Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-40
38Ä A nemzetgyűlés 40. ülése 1922, Biharban a Schwartz-féle birtok, amelynek terjedelme 4675 hold, egy hold után fizetett 90 fillért, ezután fog fizetni 4*5 kilogrammot. Doboz községnek van 6000 lakója; 4175 katasztrális hold után fizet 19.766 koronát, egy hold után tehát 4'90 koronát. Búzában fog fizetni 24*50 kilogrammot. A Wenckheim-féle birtok, amely 6123 hold egy darabban, egy hold után már csak egy korona 80 fillért fizet, tehát 9 kilogramm búzát. Itt van egy másik grófi birtok is, annak is ugyanaz az adója. Aki ezeket az adatokat tárgyilagos szemmel vizsgálja, és aki belátja azt, hogy nem kiválogatott és talán a szenzációhajhászás kedveért összekapart adatokat hoztam a nemzetgyűlés elé, hanem az ország minden részéről közismert birtokokkal foglalkoztam, az beláthatja, hogy azt a katasztert, amelynek alapjára most ezt az adórendszert felépítették és amelyre a mai adótörvényt is fel akarják fektetni, mi igy tovább nem szankciónálhatjuk, mert az szörnyűséges erkölcstelenséget és igazságtalanságot teremtene. (ügy van! Ügy van! a széls'öhaloldalon.) Bebizonyítottam, hogy ezt az alapot, amelyet az igen tisztelt pénzügy minister ur az ő adójavaslatánál alapul elfogad, a magyar törpebirtokoséi kisbirtokososztály igazságos alapnak elfogadni nem fogja, (ügy van! a széls'öhaloldalon.) Dénes István : Általában a dolgozók nem fogadják el, csak a herék. Drozdy Győző : Ezekből az adatokból megGyőződ: étnek t. képviselőtársaim, hogy miért nem kell a nagybirtokosoknak, de megGyőződhetnek arról is, hogy miért nem kell a kisbirtokososztálynak ez a kataszter. Különösen igazságtalannak és erkölcstelennek tartom azonban ezt a javaslatot azért, mert, amikor már ezt a hamis katasztert fogadja el alapul, akkor semmiféle létminimumot, semmiféle birtokminimumot nem ismer el, nem állapit meg, sem pedig a progresszióról hallani nem akar. Már pedig az igen tisztelt kormány tagjai között is vannak olyanok, akik a progressziónak, a létminimumnak voltak harcosai előbbi politikai pályafutásukon, én megint csak arra az igen tisztelt minister úrra hivatkozom, aki mint földmivelésügyi minister legilletékesebb arra, hogy e tekintetben ma is hangoztassa a maga véleményét. Nagyatádi Szabó István igen tisztelt minister ur képviselőkorában, amikor a létminimum kérdéséről volt szó, a következőket mondotta: »Nézetem szerint be kell hozni a létminimumot a földadónál is; a törpebirtoknál legalább 10 holdig. Annak az 5—10 holdas gazdának, merem állítani, egyáltalában nincs tiszta jövedelme. Ez az osztály küzködik leginkább élete fentartásáért és tapasztalásból mondhatom, hogy rosszabb a sorsa, mint a cselédnek vagy a napszámosnak. Nagyon helyén volna, ha ezt a szegény népet, amely vagyonszerzésre törekszik, s amely alapja a kisgazdaévi augusztus hó 21-én, hétfon. társadalomnak, adómentessé tennők, ami által elősegitenők azt is — ha komolyan akarjuk — hogy a kisgazdaságok szaporodjanak, mert nagyon sok esetben a kicsiből lesz a nagy. Nézetem szerint be kell hozni a földadónál a progresszivitást is, de csak az 1000 holdon felüli legnagyobb birtokoknál. A nagybirtokosaink által eddig folytatott azon birtokpolitika, — tisztelet a kivételeknek — hogy a föld népét, melynek a földből kell megélnie, a földtől elzárták, átka ennek az országnak és felidézője a kivándorlásnak. Ezeket a nagybirtokokat fokozatos adóval kell megterhelni és ki kellene mondani a törvényben azt, hogy a kisgazdáknak bérbeadott birtoktestek- mentesittetnek a progresszivitás alól. Ezáltal elérjük azt, hogy a nagybirtokok megnyílnak a kisbirtokosok részére. A magyar nép hozzájut a földhöz és nem megy Amerikába más hazát keresni. T. Ház! Ha komoly az, amit a mai időben annyit lehet hallani, amit ugyan nem akarok kétségbe vonni, hogy a kisemberen segíteni kell; ha igaz, hogy [a kisgazdát erősíteni kell és ha komolyan akarjuk, hogy a nagy- és kisbirtok közt az ellentét megszűnjék : akkor a földadó kataszter kötelező kiigazítását, a legkisebb birtoknál a földadó létminimumát, a legnagyobb birtoknál a földadó progresszivitását, a kisbirtokosoknak adott bérleteknek a progreszszivitás alól felmentését törvénybe kell iktatni. Ennek semmi sem áll útjában, ebben nem akadékoskodhatik az osztrák, nem kell Bécsbe futkosni, ez kizárólag a magyar törvényhozástól függ és különösen ajánlom a 48-as és függetlenségi párt figyelmébe azokat a kisgazdákat, akik évtizedeken keresztül annyi áldozatot hoztak a 48-as és függetlenségi pártért, mint más senki; azok a kisgazdák most a 48-as és függetlenségi pártra néznek és ezeket az általam elmondottakat várják, tőle és joggal várják.« Én nagyatádi Szabó t. minister urnák lelkes, önzetlen hive voltam. Hive voltam akkor, amikor ezt a programmot vallotta, hirdette. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister ; Akkor nem is ismertél ! (Derültség.) Drozdy Győző: Ha megengedik, egy kis kitérőt teszek, bizonyos személyi kérdésben. Nem azért, mintha feltételezném, hogy az igen tisztelt minister ur valótlanságot akarna mondani, de memóriájába kénytelen leszek felidézni első találkozásunk emlékét. Amikor 1910-ben a régi 48-as és kisgazdapárt programmját megcsinálta, én faluról levelet küldöttem az akkori pártvezérhez, akinek bejelentettem hozzá való csatlakozásomat. Kaptam is egy gyönyörű választ az igen tisztelt pártvezér úrtól. Meg is jelentem a pártirodában, ahol épen szerkesztőségi zavarral küzdött a Magyar Lobogó és abban az időben segédkeztem is a szerkesztésben. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: 1910-ben?
