Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-46

116* A nemzetgyűlés 46. ülése 1922. búzaár mellett annak 66.7%-ára emelkedik. A saját számitása szerint fogom bebizonyítani azt, hogy itt tévedés forog fenn. Gaal Gaston t. képviselőtársam számadatai szerint 9 korona 34 fillér volt a kataszteri tiszta jövedelemátlaga az egész országban és ő hozzátette, hogy ez akkor 8% kiló búzának felelt meg az akkori árak szerint, most pedig a földadójavaslat szerint 9.34 kiló búza fizetendő ez után a kataszteri tiszta jövedelem után. Ô azt mondotta azután, hogy legalább is ugy leszállt a föld jödelmezősége, hogy ma a békebelinek legfeljebb 50%-ára tehető. Ennek megfelelően azt mondotta, hogy ma a föld jövedelmét 4 korona 67 fillérben kell felvenni és abban az esetben, ha a 4 korona 67 fillért számítjuk át az aranyparitás értelmében a mai 300szorosra, ez 1401 koronának felelne meg, ami a 9 korona 34 fillérnek 7000 koronás búzaár mellett hetvenszeresét, azaz 46*7%-át jelenti. Gaal Gaston t. képviselőtársam azonban elfelejtette azt, hogy békében csak a kataszteri tiszta jövedelem volt átlag az országban 9 korona 34 fillér és ő maga azt mondta, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület üzemosztálya által revizió alatt kezelt birtokoknak békebeli katasztrális holdanként! átlagos tiszta jövedelme 64 korona volt. Tehát tulaj donképen épen az ő számitása szerint, minthogy a 9 korona 34 fillérnek 20%-a volt az akkori adó, vagyis aranykoronákban 1 korona 87 fillér, tehát az akkori adó az ő számitása szerint a tiszta jövedelemnek 3%-a, nem pedig 20%-a lett volna. Ha már most ma is ugyanez a jövedelmezősége volna meg azoknak a birtokoknak, amelyeket Gaal Gaston t. képviselőtársam számitásai alapjául vett, abban az esetben ma a 64 koronának az ő háromszázszoros számitása szerint 19.200 korona felelt volna meg, aminek azonban — elfogadva az ő számítását, csak 50%-át véve mint jelenlegi jövedelmezőséget — megfelel 9600 korona. Ezzel szemben áll 653 korona 80 fillér adó, vagyis annak a 9 korona 34 fillérnek hetvenszerese, ez pedig ennek a 9600 koronának e szerint a számitás szerint 7%-a

3 nem pedig 46'7%-a. Azt mondotta Gaal Gaston t. képviselőtársam, hogy 1518 korona volt ezeknek a birtokoknak a múlt évben holdankénti tiszta jövedelme. Ez megfelel 22 kilogramm búzának, tehát ennek a jövedelmezőségnek alapján vette fel azt, hogy a jövedelemnek 46'7%-a az adó. Elfelejtette azonban az igen t. képviselő ur azt, hogy az 1518 korona jövedelem ezeknek a birtokoknak nem 1922-ős, hanem nyilvánvalóan csak 1921 -es évi jövedelme lehetett, mert hiszen csak erről az évről lehet lezárt számadásuk, ennek megfelelően pedig csak ezeket az adatokat használhatta ő fel. Ebben az esetben pedig ez nem 22 kilogramm búzának felel meg, hanem sokkal többnek, mert még ha 1200 koronában vesszük is a tavalyi átlagos értékesités lehetőségét a búzára nézve, ebben az esetben is megfelel ez 120 kilogramm búzának, ami mai értékben 9400 koronát jelent s ezzel szemévi szeptember hó 6-án, szerdán. ben a 653 korona 80 fillér átlagos adótétel megint 7%-nak felel meg. Abban az esetben, ha a Gaal Gaston képviselő ur által használt múlt évi adatok, illetve ezen birtokok adatai alapján számitva felvesszük azt, hogy 15'2 millió katasztrális holdnak, ami csonka Magyarországot kiteszi 1921-ben, 23.073 millió volt a tiszta jövedelme, akkor 1200 koronás búzaárban lévén az adó fizetendő, a múlt évben ez az adó, ha fennállott volna, 1704 millió koronára rúgott volna, ami viszont a 23.073 millió tiszta jövedelemnek 7'4%-át teszi. Ha pedig felugratjuk számításainkat a 10.000 koronás búzaárra, aminek bekövetkezése utóvégre nem teljesen lehetetlen a mai viszonyok közt, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) abban az esetben is legalább 120 kilónak kell venni egy katasztrális hold földnek tiszta jövedelmét s ez akkor 12.000 koronának fog megfelelni, ugy hogy az adó 10.000 koronás búzában 9 korona 34 fillérnek megfelelően 943 korona lesz, ami megint nem egészen 7'7%. Ugy hogy épen Gaal Gaston t. képviselőtársam számitásai szerint, azokat korrigálva, tulaj donképen nagyon is kedvező kép tárul elénk arra nézve, hogy a földbirtok ezen uj javaslat szerint mennyi adót fizetne. Sajnos azonban, mint minden számitás, ez is sántit. Átlagokkal dolgozni ebben a tekintetben nem lehet. Lehet, hogy lesznek gazdaságok, amelyeknek adója ennyit sem fog kitenni, de akinek kataszteri tiszta jövedelme holdankint 20—25 vagy 30 koronát fog kitenni, annak az adója számitásom szerint tényleg nem ugyan 46'7, hanem 24—25%-a lesz a tiszta jövedelemnek. Abban az esetben tehát, ha jó terméssel állunk szemben, vagy legalább is normális, közepes terméssel, ezt az adót minden gazda, még az is, akinek kataszteri tiszta jövedelme magas, el fogja birni. Rossz termés esetén azonban ez óriási teherré válhatik és ebben a tekintetben az a kérelmem a pénzügyminister úrhoz, hogy legyen szives a részletekben honorálni azt a kérést, amely nemcsak az én kérésem, hanem több képviselőtársam kérése is, hogy megfelelő biztositékot nyerjen a mezőgazdaság arra az esetre, ha rossz termés következtében teljesen önhibáján kivül egyes vidékeken ezt a magas adót a gazdasági helyzetük romlása nélkül tényleg el nem birnák. Mindent egybevetve, az én meggyőződésem az, hogy a pénzügyminister ur épen akkor, amikor a hozadéki adók rendszerére tért vissza a mai nehéz és bizonytalan viszonyok között, és amikor régi, a közönség által már bizonyos tekintetekben ismert, ha nem is egészen hibátlan adóknak továbbfejlesztését tűzte ki célul, a legszerencsésebb utat választotta az állam pénzügyeinek fejlesztésére és ezért a magam részéről ezeket az a dó javaslatokat minden fentartás nélkül, teljes meggyőződésből szavazom meg. Megtehetem ezt annál is inkább, mert a választás előtt nemcsak a földadóra vonatkozólag, hanem általában is mondottam a saját választóimnak, hogy nagy adóterhek fognak következni és azokat meg kell szavazni. Szó volt akkor a földadónak buzavalutára