Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-31

A nemzetgyűlés 31. ülése 1922. évi püius hó 27-én, csütörtökön. 43 elveket, igazságokat akarjuk bevinni, ezekkel akarjuk átitatni a gazdasági életet, mert az a szent megGyőződésünk, bogy lia az erkölcsöt nem küszöbölték volna ki a gazdasági életből s ba a keresztény igazságokat jobban mérlegelnék és értékelnék, akkor a kapitalizmusnak az a kinövése, amely ma megvan, nem lehetnének meg s a gazdasági élet sokkal enyhébb, sokkal igazságosabb formában jelentkeznének, mint amilyenben ma megjelenni látjuk. Mi, t. Nemzetgyűlés, azonkívül, hogy a keresztény világnézet talaján állunk, fentartani kivánjuk a magántulajdon elvi álláspontját is. Nekünk felfogásunk, hogy nem a magántulajdon in se volt az oka annak a nagy elfajulásnak, annak a nagy gazdasági elkorcsosulásnak, amely a munkás kizsákmányolását lehetővé tette, hanem elsősorban okai voltak ennek a magántulajdon fattyuhajtásai, kinövései. Nekünk tehát első és legfontosabb feladatunk az lehet, hogy a magántulajdon ezen fattyuhajtásait, kinövéseit üdvös szociális reformokkal lenyesegessük. Mi a reformizmus álláspontján állunk, azon az állásponton vagyunk, hogy a társadalmi életben üdvös szociális reformokat kell megvalósítani ugy az ipar terén, mint mezőgazdasági téren s ezekkel a szociális reformokkal kell a kapitalizmus mai merev formáját megdönteni, a kapitalizmust a társadalmi igazságossághoz, a iustitia commutativához közelebb hozni s lehetővé tenni azt, hogy a vagyon áldásaiban necsak a tőke, hanem a munka is részesedjék. (Egy hang a szélsobaloldahn : Az a baj, hogy, mást tesznek, mint amit beszélnek !) Azt hiszem, t. képviselőtársam rólam ezt nem állithatja, mert én egész életemben ezen elveknek megfelelően cselekedtem (Éljenzés balfelöl.) és ha t. képviselőtársain azt akarja, hogy én respektáljam a saját maga becsületes életét, ugy ezt nekem is jogom van öntől megkövetelni. (ElénJc éljenzés és helyeslés a jobb- és a balodalon.) Urbanics Kálmán; 0 csak önmagáról gondolta ezt! Csik József : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Mi azon az állásponton vagyunk, hogy a termeléshez két tényező kell: a tőke és a munka. Es a munka szerintünk nem alacsonyabbrendü tényező, mint a tőke, minek következtében a munkának lealázó helyzete, amelyben még ma is részesül, nem maradhat meg. Arra kell törekednünk, hogy szociális reformokkal ebből a lealázó helyzetből a munkát és ezzel együtt a munkást is kiemeljük. Mi keresztényszocialisták a munkát tesszük minden érték alapjául. Nem Marx mondta ezt először, nem Marx találta ki, hogy a munka minden érték alapja ; amit a szociáldemokrata párt olyan sokszor szokott hajtogatni, ezt szent Pál mondotta. O mondotta, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék, amiből önként következik, hogy viszont annak van joga elsősorban enni, aki dolgozik. Ebben bennfoglaltatik az, hogy a munka a legértékesebb tényezője a társadalmi és gazdasági életnek, hogy ez minden érték alapja. De amikor munkáról beszélünk, nem szabad túlzásba esni, nem szabad csak a fizikai munkát értékelni, hanem a szellemi munkát is kellően értékelni kell. Nem szabad a kommunizmus hibájába esnünk, amely csak a fizikai munkásra fektette a súlyt, s amely csak azt tartotta munkásnak, aki kalapáccsal vagy kapával dolgozik. Munkás az is, aki a szellem fegyverével dolgozik, és erre ép oly nélkülözhetetlen szüksége van minden jól rendezett társadalomnak, mint a fizikai munkára. Nem arról van szó, hogy fizikai és szellemi munkás között különbséget tegyünk, hanem arról van szó, hogy minden dolgozó ember érdekéért egyformán kell küzdenünk és harcolnunk, és minden embert, aki munkájával, akár szellemileg, akár fizikailag keresi meg kenyerét, becsülnünk kell és meg kell adnunk azt a lehetőséget, hogy tisztességes munkája után tisztességesen meg is élhessen. Programmunkat illetőleg, nem akarok részletekre kiterjeszkedni, csak nagy vonásokban érintem azt, hogy az ipar terén a fegfontosabb reformnak a nyereségosztalékrendszer behozatalát tartjuk, ami által a munkást is részesévé, mintegy társtulajdonosává tesszük a tőkének. Ez a mi programmunk egyik legsarkalatosabb pontja. A külföldi államokban már sok helyen behozták. Angliában, Franciaországban, Németországban, Hollandiában kipróbálták ezt a rendszert és mindenütt arra a megGyőződésre jöttek maguk a munkaadók, hogy a munkás jóval több terméket produkál ugyanazon idő alatt, mint mielőtt ezt a rendszert meghonosították volna. A mezőgazdaság terén a legfontosabb reformnak a földreform mielőbbi.keresztülvitelét tartjuk. Egy becsületesen keresztülvitt földreform lehet az a szociális reform, melynek révén a mezőgazdasági munkás helyzetén javítani tudunk. Nem akarom részletezni a programmunkat, annál kevésbé, mert Szabó József t. képviselőtársam ezt már némileg megtette és úgyis lesz még alkalmunk programmunkat a nemzetgyűlés szirie előtt a jövőben ismertetni. Már ezekből is látható, hogy mi, kik a keresztény világnézet talaján s a magántulajdon elvi alapján állunk és akik parlamentarizmus és nem a diktatúra utján akarjuk elveinket megvalósítani, továbbá nacionalista alapon, mert OíyZi cl felfogásunk, hogy addig a magyar munkás bolgog nem lehet, amig Magyarország maga boldog nem lesz, mondom, már ezekből is látható, hogy mi elvi ellentétben vagyunk a szociáldemokrata párttal. Kabók Lajos : Annyi baj legyen ! Csik József ". Azt hiszem nem veszik tőlem rossz néven a szociáldemokraták, ha a helyzet tisztázása szempontjából szóvá teszem azt a különbséget, mely az ő elvi felfogásuk és a mi elvi fölfogásunk között van. Szükségesnek tartom, 6*