Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-38

Ä nemzetgyűlés 38. ülése 1922, az 1920-ban végrehajtott státusjavitás keretében még nem érhettek el. Indokolt volt ez azért is, mert evvel a tisztviselői személyzetre nézve 1920-ban megállapított, de végre nem ííajtott státusrendezés teljes befejezést nyerhetett. Nem zárkózhatott el a bizottság az altiszti személyzet státusviszonyainak megjavítása elől sem, annak folytán, hogy az ezen személyzetre nézve 1919-ben a proletárdiktatúra által kizárólag a szolgálati idő alapján végrehajtott osztályozás egyes, bár magasabb fokozatba jutott altisztek szerzett jogainak sérelmével járt és ez azóta állandó panasz tárgya. Tudjuk, hogy a rangsor ily összeállítása nem helyes. A szelekció alapjára való visszatérést s ezzel a szolgálati buzgóság és érdemesség számára kedvezőbb előmenetel megnyitását ennél az aránylag nagyszámú személyzetnél a szolgálati fegyelem és rendtartás érdeke is indokolja s főként erre való tekintettel kívánta a bizottság ezt a függő kérdést is e költségvetés keretében az altiszti státusnak négy fizetési csoportban való újjászervezésével megoldani. Tényleg méltánylást érdemlő igény kielégítéséről kellett a költségvetés keretében gondoskodni' a műszaki szolgálatnál alkalmazott hét napibéres alapilletményeit illetőleg, melynek az eddigi 20 koronáról 40 koronára való emelése a mai megélhetési és bérviszonyok figyelembevételével nem szorul bővebb indokolásra. Mindezek a szervezeti változások és illetményemelések, melyekre vonatkozó határozatát a bizottság a szervezeti szabályzatban körülirt hatáskörén belül hozta, a tisztviselői státusviszonyok javítása címén 184 378 korona, az altiszti személyzetnél 75.460 korona, a műszaki napibéreseknél pedig 51.100 korona évi költségtöbbletet jelentenek. Ezekben ismertetve a nemzetgyűlés 1922— 1923. évi előirányzatának főbb tételeit, még csak azt akarnám felemlíteni, hogy a költségvetésileg elő nem irányozható, de a nemzetgyűlés Összes szükséglete fejében mégis számbavehető átmeneti és rendkívüli kiadások a tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére az utóbbi időben törvényhozásilag engedélyezett átmeneti segélyeknek az eddigi összegekben való figyelembevétele mellett is — amely összegek pedig a megváltozott viszonyok következtében máris magasabbra emeltettek, — körülbelül 16,000.000 koronára tehetők, s ennek megfelelőleg az összes szükéglet már a jelenlegi állapot alapulvétele mellett is körülbelül 75 millió koronára fogna emelkedni. Én tehát a bizottság nevében tisztelettel kérem, méltóztassék jelentésemet tudomásul venni és a bemutatott előirányzatot általánosságban és részleteiben változatlanul elfogadni. (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés folyó évi Junius hó 27-én tartott ülésében hozott határozatával előzetes, tárgyalás és jelentéstétel végett a bizottsághoz utasította dr. Lukovich évi aug. hó 17-én, csütörtökön. 317 Aladár volt háznagynak a nemzetgyűlés feloszlatása óta kifejtett működéséről a házszabályok 283. §-a értelmében előterjesztett jelentését. Van szerencsém bemutatni erre vonatkozó jelentésünket is. A volt háznagy ur jelentése utal arra, hogy az országház épületének összes ingóságairól még 1921. évi október hó 11-én megkezdett leltározási munkálatok, melyek folyó évi május havában lettek volna befejezendők, a főrendiházi háznagy közbelépése folytán nem voltak befejezhetők, s ennélfogva egyrészt az ingóságok értékelése, másrészt az eddig végzett munka revideálása még hátra van. Minthogy ebből kitetszőleg a nemzetgyűlés volt háznagyának a leltári állagot illetőleg önhibáján kivül álló okokból nem volt módjában házszabályszerü kötelezettségének eleget tenni, a bizottság tisztelettel javasolja a háznagyi jelentés tudomásulvételét és dr. Lukovich Aladár volt háznagy ur részére a felmentvény megadását. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A bizottsági jelentés két önálló részből áll. Az egyik vonatkozik a nemzetgyűlés 1922—1923. évi költségelőirányzatára, a másik a^ult nemzetgyűlés háznagyának jelentésére. Én mindkét részre a kérdést külön-külön kívánom feltenni. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a gazdasági bizottság jelentését tudomásul venni és a nemzetgyűlés 1922 — 23. évi költségelőirányzatát általánosságban és részleteiben változatlanul elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, határozatképen kimondom, hogy a nemzetgyűlés a jelentést tudomásul vette és a bemutatott előirányzatot változatlanul elfogadta. Kérdem továbbá, tudomásul veszi-e a nemzetgyűlés a volt háznagy urnák a házszabályok 283. §-a alapján előterjesztett jelentését és megadja-e neki a felmentvónyt, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor határozatképen kimondom, hogy a nemzetgyűlés Lukovich Aladár volt háznagy ur jelentését tudomásul véve, neki a felmentvényt megadja. Következik a »nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetük minősítéséről« szóló törvényjavaslat (írom. 39, 56) általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Barabás Samu előadó : Igen t. Nemzetgyűlés! A közoktatásügyi bizottság általánosságban és részleteiben letárgyalta a nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetük minősítéséről szóló törvényjavaslatot, melyet van szerencsém röviden a következőkben ismertetni : Nemzeti nagy közgyűjteményeink, mint a Magyar Királyi Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, az Országos Magyar Ipar-