Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-35

296 A nemzetgyűlés 35. ülése 1922. hogy akkor mi volt Magyarországon a helyzet és a hangulat. Ugy tüntet fel minket, mintha nekünk akkor lett volna az entente által elis; mert kormányunk, mint hogyha lett volna egy parlament, általában egy elismert kormány, mint hogyha ennek a kormánynak hatalma akadálytalanul érvényesült volna Magyarországon, tehát mindenki, aki az entente-hoz nyilvános beadványt intézett és abban kijelentéseket tett vagy vázolta az itteni viszonyokat, az a hazaárulás bűnébe esett. Azt hiszem, hogy ha a t. képviselő ur kutatja a hazaárulókat, akkor evvel a fogalommal játszik, ha ezt olyan kedélyesen és kedvesen méltóztatik nekünk ajándékozni, mert mit érnek későbbi mennykövei, hogyha olyan humorosan alkalm ciZZcl ci hazaáruló szót és ilyen humoros indokolással alkalmazza reám? Mi volt a helyzet? Már Friedrich t. képviselő ur elmondotta, hogy amikor ministerelnök volt, kénytelen volt, sőt maga a képviselő ur is kénytelen volt az ententetől védelmet kérni és az entente katonasága szállta meg a ministerelnöksóget, szóval az entente védelme alá helyezkedett. Patacsi Dénes : Az oláhok ellen ! Vázsonyi Vilmos : Az oláhok ellen, teljesen igaza van, akikhez nekem semmi közöm, mert a t. képviselő ur sohasem mondta, 'de nem is állíthatta, hogy valaha is összeköttetésben álltam volna a románokkal, hegy valaha is kértem volna tőlük valamit, vagy beadványt intéztem volna hozzájuk. (Egy hang a jobboldalon : Nem erről van szó.) Bocsánatot kérek, nem erről van szó, de amikor a románokról beszélünk, miért idézi ide azt a néhány ezer esztendő előtti epigrammatikus alakját Marcialisnak, azt az ügyvédet, aki a három kecskéről folyó perben szólt Mitridáteszről, a pun háborúról s mindenről, csak a három kecskéről nem. (Derültség.) Tessék a románokról beszélni és nem arról a beadványról, amelyet az ententehoz intéztünk s amelyben megmondtuk, hogy milyen feltételek mellett vagyunk hajlandók, vagy nem hajlandók egy koncentrációs kabinetben részt venni. A helyzet itt az volt, hogy az entente igenis nagyon is mélyen belenyúlt a dolgok alakulásába, mert hiszen a karhatalmi alakulatok vezetését Yates amerikai ezredes ur vette át, azonkívül idejött a többször Emiltett Horovitz, aki nemcsak amerikai állampolgár, de még Náthán is, (Derültség.) és az entente megbízása alapján inspiciálta a budapesti államrendőrséget, sőt inspiciálta Siófokot is. Hogy milyen eredménynyel, az nem tartozik a tárgyhoz. Nem kívánom a dolgokat élezni, és ide nem tartozó anyagot a vitába belevonni. Tisztelt képviselő ur, nem voltunk mi akkor olyan ország, amervben olyan kormányunk lett volna, amelyet már minden irányban elismertek, nem voltunk mi olyan ország, amelynek dolgaiba az entente nem avatkozott bele igen mélyen, mert karhatalmunkat Yates tisztelt amerikai ezredes ur alakította, » évi augusztus hó 2-án, szerdán. rendőrségünket Horovitz ur inspiciálta, a miszsziókhoz pedig ki- és bejártak magyar politikusok. Vegye tudomásul a képviselő ur, de bizonyára tudja is, hiszen tagja volt a kormánynak, hogy azok között engem soha nem talált. En nem jártam semmiféle misszióhoz sem be, se ki és a missziókhoz más beadványt nem intéztem, mint amely nyilvánosságra került, és egy másikat, melyet nemcsak én irtam alá, hanem, ha ez hazaárulás, aláirta az akkori nemzeti párt elnökének,- Heinrich Ferenc urnák akkori elnöktársa Lovászy Márton, és a jelenlegi kabinet tagja nagyatádi Szabó István ur. Ezeken kivül én semmivel sem fordultam az ententehoz, sem az a 'párt, amelynek tagja voltam. Pedig akkor Clark urnái tolongott egész Magyarország. Hiszen Clark ur ablakai alatt jártak a küldöttségek egész Magyarországból és nincs az országnak egy vidéke, mely ne adott volna beadványt Clark úrhoz, aki a legnagyobb angol komolysággal összes intézményeink vezetőit megkérdezte, mintha törődött volna azzal, hogy mit mondanak, jegyzőkönyvbe vette mindenkinek véleményét külön-külön, hogy az illető azt higyje, hogy igen nagy súlyt helyez véleményére. Ha az ententetal való érintkezés hazaárulás, akkor mindazok a magyar politikusok, akik Clark úrral érintkeztek és az ő vezetése alatt tanácskozva alakították meg az első kormányt, ebbe a bűnbe estek, mert hiszen a Huszár-kormány Clark ur vezetése alatt és Clark úrral folytatott tanácskozások alapján keletkezett. Huszár Károly : Kakovszky is tárgyalt Clarkkal. Vázsonyi Vilmos : Igen, mindenki tárgyalt, azt állítom épen, hogy mindenki tárgyalt. Patacsi Dénes : Be csavaros eszű fiskális ! Vázsonyi Vilmos : A különbség csak az, hogy én mindig arról tárgyaltam Clark úrral, hogy mi nem akarunk résztvenni a kormányban, mások pedig mindig arról tárgyaltak, hogy részt kivannak venni a kormányban. A különbség csak- az, hogy ugyanakkor, amikor tüntettek ellenem Clark ur ablakai alatt, ugyanakkor — kezeim közt van Clark ur eredeti levele — Clark urnák arra a kérdésére, melyre utasították, hogy azt feltegye velem szemben, hogy, szüksége van-e Magyarországnak zsidó vallású ministerre, kijelentettem, hogy erre nemcsak szükség nincs, — mert azt kívánták, hogy ne csak az összes pártok, de az összes felekezetek is képviselve legyenek a kormányban — de az ország jelenlegi helyzete és hangulata mellett ezt a legnagyobb mértékben kártékonynak tartanám. Ugyanakkor, amikor ezeket a szavakat mondottam neki, tüntettek ellenem lenn Clark ur ablakai alatt. Mindezeket azért hozom fel, hogy óvjak bizonyos túlzásoktól a kérdések feltevésében, mert abban a kérdésben is, hogy ki hivta be a románokat, ugy állították be a dolgot a mai hangulat szerint, mintha nem lehetne egy