire felhívjam a figyelmet. Nekem t. i. ennél az előző tabellánál aggodalmam volt abban a tekintetben, hogy ebből a 18 milliárdból, amely leszámítolt váltók, közraktári jegyek és értékpapirok cím alatt szerepel, nem vett-e az állam igénybe bizonyos tételt. Ennek következtében a jegybanknál érdeklődtem aziránt, hogy nincs-e esetleg a Futuran keresztül, vagy valamely más, az állammal összeköttetésben lévő