Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-31

50 A nemzetgyűlés 31. ülése 1922, Ausztriában az ezer hektáron felüli gazdaság az egész szántóföld-területnek 17'6%~át teszi Iá, Belgiumban 0'4%-át, Dániában a 740 hektáron felőli birtokok az egész szántóföld-területnek 11'8%-át, â Németországban az 1000 hektáron felüli birtokok az egész szántóföld-területnek 1'6%-át, Hollandiában a 100 hektáron felüli birtokok az egész szántóföld-területnek 1'8%-át Magyarországon pedig az 1000 hektáron felüli birtokok az egész szántóföld-területnek — megjegyzem, az egész Magyarországra szól ez a statisztika — 32%-át teszik ki. Az ország területének kétharmadrésze tehát az 1000 holdon felüli nagybirtokosok kezében volt. Ez a statisztika egész Magyarországra vonatkozik, de most még kevésbé kedvező a helyzet, mert amikor Magyarország két harmadrészét elveszítettük, nagybirtokainknak csak kisebbik részét vesztettük el, ugy hogy ma csonka Magyarországon a ez gazdasági helyzet a nagybirtokot illetőleg sokkal resszabb, mint amilyen egész Magyarországon volt. Ha tehát valahol aktuális a födreform kérdése, ugy elsősorban Magyarországon az. Mindenkinek be kell látnia, hogy neki haladnia kell a korral és egy egészséges földreformot Magyarországon minél előbb meg kell valósítani annál is inkább, mert azokban a nyugateurópai államokban, amelyekben ez kevésbé volt szükségszerű és aktuális, már végrehajtották, tehát kell hogy nálunk is végrehajtsák. Sokan azzal érvelnek, hogy a parcellázással és a földbirtakreform végrehajtásával a többtermelés nagy kárt szenved. Nem akarok erre a kérdésre részletesen kitérni, csak pár statisztikai adatot leszek bátor felolvasni. Belgiumban 1846-tól 1895-ig az egy hektárnál kisebb birtokok 72 %-kal szaporodtak, a búzatermés pedig 11'5 métermázsáról 14'75 q ára emelkedett, vagyis amikor a kisbirtokok száma növekedett, a mezőgazdasági termelés fokozódott. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el) Erdélyi Aladár : Akkor hozták be a műtrágyát ! Csik József: A francia departementok közül 47-ben a kisbirtok viszonyai kedvezőbbek, mint a nagybirtoké, 9-ben egyenlők, 13-ban kétesek és csak 16-ra nézve van a nagybirtok előnye kimutatva. De adjunk igazat a közbeszóló t. képviselő urnák, hogy talán a gazdasági művelés módszerének köszönhetik ezt, amit egyelőre mi nem remélhetünk, hogy a kisbirtoknál, pláne az uj birtokosnál megvalósítható. Ennek ellenére is szükséges a földbirtokreformnak radikális alapon való végrehajtása, még pedig azért, mert a többtermelésen kivül más ok igazán nem támogatja azt, hogy a földbirtokreformot kellő eréllyel végre ne hajtsuk. De a többtermelésre nézve is ismétlem, elvileg nem lehet elfogadni azt, hogy a kisbirtok ne volna ép oly hozadékképes, mint a nagybirtok. Csak momentán, átmenetileg. Egyébként, ha Magyarország gazdasági termelését nézzük, nem kell attól félni, hogy évi július hó 27-én, csütörtökön. ez a közélelmezés terén az országban katasztrófát idézne elő. A kisbirtok különben nagy fölénnyel van a nagybirtok felett a népesség szempontjából, ami nagyon fontos momentum, különösen most, a vesztett háború után. Fejér megyében, ahol a nagybirtok területe 63'5%-ot tesz ki, az 1000 hektár szántóföldre eső lakosok száma 81. Somogy megyében 58'9% a nagybirtok és 104 az 1000 hektár szántóföldre eső lakosok száma. Zemplénmegyében a nagybirtok 50% és a lakosok arányszáma 134, Biharban a nagybirtok 50*8% és a lakosok száma 120, Brassóban' a nagybirtok 2"4%-ig van képviselve, ott az 1000 hektár szántóföldre eső lakosok száma 247, Szebenben, ahol a nagybirtok 3"9%-ot tesz ki, a lakosok száma 252, és Udvarhelyen, ahol a nagybirtok 5'7%, a lakosok arányszáma 158. Láthatjuk tehát, amit, azt hiszem, mindenki tud, aki ezzel a kérdéssel foglalkozott, hogy a kisbirtok a népesség szempontjából nagy előnyben van a nagybirtok felett. Most a Vesztett háború után olyan szempont ez, amelyet respektálnunk kell. De van más szempont is és ez az állatállomány kérdése. Az 1914. évi statisztika szerint az egyholdas gazdaságban száz holdra esik 219 szarvasmarha, 71 ló, 466 sertés és 152 juh. Az öt-tizholdas gazdaságban 40 szarvasmarha, 11 ló, 29 sertés és 32 juh, a 100—200 holdas gazdaságban 11 szarvasmarha, 4 ló, 9 sertés és 20 juh, az 500—1000 holdas gazdaságban 11 szarvasmarha, 2 ló, 8 sertés és 22 juh, az 1000 holdnál nagyobb gazdaságokban pedig 8 szarvasmarha, 1 ló, 7 sertés és 21 juh. Ezekből is láthatjuk, hogy az állatállomány szempontjából nagyértékü és elsőrangú tényező a kisbirtok, amely nagy fölényben van a nagybirtok felett. Nincs tehát semmi akadálya annak, hogy erős kézzel nyúljunk a földreform kérdéséhez. En arra kérem a földmivelésügyi minister urat, ne azt nézze, hogy a földbirtokosok hogyan vélekednek erről a kérdésről, legalább is ne törődjön azok neheztelésével. . . Erdélyi Aladár : Nem is neheztelnek ! Csik József: Annak örülök, de ismétlem a minister ur szavait, amikor azt mondta, hogy bizonyos oldal részéről azért éri megtámadtatás, mert túlságosan radikálisan hajtja végre a földreformot. Én a földreformnak ilyképen való végrehajtását nem nevezhetem radikálisnak, és meg vagyok Győződve róla, hogy a túlsó oldalon t. Erdélyi képviselőtársam sem nevezi ezt annak és ő is meg van arról Győződve, miként a legtöbben, hogy ehhez a kérdéshez végre komolyan kell ho.zányulni és a földreformot a leg«rélyesebbcn végre keli hajtani. Nem akarók a földreform kérdésével per longum et latum foglalkozni, mert lesz erre még idő, amikor álláspontunkat kifejthetjük, csak azt hangsúlyozom, hogy az egyik szempont, amiért nem viseltethetünk bizalommal a kormány iránt