Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-38

316 A nemzetgyűlés 38. ülése 1922. évi aug. hó 17-én, csütöíiökön. muit évi költségvetés keretében nem találta azok beállítását indokoltnak. Megjegyzi a bizottság, — és ezt itt hangsúlyozni kívánom — hogy a rendes kiadásoknál ezen fejezetbe felvett 864.668 koronában, a nyugdíjaknál pedig 138.346 koronában — ittt. i. az előterjesztésben nyomdahiba van, mert nem 137.806, hanem j 38.346 koronáról van szó — előirányzott összegek a dolog természete szerint csak azért vétettek fel hozzávetőleges megállapításban, hogy ennek a minimális szükségletnek beállításával a költségvetés végeredménye megközelítőleg megállapítható legyen ; de ezzel a gazdasági bizottság a létesítendő felsőház önálló költségvetési jogának semmi tekintetben sem akart prejudikálni. A nemzetgyűlés szükségleteinéi adott alapon való előirányzatként természetesen csak á rendes kiadások jöhetnek számba, amelyek személyi járandóságok címén 36,499.990 korona, dologi kiadásokra 18,472.000 korona, az őrség személyi kiadásai fejében 1,156.822 korona, dologi kiadásainál 1,443.000 korona, végül a nyugdíjaknál 1,067.292 korona összegben vannak előirányozva. Mindezen címek és rovatok végeredménye a nemzetgyűlésnél 58,639.104 korona, a főrendiház szükségletét is hozzászámítva 59,642.118 korona, szemben az 1921—1922. évi költségvetésben előirányzott 19,429.727 koronával, ami körülbelül háromszoros emelkedést mutat. Ennek a magában elég nagyarányú emelkedésnek főokaa dologi szükségleteknél az a körülmény, hogy a múlt évi előirányzat összeállítása oly időben történt, mikor koronánk értéke 2'5 svájci centimesnek felelt meg, most pedig a korona, fájdalom, jóval alacsonyabbra szállott és a megélhetés, és a drágaság is abnormális méreteket ölt. Összesen tehát 40,212.391 korona a jelentkező kiadási többlet. Ebből magára a képviselői illetmények rovatára 22.076.000 korona esik, ezen illetményeknek a nemzetgyűlés határozatával történt felemelése folytán. 6,300.000 koronával több volt előirányzandó a nyomdaköltségeknél annak következtében, hogy a szerződéses nyomdavállalatok s az anyagárak és munkabérek emelkedésének arányában kénytelenek voltak a nyomtatványok előállítási költségeit szerződésileg biztosított feltételek keretében időről-időre emelni. Többet kellett beállítani fűtés címén 3,030.000 koronával, világítás címén 900.000 koronával, épület-karbantartási címen. 1,350.000 koronával, irodai és háztartási kiadások címén pedig 1,300.000 koronával, ami mind a beszerzési árak nagymérvű emelkedésének következménye. A tisztviselők és egyéb alkalmazottat rendszeresített állandó illetményeinél 1,080.047 korona, a nem rendszeresített illetményeknél 471.756 korona többlet áll elő, az előbbieknél a lakpénzek, az utóbbiaknál a rendkívüli óradíjak emelése folytán. Kerek összegben 311.000 korona többletet idéz elő a személyi járandóságoknál azon körülmény, hogy a bizottság nem zárkózhatott el azoknak az előlépési viszonyonyokat valamennyire megjavító intézkedéseknek a törvényhozás tisztviselőire való kiterjesztése elől, amelyek időközben az állami szolgálat egyéb ágazatainál alkalmazott személyzetre nézve foganatosítást nyertek. A Ház azon tisztviselőire nézve, akik harctéri szolgálatuk vagy hadifogságuk folytán hivatali előmenetelükben hátramaradtak, e sérelmük orvoslására ad igényt a nemzetgyűlés 1921. évi július hó 7-én hozott határozata, mely az 1922. évi VI. tcikk 6. §-ának intézkedésében is érvényesül. A bizottság tehát ennek folytán — a létszám változtatása nélkül, ezt hangsúlyozni kívánom — méltányosnak tartotta, hogy az előlépési viszonyokon is javítson, és ennek alapján a magasabb fizetési osztályok számát az V. fizetési osztályban 2-vel, a Vl.-ban szintén 2-vel, a VIL-ben 1-gyel emelte. Indokoltnak látta továbbá a bizottság a nemzetgyűlés adminisztrációjában azt a szervezeti változtatást, hogy az u. n: nagyirodát reformálja. Ennek személyzetében ugyanis eddig vegyesen voltak fogalmazási ós kezelési képesitésü tisztviselők. Most a fogalmazási kvalifikációval bírókat kiemelte ebből a státusból s az elnöki hivatal fogalmazási személyzetéhez csatolta, a kezelési kvalifikációsokat, pedig az elnöki iroda külön státusába osztotta. Ez a szervezeti változtatás igen nagy előnyöket rejt magában, mert a munkaerőket jobban lehet csoportosítani, a munkát arányosabban lehet elosztani és egységesebben lehet irányítani. Ez anyagilag sem jelent több kiadást, mert a nagyirodába annak idején beosztott fogalmazási képesítésű tisztviselők a szabályok szerint u. n. szaktanulmányi pótlékban részesültek, amely evvel az intézkedéssel elesik. Méltányosnak találta a bizottság valamenynyire megjavítani az előhaladás lehetőségét a törvényhozás adminisztrációjában annyira igénybevett irógépkezelőnők részére is, akikre nézve a IX. fizetési osztály amúgy is az elérhető maximumot jelenti. A tisztviselői összlétszám emelése nélkül lehetővé vált ezen állásoknak eggyel való szaporítása, a múlt évi költségelőirányzatba még a nemzetgyűlés terhére felvett, fizetési osztályba nem sorozott naplószerkesztősegédi állásnak a nemzetgyűlési létszámból való törlésével, s az irógépkezelőnők 15-re emelt létszámának akként való megosztásával, hogy a magasabb IX. és X. fizetési osztályba eggyeleggyel több, a XI. fizetési osztályba pedig eggyel kevesebb jusson, mint az 1921—22. évi költségvetés alapján jutna. Az előlépési viszonyoknak ezekben jelzett csekély mértékű megjavítása lehetővé tette, hogy egyes vezető állásokban működő érdemes tisztviselők abba a magasabb fizetési osztályba jussanak, amely az illető állásokra nézve a szervezeti szabályzatban is meg van nyitva, s melyet