Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-46

98 À nemzetgyűlés 46. ülése 1922. mányzat több legeltetési terület megszerzésére törekszik, általában azonban rendeletet fogok kiadni és a legszigorúbban fogom ellenőriztetni azt, hogy a közbirtokossági legelők karban tartassanak. (Helyeslés.) Tapasztalásból beszélek. A. közbirtokossági legelőket sok helyen a közbirtokosságok elhanyagolják, tüske, tövis terem rajtuk. Ha magánosoknál tapasztalok ilyet, ott is ugyanavval a szigorral járok el, de a magános mégis inkább utána néz a magáénak, mint a sok gazda a közösnek. Amikor az állattartás oly nagyfontosságú, a legelőket a legnagyobb mértékig gondoznunk kell, aminek első feltétele az, hogy a legelők tisztán tartassanak és mindenféle tüske és más olyan, ami a fütermést akadályozza, eltávolíttassák. És minthogy a közbirtokosságok ebben tényleg hanyagságot tanúsítanak, el vagyok határozva, hogy őket a tél folyamán minden rendelkezésre álló eszközzel rá fogom szorítani arra, hogy a legelőket tisztogassák és karbahozzák. (Helyeslés.) A mezőgazdasági munkásügyekkel is sokat foglalkozunk a ministeriumban. A gazdasági munkások kötelező balesetbiztosításáról szóló törvényjavaslat is előkészítés alatt van s azt hiszem, az ősz folyamán beterjeszthetem. Ami a mezőgazdasági egyeztető-bizottságok szabályozását illeti, ezt, mint azelőtt, meg fogom beszélni a nemzetgyűlés különböző frakcióival, különösen a munkásrésszel is. Amint most szerveztük, azzal magam sem vagyok megelégedve, ezen is változtatni akarok. Vannak még többféle előkészületek : munkavállalók szövetkezetéről szintén törvényjavaslat készül, amibe lesz beleszólásuk a t. munkásképviselő uraknak. (Helyeslés a széhöbaloldalon.) Az ingyenes jogsegélyt, jogvédő irodát, amely megvan a földmivelésügyi ministeriumban, ki akarjuk az egész országra terjeszteni, hogy a vidéken is meglegyen, Tervben van a mezőgazdasági munkástörvénynek revíziója, gazdasági munkásházak építése, házhelyek beépítése s ezeknek állami támogatással való kezelésük. Ezek is mind munkában vannak a földmivelésügyi ministeriumban és én azt hiszem, hogy a jövő tél folyamán ide tudok velük jönni a nemzetgyűlés elé. (Helyeslés.) Ami lótenyésztésünket illeti, lóanyagunk a háború alatt nagyon leromlott; ennek megnemesitése, felfrissítése tárgyában minden lehetőt el kell követnünk. Hiányunk, hogy elegendő apaállat nem áll rendelkezésre. A román megszállás alatt elrabolt állatok pótlásáról gondoskodik a földmivelésügyi ministerium, amennyiben bir, és amennyiben nem áll elegendő anyagi eszköz most rendelkezésére, a pénzügyminister úrhoz fordulok aziránt, hogy erre is adjon költséget. Uj állategészségügyi törvényt is kell készítenünk; az előkészítés alatt áll. (Helyeslés.) A régi állategészségügyi törvény ugyanis még az őskorból maradt ránk. A szavatossági törvény évi szeptember "hó 6-án, szerdán. elkészült, most az igazságügyminister urnái van, ez is be fog terjesztetni. Az állatoltóanyagok termelésének forgalomba hozatalának szabályozása szintén munkában van. Az állattenyésztésnél a köztenyésztésre szolgáló apaállatok beszerzése és kiosztása szintén aktuális kérdés. És itt meg kell emlékeznünk egy tényről, arról, hogy hazai szarvasmarhatenyésztésünk a háború alatt minőségben nagyon romlott. És miután a mi marhatenyészetünk nem eredeti nyugati fajta marha, hanem keresztezésből származott, átfajzott marha, szükség volna nagyon arra, hogy valóságos nyugati kipróbált faj-apaállatokat hozzunk be és állományunkat évenkint felfrissítsük. Ennek a szükségességét kétségbevonni nem lehet. Aki állattenyésztéssel foglalkozik, ezt nem vonhatja kétségbe. Az a kérdés, mikor vagyunk abban a helyzetben, hogy ilyen állatokat hozzunk be, ami nagyon sokba kerül. Felmerült az eszme azok részéről, akik ennek a szükségességét leginkább érzik, hogy az állam adjon át bizonyos mennyiségű búzát Svájcba kivitelre s annak ellenében behozzuk az apaállatokat, bikákat. Bármennyire átérzem azt, hogy èz a felfrissítés szükséges, azonban ma, mikor a terméssel nem lehet nekünk dicsekedni ugy, mint a tavalyi esztendőben, mégis nagyon meggondo" landó, hogy búzát vihetünk-e ki, (Igaz ! ügy van ! a szélsohalóldalon.) és ki kell jelentenem, hogy — ha esetleg támadásban is részesülök érte — mégis inkább lemondtam a buzakivitelről és bikák beszerzéséről, ha ez másképen nem lehetséges. (Helyeslés.) Szóval a földmivelésügyi kormányzat arra határozta magát, hogy ebben az egy évben a gabonahiányra való tekintettel inkább eltekint az apaállatok beszerzésétől. (Helyeslés.) Azért jelzem ezt, mert a sajtóban is írtak ezekről a dolgokról. Ez a terv tényleg tárgy altatott, azonban a helyzetre való tekintettel nem akarunk búzát kivinni ezen a télen. Dénes István : Lisztet se vigyünk ki ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Az sem nagyon megy ki. A baromfitenyésztés terén is megtesz mindent a földmivelésügyi ministerium, hogy az ország baromfiállománya ne csak szaporittassék, hanem megfelelő fajbaromfiakkal elláttassák. A gödöllői baromfitelepünket is tönkretette a forradalom és a román megszállás. Azóta a földmivelésügyi kormányzat oda tudta azt fejleszteni, hogy ebben az évben kipróbált külföldi és belföldi baromfitojásokat tudunk a termelőknek szerteszét az országban kiosztani és ezt a baromfitermelő telepet még nagyobb mértékben kívánjuk kifejleszteni, hogy azok a reformok, amelyek a tenyésztésnél feltétlenül szükségesek, keresztülvitessenek és minden tekintetben bevált fajtákat tudjunk az országban a tenyésztőknek adni. Nagyon lényeges dolog a baromfitenyésztés, amely különösen a kisebb gazdaságoknak egyik főjövedelmi forrása. Tehát olyan baromfianyagról kell gondoskodnunk, amely leginkább