Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-31

48 A nemzetgyűlés 31. ülése 1922. kommunista uralomnál, (Ugy van! jobb felől.) mert a kommunista uralom alatt tudta az em­ber,, hogy nem szabad szólnia, mert felakaszt­ják, ha a kommunista tanácsköztársaság ellen állást foglal. A szociáldemokrata éra alatt azon­ban nem tudtuk ezt. A szabadságot, egyenlősé­get, testvériséget olyan gunyköntösbe egy párt sem öltöztette, mint a szociáldemokratapárt ! (Igaz! Ugy van! Taps jobbról és a középen.) Az urak mindig az internálásról beszélnek. Hát kik kezdték az internálást ? (Igaz ! ügy van ! jobbfelöl. Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : A háború alatt kezdték ! Zaj a szélsőbaloldalon.) Nem ezen fordul meg, t. képviselőtársam. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, méltóztassanak a szó­nokot minden oldalon meghallgatni. Csik József : A kérdés lényege nem azon fordul meg, hogy kik kezdték, a háború alatt kezdték-e meg, avagy a szociáldemokrata párt kezdte-e meg. Azon fordul meg a kérdés lényege, hogy a szociál­demokrata párt helyeselte-e vagy sem. Helyeselnie kellett, mert különben nem internáltak volna. És akkor helyeselte, amikor uralmon volt. Előre kijelentem, hogy én nem helyeslem, de önök helye­selték akkor ; miért nem helyesslik most 1 Én beszélhetek az internálás ellen, mert én akkor is küzdöttem ellene, de önöknek, akik szintén ezt a módszert praktizálták, nincsen erkölcsi jogosultsá­guk ez ellen szólni. (Élénk helyeslés jobbról és a középen. Zajos ellenmondások a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Hát a gyilkosságok ?) Én egyforma mértékben elitélem a bűncselekményeket, bármikor is követtettek azok el és követelem a bűnösök meg­büntetését ép ugy, mint az önök uralma alatt elkövetett gyilkosságok büntetését. (Nyugtalanság és zaj a Ház mindkét oldalán. Elnök csenget.) A szociáldemokraták idejöttek a nemzet­gyűlésbe, mint a munkásság képviselői, azonban sajnálattal konstatálom azt, hogy beszédeik leg­nagyobb részét nem munkásproblémák töltik ki, hanem két lovon lovagolnak, az egyik az internálás kérdése, a másik a numerus clausus kérdése. (Élénk felkiáltások a szasőbaloldalon : És a kenyérkérdés !) Mindenkinek megvan a szólásjoga ebbsn a nemzet­g3m!ésben, arról beszélhet, amiről neki tetszik, de ne vegyék rossz néven, ha megkérdezem azt, hogy a numerus clausus kérdése mennyiben függ össze a keresztény vagy általában a^ magyar munkásság nyomorával ? Miért fáj önöknek az, hogy a zsidók nem mehetnek 5—6%-nál számosabban a tudo­mányos pályára ? A magyar munkássá g sorsán nem fog lendíteni, ha a numerus clausust eltörlik. A numerus clausust bizonyos szempontból meg­okoltnak tartom, bár nem foglalkoztam közelebbről ezzel a kérdéssel. Grömbös Gyula képviselő ur eléggé elénk tárta azokat az adatokat, amelyek Magyar­országon a zsidókérdést illetőleg egzisztálnak, hogy B.% ország földjének közel fele zsidó kézben van, a pénztőkének pedig 70%-a. Nemsokára a keresztény­magyar ember nem lesz más, mint alkalmazottja a zsidónak. Joga van minden embernek megvédeni a faját. Én nem veszem rossznéven egyik zsidó szo­évi július hó 27-én, csütörtökön. ciáldemokrata képviselőtársamtól sem, hogy a saját zsidó faját védi. Joga van hozzá, sőt kötelessége. De ne vegye rossznéven, ha mi keresztény politikusok viszont saját fajtánk érdekében szóla­lunk fel. (Zaj.) Kabók Lajos: Térjenek vissza Krisztus tani­tasához ! Farkas István : Én jobb keresztény vagyok, mint ön, mert én Krisztus tanitásait vallom ! Láng János: önnek fogalma sincs Krisztus tanairól ! (Zaj.) Csik József : Vagyok annyira keresztény, hogy nem. dicsekszem, azzal, hogy milyen keresztény vagyok. Tehát Farkas t. képviselőtársamnak arra a megjegyzésére, hogy ő jobb keresztény, mint én, nem. válaszolok. (Helyeslés a jobbóldalon.) Ezek az igazságok a szociáldemokrata pártot illetőleg. Nem. kérek én abból az uralomból, mely kicsúfolta a szabadság, egyenlőség, testvériség szent eszméjét, mely elkótyavetyélte országunk, kétharmad részét. (Ugy van ! Ugy van ! a jobb­oldalon.) Nem mondom, hogy a háború felidézésé­ben a szociáldemokrata párt részes volt, de mon­dom, azt, hogy a háború rossz befejezésében és országunk elkótyavetyélésében igenis bűnös volt. Tapasztaltam., láttam, hogy a háború utolsó hónap­jaiban milyen sztrájkokat rendeztek és mennyire gyengítették ezáltal a nemzet erejét, ellenálló­képességét. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Farkas István (közbeszól). Elnök : Farkas képviselő urat kérem, méltóz­tassék csendben maradni. Csik József : Nem mondom azt sem, hogy ők voltak ennek egyedüli okai. (Zaj a baloldalon.) Farkas István : Máshol keresse az okokat ! Elnök: Farkas képviselő urat kérem., méltóz­tassék csendben maradni. Ne csak maguknak vindikálják a szólásszabadságot, hanem, tartsák tiszteletben másokét is ! (Egy hang jobbfelől : A kommün alatt is igy volt !) Csik József : Azt is elismerem, hogy vannak önök közt jó magyarok és jó keresztények is, de hozzáteszem, öntudatlanul jó magyarok és keresz­tények. (Derültség és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hát vannak ilyenek is ? !) önmagukat hazudtolják meg, mert ha materialista alapra helyezkednek, nem lehetnek öntudatos keresztények! Farkas István: Azért vagyok jó keresztény, mert materialista alapra helyezkedem. Elnök: Csendet kérek! Ha Farkas képviselő ur tovább is igy folytatja, kénytelen leszek rendre­utasitani ! Csik József : Akik a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget igy kigúnyolták, akik hazánkat elkótyavetyélték, akik megelégedtek volna a kis Magyarországgal is, csakhogy uralmukat fentart­hassák, akik közül épen ma egyik képviselőtársunk a kémkedést nem tartja a legnagyobb bűnnek ebben a hazában, azoknak az uralmát egy keresz­tény és egy igaz magyar ember sem. kivánhatja ebben az országban. (Ugy van ! Ugy van ! a jobb­oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents