Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-31
À nemzetgyűlés 31. ülése 1922. évi július hó 27-én, csütörtöhön. 4*> Kötelességemnek tartottam, bogy mint olyan ember, aki gyakorlatilag foglalkozom évek óta szociális kérdésekkel, feltárjam itt ezeket a kérdéseket. Ismétlem., a magam, részéről nagyon örülnék, ha állításaimmal kapcsolatban a szociáldemokrata pártnak valamely képviselő tagja felállana és azt mondaná : ezt mondják rólunk, hát jegyezzék meg, hogy megtagadjuk, amit a múltban tettünk, és amit pro grammunkban vallottunk, és a jövőben ezt és ezb az elvi álláspontot akarjuk érvényesíteni. (Zaj a szésőba'o da'on ) UrbaniCS Kálmán: Sajnos, nem lehet hinni kijelentéseiknek ! Akkor is hazudtak a deklarációban ! (Zaj.) Csik József: Kétszínű politikával nem lehet komolyan dolgozni ennek a tönkretett nemzetnek felépítésén. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kell, hogy mindenki tisztán lásson, és nekünk, keresztény ellenzéknek, akik mint ellenzék akarunk velük haladni az országépités nagy munkájában, kötelességünk tisztán látni elveiket, felfogásukat illetőleg. Urbanics Kálmán : Azt nem lehet i Csik József: Ezért voltam bátor itt nyilt kérdéssé tenni ezeket az elveket. Farkas István : Ott nincs programm, az egységes pártban nem kell programm. (Felkiáltásoh jobbfelől : A magukéról van szó !) Elnök : Csendet kérek ! Csik József : Biztosithatom a képviselő urakat, hogy mi mindig elvi alapon fogunk velük szemben állást foglalni, hogy mi nem a gyűlölség politikáját visszük be működésünkbe, mert jól tudjuk, hogyha az akár a kormány, akár az ellenzék ellen irányulna, csak az országnak ártana, mert ez a szegény megcsonkított Magyarország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy akármelyik politikai párt is a gyűlölet lángját táplálja lelkében bárkivel szemben. Batitz Gyula: Pedig a numerus clausus azt teszi ! Csik József: A gyűlölet szemével nem füthetjük a politika mozdonyát. Nekünk elvi alapra kell helyezkednünk minden körülmények közt. Ugyanazt mondhatom a szociáldemokrata párttal szemben, amit Haller t. képviselőtársam mondott, hogyha a nyomor enyhítéséért, a drágaság leküzdéséért, a dolgozó emberek érdekeiért küzdenek, ha a hadirokkantak érdekeiért vagy minden olyan érdekért szállnak sikra, mely a szegényeknek kenyeret ad, a dolgozó osztályt emeli : mi támogatni fogjuk. (Felkiáltások- a jobboldalon : Ugy van ! Mindannyian !) De mikor a konszolidáció ellen küzdenek, amikor a magántulajdon elvi megtörésén fáradoznak, amikor világnézeti kérdésekben materialista felfogásokat akarnak érvényesíteni, akkor velünk szemben fogják találni magukat. Ahányan vagyunk, annyian vagyunk, de meg fogjuk állani a helyünket, mert mi az ő érájuk alatt edződtünk meg a harcban, minket ők tanítottak meg bátran harcolni, ha kell életünket is feláldozni eszményeinkert. (Taps a; jobboldalon és a középen.) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — III. KÖTET Hátra van még, hogy a kormánnyal szemben való álláspontunkat tisztázzuk. Előre is leszögezhetem, hogy a kormány politikájával szemben nem viseltetünk kellő bizalommal. Nem viseltetünk bizalommal azon okoknál fogva, melyeket Szabó József keresztényszocialista t. képviselőtársam elég részletesen kifejtett múltkori beszédében. (Az elnöki széket Gaal Gaston foglalja el.) Minthogy Szabó képviselőtársam inkább az iparoskérdés szempontjából mutatott rá állásfoglalásunkra, nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, mert inkább mezőgazdaságpolitikai szempontból fogom megokolni, hogy mi birt bennünket arra, hogy a kormánnyal szemben ellenzéki álláspontot foglaljunk el. Előre is leszögezem, hogy a kormánnyal szemben mindig az elvi harcok porondján akarunk maradni, a kormánnyal szemben sem akarjuk a gyűlölség politikáját érvényesíteni és ha a konszolidációról, az ország felépítéséről lesz szó, minket is maga mellett talál. Mezőgazdaságpolitikai szempontból nem viseltetünk a kormány iránt bizalommal, és pedig a földreformtörvény végre nem hajtása miatt. Szeder Ferenc, Dénes István és több más képviselőtársam már több ízben kifejtették, hogy a földbirtokreform végrehajtása nem megy előre olyan mértékben, ahogy az kívánatos volna. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minister ur azt mondta, hogy őt az ellenzéki oldalon azért szidják, mert nem hajtja végre kellő eréllyel a földrefortörvényt, a másik oldalon pedig azért szidják, mert nagy eréllyel hajtja végre. Nem mondhatom erélyes végrehajtásnak azt, hogy két év alatt mindössze 20.000 holdat parcellázott csak az Országos Földbirtokrendező Bíróság. Meg vagyok róla Győződve, hogy ebből a 20.000 holdból legalább 10.000 holdba még egy igénylő sem.vágta bele a kapáját. Ezt nem nevezem reformnak, legkevésbé pedig országos reformnak. Hisz a régi időben, a béke éveiben volt rá eset, hog}/ parcellázás utján egy év alatt 20.000 hold földnél több jutott a mezőgazdasági kisemberek kezére, (ügy van! balfelőL) Szomjas Gusztáv : Akkor a középbirtokról volt szó ! Csik József : Most, mikor törvény van, itt az ideje a reform fokozott végrehajtásának. Hogy mennyire szükség van a mai korban a földbirtokreform végrehajtására, arra nézve leszek bátor néhány adatot felhozni. Ha valahol szükség van arra, hogy egészséges földbirtokreformot csináljanak, ugy elsősorban Magyarországon van erre szükség, mert Magyarország a latifundiumoknak, a nagybirtokoknak az igazi hazája. Szomjas Gusztáv : Csakhogy nem itt van a latifundium ! (Zaj balfelőL) Csik József: Nem teszek kivételt. Akinek nem inge, ne vegye magára.
