Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-42

A nemzetgyűlés 42. ülése 1922. é mondom én az állami üzemek szempontjából a minister urnák : tessék ezeket az üzemeket, amelyek borzalmas terhet, szinte fekélyt jelentenek az államháztartás testén, vágj feloszlatni . vagy jobban értékesíteni, átadva olyan kezekbe, amelyek jobban tudnak gazdálkodni, mint az állam. Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister : Milyen üzemeket ? Gaal Gaston : Szólanom kell még ennek a javaslatnak abszolút végrehajthatatlanságáról, — mert ez a legjellemzőbb része a javaslatnak, j

— és csak erre nézve kérem még a t. Nemzetgyűlés szives figyelmét. (Halljuk ! Halljuk !) Minden adójavaslatnak, illetve minden ilyen pénzügyi koncepciónak az a fő-fő kritériuma, hogy a végrehajtása ne ütközzék elháríthatatlan adminisztratív akadályokba. Mert hiába csinálom én meg a legjobb adópolitikai tervezetet, ha egyszer az adminisztráció a végrehajtásban csődöt mond, akkor a legjobb tervezet is használhatatlanná fog válni. Szóval minden adópolitikának az a főkelléke, hogy könnyen áttekinthető, könnyen ellenőrizhető és kezelhető legyen. Ebből a szempontból a mi eddig követett adórendszerünk egy valóságos adódzsungel, amelyben már nemhogy világosan nem lát senki »em, hanem amely olyan rettenetes összevisszaságban, zűrzavarban van, hogy abból kibonyolódni az adóadminisztráció jóformán teljesen képtelen. De csak röviden sorolom fel, hogy micsoda munka vár itt, csak a földadó végrehajtásánál is, az adminisztrációra : 1. a búzáért ékek kiszámítása havonkint ; 2. az adó kivetése, számfejtése ; 3. a fizetés nyilvántartása, behajtása negyedévenkint, ezenkívül havonta az alkalmazottaké is ; 4. a késedelmi birsággal sújtottaknak — szintén ugyanezeknek, mind e kategóriáknak — nyilvántartása, azok behajtása, elszámolása, elkönyvelése ; 5. az állami - bevételek labilitásából előálló zavarok, az ellenőrzés nehézsége ; 6. művelési ágváltozások számontartása ; bírságok kivetése, számfejtése, behajtása és könyvelése. 7. a községi pótadó külön alapon való számfejtése. Ez t. i. a múlt évi kataszteri tiszta jövedelem kétszerese, tehát egy egészen más alap; 8. az adóvisszatéritések esete, a hibás kivetések alkalmával ; 9. az adóelengedések esete, változó kulccsal, elemi csapások folytán ; 10. az 1912. évi 53. törvénycikk értelmében az állami adókat a községi* adókkal megfelélő arányban kell beszedni, fel kell tehát állítani a kétféle tartozás arányszámát és ezt az arányszámot az épen befizetendő vagy visszatérítendő, illetve elengedendő összegekre kell alkalmazni egyénenkint ; 11. komplikálják ezt a múlt évről származó adóhátralékok, amelyeket régi alapon elsősorban NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — III. KÖTET. wi augusztus hó 23-án, szerdán. 441 kell kifizetni az adózónak, a külön felszámolandó késedelmi és behajtási illetékekkel együtt. Tehát a földadótörvénynek csak ez a gyakorlati keresztülvihetetleneége maga elég ahhoz, hogy a nemzetgyűlés ezt a törvényjavaslatot mint teljesen hasznavehetetlent visszavesse. Ugyanez a nehéz helyzet áll azonban elő a házadónál, ugyanilyen a komplikáció a kereseti és társulati adónál. Rupert Rezső: A fele elfogy adminisztrációra ! Gaal Gaston : Mindezt a torturát, amelyet eddig csak a vagyon- és jövedelemadónál kellert az adózóknak és az adminisztrációnakis kiállani, mcst, ugylátszik, a multak tapasztalatain okulva, nemhogy kevesbítené a minister ur adópolitikájában, hanem ezzel a négy uj adótörvényjavaslattal meghatványozza. Mert ezen adójavaslatok közül, amelyek előttünk fekszenek, tulaj dónké pen csak kettő »hozadéki« adó : a földadó meg a házadó ; a tárgyi adózás fogalma alá csak ez a kettő esik, mig a másik kettőre csak ráfogja a t. minister m*, hegy hozadéki adó. mert az a legtisztább »jövedelemadó«, ahegy ismerjük s ahogy ezeket az adópolitikai tudomány tanítja. Azonban hogy a minister ur elfogadtassa ezt a borzalmas földadót és a várcsokra, különösen pedig a falvakra nézve borzalmas házadóját, azért kellett ennek ekviparensekép beállítani két teljesen személyes jellegű adózüst, hogy igy azt mondhassa : a hozadéki adókat nemcsak a földnél és a háznál csinálom meg, hanem, megcsinálcm ugyanezt a többi keresetfcrrásnális. Szóval azt a zűrzavart, azt a dzsungelt, amely adózási rendszerünkben veit s amelynek következtében adóadminisztrációnk már eddig is összeomlott, —hiszen még az 1920. évi adók sincsenek kivetve a legtöbb vidéken, sőt van olyan hely, ahol még az 1919. adó sincs, kivetve — ezt a minister ur még olyan borzalmas ujabb adminisztracioiíális zavarral tetézi, hogy ebből soha semmiféle pénzügyi kormányzat, amig a világ világ lesz, többé kibontakozni alig fcg. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Mi segíthetett volna ezeken a rettenetes állapotokon ? Az, hogyha a minister ur egy átgondolt, megfelelő adótervvel az eddigi adódzsungelben tabula rasa-t csinál és áttér arra, amire eddig már minden m.odern állam áttért, de amire már a magyar állam is áttért, hiszen a jövedelemadóról szóló törvén}^ már 1909-ben meghoztuk, az 1920. évi XXIII. t.-cikkel pedig módcsitottuk. Megvan a törvény, csak ezt kellett volna a minister urnák kifejlesztenie, erre kellett volna az egész adópolitikáját felépítenie. Nem mondom, t. pénzügyminister ur, hogy emellett a tárgyi adózástól is tekintsen el, mert odáig még nem. jutottunk el. A tárgyi adózást abban a mértékben, amelyben megvolt, készséggel koncedálom. a jövőre is, sőt azt is kijelentem, hogy speciálisan a földadónál, amely tényleg többet bir meg, mint az eddigi adója veit, elmegyek addig a pontig, amely-a teherbiróképesség határa. Elmegyek az eddigi földadó százszorosáig, mert bármily igazságtalan is, mivel nem. egyforma a többi 56