Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-40
A nemzetgyűlés 40. ülése 1922. évi augusztus hó 21-én, hétfőn. 383 Drozdy Győző: 1910-ben, vagy 1911-ben. Szabó istván (nagyatádi) föidmivelésügyi minister: 1918-ban igen! Berki Gyula: 1918-ban még a Károlyi-párt titkára voltál! (Derültség jobb felöl.) Propper Sándor: Letagadják a szegény rokont! (Mozgás.) Drozdy Győző : Bármennyire megszabadulni óhajt a t. minister ur annak a kellemetlen emlékétől, hogy akkor követtem és esküdtem ezekre az igékre, azt, amit mondtam, be tudom bizonyítani az ő lapjával, a Magyar Lobogóval, amelybe vezércikket irtam. Az igen tisztelt minister urnák a szerkesztésben is segítségére voltam. Közvetlen érintkezésünk is megvolt, még pedig annyira, hogy rám akarta bizni a minister ur a magyar tanítóságnak az ő pártjába való csoportosítását és ennek megszervezését, amit meg is cselekedtem volna, mert el szoktam végezni azt a munkát, amelyet vállalok. Most térek át azokra a közbeszólásokra, amelyeket akkor hallottam, amikor azt mondtam, hogy én létminimumot és progressziót akarok. A túloldalról közbevetették, hogy itt nem lehet szó progresszióról és létminimumról, mert ezek tárgyi adók, a progresszió és létminimum csak jövedelmi adóknál lehet. Szó sincs róla. Nincs valami nagy, kolosszális jártasságom az adópolitikában, (Felkiáltások balfelöl : Látszik I) elismerem, ellenben azt már mégis tudom, hogy a pénzügyi tudomány, amely kisütötte azt a tételt, hogy a földadónál létminimum és progresszió nem lehet, az csak a saját konyhájára dolgozó tudomány lehet, mert mi már számos példát tudunk ennek cáfolatára. Megcáfolja ezt a tételt néhány angol példa, megcáfoltuk magunk a múlt esztendőben a vagyon váltságnál, amely ugyanolyan tárgyi természetű adót, mint a földadó és ott is a progresszivitás elvére helyezkedtünk. Azt vetik szembe, hogy az csak egy alkalomra szól. Hát ez meg két alkalomra szól. Ha egy alkalommal meg tudja fizetni valaki a vagyonváltságot, mint tárgyi adót, akkor meg tudja fizetni két alkalommal a földadót. De a progresszivitásnak és létminimumnak azt az áltudományos tételét elismerni hajlandók nem vagyunk, mert azt csak saját ártudósai találták ki annak a társadalmi osztálynak, amelynek szüksége volt, hogy ezt elterjessze, mint vak babonát az egész világon. Példák vannak arra, pl. Angliában, ahol 150 fontig nem adóztatják meg a létminimumot. ( Egy hang bal felől : De itt földadóról van szó !) Igen, t. képviselőtársam. Azonkívül a progresszióról is, amely megvan valójában, mert 750 fonton aluli huzadék után következik csak a magasabb adó. Itt az ideje, hogy véget szakítsunk a kataszteri tiszta jövedelemre épített tárgyi adónak is és helyette térjünk át a valóságos jövedelem alapján felvett földértékadóra, Ennél a tételnél azonban hosszasabban időzni nem akarok, mert tudomásom van róla, hogy egy azonos ideálok szolgálatában álló képviselőtársam a földértékadót ugyanolyan nyíltsággal és szaktudással fogja a nemzetgyűlésen tárgyalni, amint én a t. Nemzetgyűlés elé hoztam a kataszter igazságtalanságáról szóló adatokat. Ennél a javaslatnál egyébként is már késő, hogy áttérhessünk a földértékadóra. Ennél a javaslatnál már más menekvés nincs. Ha igazságosak akarunk lenni, más kulcsot állapítunk meg és elismerjük a létminimumot és a progresszivitást. Sem a kataszter kiigazításáról nem lehet ma már szó, sem arról, hogy hirtelen a földértékadóra térjünk át. Ez természetes, mert a pénzügyminiater urnák és az államnak is sokkal nagyobb szüksége van erre a jövedelemre, hogysem évekig el tudna várni. Nekünk tehát ezt az igazságtalan alapot, a kataszter alapját kell elfogadnunk, azonban a nemzetgyűlésnek erkölcsi kötelessége a kisemberek védelmére megállapítani a létminimumot és a progresszivitást. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) A falu azt követeli ettől a nemzetgyűléstől, hogy a földadó kérdését erkölcsi alapon oldjuk meg, az erkölcsi alap pedig kizárja, hogy a nagybirtoknak olyan koncessziót adjon, amelyet hamis kataszter biztosit a számára. A falu követeli a vagyonminimum elismerését, valamint a progressziót. Erre vonatkozólag a következő határozati javaslatot nyújtom be (olvassa) : »Határozati javaslat. Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy minden törpebirtokos, akinek nincs több mint 5 hold földje és az nem szőlőkert, komlóskert vagy bolgárkertészet, arra a jelen adótörvény nem vonatkozik, tehát a régi adóját fizesse. Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a földadó a következő progresszív táblázat alapján vettessék ki : 6—20 kataszteri holdas minden adókorona' után két kilogramm búza árát fizesse, 21—50 kataszteri holdig három kilogrammot, 51—100 kataszteri holdig 4 kilogrammot, 101 — 1000 kataszteri holdig 5 kilogrammot, 1001—10.000 kataszteri holdig 6 kilogrammot, 10.001—100.000 kataszteri holdig 7 kilogrammot, 100.000 kataszteri holdon felül pedig 8 kilogrammot. Hedry Lőrinc : De a föld minősége ? ! Drozdy Győző : Az a kataszter tiszta jövedelméből megállapítható. Ha a föld minősége rossz, egészen biztos, hogy a kataszterben is mint rossz föld van kezelve s annak kataszteri tiszta jövedelme szintén gyengébb, így tehát a föld minősége szerint az kevesebbet is fizet. A javaslat a föld minőségét, sajnos, a kataszter alapján szintén figyelembe veszi és azt hiszem, hogy annak ellenére, hogy ebben a tekintetben a kormánypárt tagjai beszédem további során nem voltak velem egy véleményen, az általam benyújtott táblázatot helyesnek fogják találni, mert abból megállapítható, hogy az nagyon igazságos és mérsékelt táblázat, mely védi a kis-törpe és középbirtokot, ellenben sújtja a
