Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-31
44 A nemzetgyűlés 31. ülése 1922. évi július hö 27-én, csütörtökön. hogy valahogy tisztázzuk a szociáldemokrata párt elveit és programmját, mert itt hallunk az ő részükről deklarációkat, nyilatkozatokat, hallunk keresztény gyermekekről és kalazanti szent Józsefről beszélni, olyan beszédeket hallunk, amelyeknek majdnem minden sorát, pl. Szeder Ferenc t. képviselőtársam beszédének majdnem minden sorát magam is aláirom. Kiváncsi vagyok tehát arra és azt szeretném tudni, vájjon ezt az elvet vallják-e a szociáldemokraták, vagy pedig programmjuk álláspontján vannak. Fontos, hogy ebben tisztán lássunk, fontos a közvélemény szempontjából, hogy tudja azt, kikkel, milyen felfogású párttal áll szemben, de fontos a mi szempontunkból, főleg a keresztény ellenzék szempontjából, akikkel a gondviselés, azt lehet mondani, hogy egy frontba helyezett a nemzetgyűlésen. Tehát nem vehetik rossz néven tőlem a t. szociáldemokraták, ha a helyzet tisztázása szempontjából szóvá teszem, hogy az ő elvi álláspontjuk az egyes sarkalatos gazdasági, politikai és társadalmi kérdéseket illetőleg miben csúcsosodik ki. Kabók Lajos : Szóval kezdi a tőke kinövéseit nyesegebni! Csik József: Majd arra is rátérek. Elnök : Csendet és több türelmet kérek, t. képviselő urak. Csik József : Nekem a szociáldemokrata pártról az a felfogásom és tudásom, hogy a szociáldemokrata párt teljesen materialista, vallástalan alapra helyezkedik. (Ugy van ! a jobboldalon.) Nem hallottam tőlük, hogy Marx materializmusát akármelyikük is megtagadta volna, nem hallottam azt, hogy ők e részben határozott nyilatkozatot tettek volna, hogy ők valláserkölcsi alapon állanak. Hogy a szociáldemokrácia materialista vallástalan alapon áll, azt hiszem, ők sem tagadják. Ha pedig kétségbevonnák, akkor rámutatok néhány szociáldemokrata vezérférfm Írására. A szociáldemokrácia alapját és kátéját, azt hiszem, a kommunista-kiáltvány képezi, amelyet Marx és Engels... Farkas István : Nem az ! Patay Tibor: Megtagadják Marxot? Csik József : Akkor előveszem programmjukat. A programm azt mondja, hogy a szociáldemokrata párt a vallást magánügynek nézi. Hogy hogyan nézi a szociáldemokrata párt a vallást magánügynek, erre nézve leszek bátor a szociáldemokrata vezéreknek, Marxnak és egyes irányadó tényezőknek nyilatkozatait idézni. Marx, aki a szociáldemokraták legnagyobb alakja, nyíltan bevallja, hogy az ő pártja, »a munkáspárt, arra törekszik, hogy a lelkiismeretet megszabadítsa a vallás babonájától«. Más helyen a nép ópiumának, kábítószerének nevezi, a vallást, amelyet, minthogy szerinte az emberiség fejlődésére semmiféle alakító és mozgató hatással nincs, el kell törölni a föld színéről. Engels Frigyes, a szociáldemokraták másik nagysága igy ír a vallásról (olvassa) : »Minden vallás semmi más, mint az ember fejében azon befolyásoknak visszatükröződése, amelyek az ő mindennapi létét uralják, olyan visszatükröződés, amelyben a természetes befolyások természetfeletti befolyások alakját veszik fel.« Dietzigen, a szociáldemokraták tulajdonképeni vallásbölcselője ezeket mondja a vallásról (olvassa) : »Ha a vallás. természetfeletti lényekben és erőkben hisz, akkor a szociáldemokrácia vallásnélküli.« Kautsky Károly, a tudományos szocialista irodalom egyik jelentékeny müvelője, nyíltan kimondja, hogy »hivő keresztény és igaz szociáldemokrata egyidejűleg senki sem lehet.« Azt hiszem, hogy a szociáldemokrata párt vezéreinek nyilatkozatai után nem vonják kétségbe azt, hogy ők a vallást nem magánügynek nézik, hanem teljesen materialista alapra helyezkedve, a gazdasági élet visszatükröződésének tartják, hogy amint a rend változik, ugy fog változni a vallás is. Saly Endre : Változott is ! Csik József: Ha pedig erre vonatkozólag még kétség merülne fel. Farkas István : Hol van az őskereszténység ? Patay Tibor: Az a kérdés, azonositják-e magukat ezekkel, igen vagy nem? Farkas István : Milyen kérdés ? Semmi kérdés nincs! Csik József : Ha pedig ezek után is kétségbe vonnák állitásom ig gát, leszek bátor még néhány idézetet" felsorakoztatni. Bebel azt irja (olvassa): »A romai birodalom szociális rothadása volt trágyadomb, amelyen a kereszténységnek fel kellett burjánoznia.« Patay Tibor: Szép! Csik József : Harcmodorukat jellemzi a hallei pártgyülés jegyzőkönyvének 190-ik lapja, amely azt mondja (olvassa) : »Falun a legjobb a válással ugy tenni, hogy egészen kihagyjuk a tátékból.« A stuttgarti pártgyülés jegyzőkönyve pedig ezt mondja: »Hagyjuk meg a katholikus munkásoknak a vallást. Evégből el ne maradjanak tőlünk. Majd ha közöttünk lesznek, minden megjön.« A német Vorwärts — Népszava — azt irja 1905 március 29-én, hogy a német szociáldemokrata párt csak a katholikus parasztok ós munkások csalogatására vette programjába, hogy a vallás magánügy. Én örülnék a legjobban, ha a szociáldemokrata párt ezzel az elvi felfogással szemben, amelyet itt hangoztattam, kinyilatkoztatná, hogy igenis, ő megtagadja a marxizmus materialista elveit és világerkölcsi alapra helyezkedik. Farkas István : Nem, arra mi nem ! Megmaradunk a marxi alapon! Csik József: Tehát akkor ne vegyék rossz néven, ha végső konklúzióként leszögezem azt, hogy a szociáldemokrácia — a magyar szociáldemokrácia — teljesen materialista, vallástalan alapra helyezkedett.
