Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-31

22 A nemzetgyűlés 31. ülése 1922. nek a törvénynek leggyorsabb és leglelkiismere­tesebb végrehajtása sem fogja eredményezni egyrészről sem az igénylők boldogítását, más­részről pedig azt a fontos közgazdasági érdeket sem, hogy a termelés fokoztassék és ezáltal a többtermelés biztosittassék. Nem biztositaná ezt, szerény véleményem szerint, még a gazdasági ismereteknek az a terjesztése sem, amelyet ja­vaslatával Széchényi Yiktor tisztelt képviselő­társam célzott. Bizonyára nem kell itt bővebben fejtegetnem azt, hogy a nagybirtok és különösen a középbirtok mindig többet és mindig olcsób­ban termel, mint a kisbirtok és különösen a törpebirtok. Bizonyára azt sem kell bővebben fejtegetnem, hogy amikor bánya- és hegyvidé­keinket elvesztettük, amikor azt mondhatjuk, hogy kizárólag az agrikulturális termelésből re­mélhetjük azt, hogy nemzeti tövedelmünket fo­kozzuk, akkor milyen nagy érdekek fűződnek ahhoz, hogy a többtermelést biztositsuk és ez­által szociális bajainkat is enyhitsük. A magára hagyott és saját kis tőkéjére utalt kisbirtokostól azonban a többtermelést még akkor sem remél­hetnők, ha őt a többtermelés biztosítására a megfelelő oktatásban is részesitenők. Ha a szükséges felszerelése nem lesz meg, kezdetleges és hiányos gazdasági felszerelésével magának is alig tud eleget termelni, nem hogy a köznek is termelhetne, tehát a többtermelést biztosithatná. Ha az igénylők a föld vételárát kifizették, alig fog megfelelő tőkéjük maradni arra, hogy birtokukat instruálják és igy a kí­vánatos és óhajtandó többtermelést anyagi esz­közök hiján keresztülvinni nem fogják tudni. Dénes István : Ezért rossz a törvény ! Herczegh Béla : Ezért szerény véleményem szerint egy másik akciónak is kellene jönnie a földbirtokreformmal kapcsolatban, egy olyan ak­ciónak, amely ' egyrészről az anyagi boldogulást is biztosítja a kis- és törpebirtokosnak, más­részről pedig a többtermelést is megfelelő mó­don biztosítja. Ez szerény véleményem szerint a termelő és értékesítő szövetkezeteknek rend­szeresítésével, illetve ezeknek a szövetkezeteknek, ha kell, kötelező felállításával is volna elérhető. Tudjuk azt, hogy az ilyen szövetkezet egye­síti magában a kis- és nagybirtok minden elő­nyét és kiküszöböli azoknak valamennyi hát­rányát. Minden kisgazda a saját földjét mivelvén, saját munkája és szorgalma arányában jut föld­jének jövedelméhez, viszont a beszerzés, a fel­dolgozás és az értékesités közösen történvén, a tájékozottság és a szakszerűség is érvényesül az ilyen termelőszövetkezetekben. Közismert, szinte iskolai példák erre Dánia termelőszövetkezetei. Ez a kis ország alig nagyobb, mint öt alföldi magyar vármegye, ebben a kis országban a há­ború előtt csupán 1,800.000 ember foglalkozott földmiveléssel és mégis éléstára tudott lenni a világ urának, a hatalmas Angliának és tömeg­áruival diktálni tudta a világpiaci árakat. évi július hó 27-én, csütörtöhön. Nem akarok hosszadalmas statisztikai adatok felsorolásával a nemzetgyűlés tagjainak türelmé­vel visszaélni, egyszerűen csak arra vagyok bátor felhívni a t. Nemzetgyűlés figyelmét, hogy ami­dőn a statisztika szerint a magyar föld a mező­gazdasági megmivelhetőség legkedvezőbb arány­számát mutatja, amidőn mégis ugyancsak a sta­tisztika szerint Magyarország átlag kevesebbet termel, mint a nyugati, elsősorban iparos álla­mok is, és amidőn elsőrangú közérdek, hogy a többtermelést biztositsuk, akkor elsőrangú köz­gazdasági érdek ezen termelő és értékesítő szö­vetkezete^ felállítása. (Helyeslés a jobboldalon.) De én ezt a kérdést nemcsak közgazdasági szempontból fogom fel ós nemcsak mint köz­gazdasági kérdést tárgyalom. Az én politikai ideálom a múlt század reformkorszakának kiváló nagyjai közül Széchenyi István, aki a magyar földmivesnépnek nemcsak szabadságot és kenyeret, nemcsak jogot és földet akart adni, hanem értelmi súlyt ós öntudatos halhatatlan lelket is, mert Széchenyi szerint az értelmileg ki nem művelt nép legfeljebb a farkas függetlenségéig tud emelkedni. Szerény vélemé­nyem szerint ezekben a termelőszövetkezetekben nagyszerű alkalom kínálkoznék a földmivesnép értelmi súlyának emelésére, erkölcsi akaratának GS £1 köz érdekét is belátó, tehát az osztály­érdeken ' felül is emelkedő öntudatának kifej­lesztésére. Megfelelő szervezés mellett ezek a termelő- és gazdasági szövetkezetek nemcsak a nép jólétének előmozdítói, nemcsak tanítói, hanem nevelői is lehetnének, ugy hogy kulturális, köz­gazdasági és szociális szempontból is igen fontos érdeknek tartom a termelőszövetkezetek léte­sítését. Épen ezért a következő határozati javas­latot van szerencsém benyújtani (olvassa) : .»Uta­sitsa a Nemzetgyűlés a királyi kormányt, hogy a földbirtokreform munkálataival kapcsolatban a kis- és törpebirtokosok között oly termelő- és értékesitőszövetkezetek alakítására tegyen kez­deményező lépéseket, melyek a munkaeszközök­nek, tenyészállatoknak és vetőmagvaknak közös beszerzése által, továbbá a kisgazdáknak és törpebirtokosoknak megfelelő szakoktatása által a többtermelést megvalósíthatják ós amely szövet­kezetek a nyerstermények közös feldolgozása és illetve értékesítése általis à kis- és törpebirtoko­kosok nagyobb jövedelemszerzését hivatvák elő­mozdítani. Utasítsa a Nemzetgyűlés a kir. kormányt oly irányú törvényjavaslat sürgős benyújtására t is, hogy amennyiben egyes községekben akár. a megfelelő tőkének hiánya miatt, akár más ok­ból is ily szövetkezetek társadalmi utón meg nem alakulnának, bár ezek hiányában a több­termelés az ily községek birtokososztályainak tagjai többségénél keresztülvihető megállapitha­tólag nem lenne, az ily községekben ezek fel­állítása kötelezővé tétessék s a szükséges tőke­összeg állami kölcsönnel bocsáttassék a tőke-

Next

/
Thumbnails
Contents