Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-35
286 A nemzetgyűlés 35. ülése 1922. Friedrich István : No de hát ez már lehetetlenség ! Peidl Gyula : De t. uraim, ezt nemcsak én jelentem ki, hanem rámutatok arra, hogy az urak is megtették . . . Pikler Emil : Romanellinél kerestek menedéket I Peidl Gyula: ... és sohasem jutott eszünkbe kifogásolni, hogy amikor Kun Béláék és Szamuellyék az Oktogonon nyilvánosan kivánták akasztatni a Ludovikásokat, ha nem tévedek, akkor az urak egy ellenséges államtól kértek segitséget. (Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Patacsi Dénes : Romanelli nem volt ellenség. Pikler Emil: Nem szégyen! Okosan tették, kötelességük volt nekik ! Elnök : Csendet kérek a Ház minden oldalán ! (Egy hang a középen : Be nem volt kormányunk akkor, nem volt hatóság!) Peidl Gyula : Volt itt egy kormány, amelyet az urak velem együtt nem ismertek el. De semmivel sem volt különb a helyzet 1919 agusztusában, az én szempontomból. (Felkiáltások a középen és jobbfelöl : Téved ! Tegye fel a szemüveget !) Azt a disztinkciót, amelyet az urak itt fel akarnak állitani, hogy hja, a paraszt az más, én nem tudok akceptálni ; sőt én továbbmegyek, lényegileg az emigráció sem egyéb, mint a hazai kormányhatalommal szemben egy idegen ellenséges vagy nem ellenséges állam vendégszeretetét vagy védelmét igénybevenni. (: elkiáltások jobbfelöl: Azok az emigránsok hazaárulók ! Egy hang a széls'ôbaloldalon : Várják csak meg a végét !) Lényegileg ez sem egyéb és tehát ilyenképen velem együtt ebben a Házban van még egypár hazaáruló. Patacsi Dénes : Akkor Rákóczi Ferenc és Kun Béla egyformán hazaárulók ! Elnök : Patacsi képviselő urat kérem, ne méltóztassék állandóan közbeszólni ! Pikler Emil : Akik idegen monitorra szaladtak ! Akkor is magyar kormányzat volt ! Urbanics Kálmán : Az nem volt kormányzat! Rablóbanda volt ! Peidl Gyula : Egyetértünk, azonban de facto kormány volt. Urbanics Kálmán : Útonállók bandája volt ! Pekár Gyula : Az augusztusiak nem szaladtak monitorra ! Peidl Gyula : Nem monitorról beszélek, hanem akik Szegedre . . . Pekár Gyula : Mi nem szaladtunk Szegedre, mi augusztusiak itt voltunk Pesten ! (Egy hang a szélsöbaloldalon : De mások szaladtak !) Zsitvay Tibor : Nem menekültünk sehová sem! Elnök: Csendet kérek! Peidl Gyula: Egynémelyük t. képviselő ur túlságosan ugy érzi, mintha ez az egész vita, sőt az egész ország, az egész világ a saját személye körül forogna. Hát, nem erről yan itt évi augusztus hó 2-án, szerdán. szó, én nem beszélek az egyes urakról, hanem azt mondom, hogy lényegileg ez sem egyéb, mint egy idegen állam vendégszeretetének és védelmének igénybevétele. Tehát ha ez is hazaárulás, akkor rajtam kivül vagy velem együtt vannak egypáran, akik ezt elkövettük. Urbanics Kálmán : Ne vegyen senkit magával egy kalap alá ! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Szolgabírói bölcsesség!) Peidl Gyula : Urbanics ur egy pillanatig se higyje, hogy én megtiszteltetésnek tartom, ha ő vele együtt emlegetnek ! (Taps a szélsöbaloldalon. Zaj jobb felöl.) B. Podmaniczky Endre : Szamuellyval ! (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a házszabályokhoz alkalmazkodni ! Peidl Gyula : Rá kivánok térni a tulajdonképeni tárgyra, (Halljuk ! a szélsöbaloldalon.) és én nem tehetek róla, ha azzal kell kezdenem, hogy a mai napon ismétlődött mindaz, ami itt hat hét óta folyik. Nézzük meg ennek a mai vitának, ennek az interpellációnak a kiindulását. (Felkiáltások a középen: Sándor Pál!) Sándor Pál t. képviselő ur ezelőtt két vagy három héttel egy interpellációt jegyzett be abból az alkalomból, hogy néhány orgoványi rablógyilkost a katonai törvényszék elitólt. E tárgyaláson kiderült, hogy ezeket a zsidókat azon gyanú alatt gyilkolták meg, hogy pénzt adtak a románoknak azért, mert a románokat továbbra is itt akarták tartani, továbbra is megszállás alatt kivánták tartatni Magyarországot. Miután a birósági tárgyaláson kitűnt, hogy ez nem volt igaz s hogy azok a meggyilkolt zsidók nem ajánlottak fel pénzt a románoknak, viszont pedig más oldalon is, nemcsak Orgoványon, el volt terjedve a zsidókról, hogy ők a románokat mindenképen itt akarták tartani : tehát Sándor Pál t. képviselő ur — hozzá kell tennem, hogy egyetértek azzal a felfogással, hogy nem szerencsésen és nem helyesen — interpellációt jegyzett be, hogy felvilágosítást kapjon, vájjon az egyéb hasonló híresztelések is annyira igazak-e, mint ahogyan ez az orgoványi volt annak idején, amely híresztelésnek három emberélet áldozatul esett. Ez volt a kiindulási pont. Az igen t. ministerelnök ur ma erre az interpellációra válaszolt s ezzel normális viszonyok között egy interpelláció sorsa el van intézve. Vázsonyi Vilmos : Most agyon van válaszolva ! Peidl Gyula : Mi történt ma, de nem ma, mi történt már az interpelláció óta szakadatlanul csaknem mindennap? Vázsonyi Vilmos: Főpróbát tartottak! Peidl Gyula : Azt olvastuk, hogy állandóan értekezleteket meg értekezleteket tartanak az urak, ott tanácskoznak, főpróbákat rendeznek (Mozgás a bah és a jobboldalon.) és kiosztják a szerepeket, hogy itt bizonyos vádak ellen
