Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-31

22 A nemzetgyűlés 31. ülése 1922. nek a törvénynek leggyorsabb és leglelkiismeretesebb végrehajtása sem fogja eredményezni egyrészről sem az igénylők boldogítását, másrészről pedig azt a fontos közgazdasági érdeket sem, hogy a termelés fokoztassék és ezáltal a többtermelés biztosittassék. Nem biztositaná ezt, szerény véleményem szerint, még a gazdasági ismereteknek az a terjesztése sem, amelyet javaslatával Széchényi Yiktor tisztelt képviselőtársam célzott. Bizonyára nem kell itt bővebben fejtegetnem azt, hogy a nagybirtok és különösen a középbirtok mindig többet és mindig olcsóbban termel, mint a kisbirtok és különösen a törpebirtok. Bizonyára azt sem kell bővebben fejtegetnem, hogy amikor bánya- és hegyvidékeinket elvesztettük, amikor azt mondhatjuk, hogy kizárólag az agrikulturális termelésből remélhetjük azt, hogy nemzeti tövedelmünket fokozzuk, akkor milyen nagy érdekek fűződnek ahhoz, hogy a többtermelést biztositsuk és ezáltal szociális bajainkat is enyhitsük. A magára hagyott és saját kis tőkéjére utalt kisbirtokostól azonban a többtermelést még akkor sem remélhetnők, ha őt a többtermelés biztosítására a megfelelő oktatásban is részesitenők. Ha a szükséges felszerelése nem lesz meg, kezdetleges és hiányos gazdasági felszerelésével magának is alig tud eleget termelni, nem hogy a köznek is termelhetne, tehát a többtermelést biztosithatná. Ha az igénylők a föld vételárát kifizették, alig fog megfelelő tőkéjük maradni arra, hogy birtokukat instruálják és igy a kívánatos és óhajtandó többtermelést anyagi eszközök hiján keresztülvinni nem fogják tudni. Dénes István : Ezért rossz a törvény ! Herczegh Béla : Ezért szerény véleményem szerint egy másik akciónak is kellene jönnie a földbirtokreformmal kapcsolatban, egy olyan akciónak, amely ' egyrészről az anyagi boldogulást is biztosítja a kis- és törpebirtokosnak, másrészről pedig a többtermelést is megfelelő módon biztosítja. Ez szerény véleményem szerint a termelő és értékesítő szövetkezeteknek rendszeresítésével, illetve ezeknek a szövetkezeteknek, ha kell, kötelező felállításával is volna elérhető. Tudjuk azt, hogy az ilyen szövetkezet egyesíti magában a kis- és nagybirtok minden előnyét és kiküszöböli azoknak valamennyi hátrányát. Minden kisgazda a saját földjét mivelvén, saját munkája és szorgalma arányában jut földjének jövedelméhez, viszont a beszerzés, a feldolgozás és az értékesités közösen történvén, a tájékozottság és a szakszerűség is érvényesül az ilyen termelőszövetkezetekben. Közismert, szinte iskolai példák erre Dánia termelőszövetkezetei. Ez a kis ország alig nagyobb, mint öt alföldi magyar vármegye, ebben a kis országban a háború előtt csupán 1,800.000 ember foglalkozott földmiveléssel és mégis éléstára tudott lenni a világ urának, a hatalmas Angliának és tömegáruival diktálni tudta a világpiaci árakat. évi július hó 27-én, csütörtöhön. Nem akarok hosszadalmas statisztikai adatok felsorolásával a nemzetgyűlés tagjainak türelmével visszaélni, egyszerűen csak arra vagyok bátor felhívni a t. Nemzetgyűlés figyelmét, hogy amidőn a statisztika szerint a magyar föld a mezőgazdasági megmivelhetőség legkedvezőbb arányszámát mutatja, amidőn mégis ugyancsak a statisztika szerint Magyarország átlag kevesebbet termel, mint a nyugati, elsősorban iparos államok is, és amidőn elsőrangú közérdek, hogy a többtermelést biztositsuk, akkor elsőrangú közgazdasági érdek ezen termelő és értékesítő szövetkezete^ felállítása. (Helyeslés a jobboldalon.) De én ezt a kérdést nemcsak közgazdasági szempontból fogom fel ós nemcsak mint közgazdasági kérdést tárgyalom. Az én politikai ideálom a múlt század reformkorszakának kiváló nagyjai közül Széchenyi István, aki a magyar földmivesnépnek nemcsak szabadságot és kenyeret, nemcsak jogot és földet akart adni, hanem értelmi súlyt ós öntudatos halhatatlan lelket is, mert Széchenyi szerint az értelmileg ki nem művelt nép legfeljebb a farkas függetlenségéig tud emelkedni. Szerény véleményem szerint ezekben a termelőszövetkezetekben nagyszerű alkalom kínálkoznék a földmivesnép értelmi súlyának emelésére, erkölcsi akaratának GS £1 köz érdekét is belátó, tehát az osztályérdeken ' felül is emelkedő öntudatának kifejlesztésére. Megfelelő szervezés mellett ezek a termelő- és gazdasági szövetkezetek nemcsak a nép jólétének előmozdítói, nemcsak tanítói, hanem nevelői is lehetnének, ugy hogy kulturális, közgazdasági és szociális szempontból is igen fontos érdeknek tartom a termelőszövetkezetek létesítését. Épen ezért a következő határozati javaslatot van szerencsém benyújtani (olvassa) : .»Utasitsa a Nemzetgyűlés a királyi kormányt, hogy a földbirtokreform munkálataival kapcsolatban a kis- és törpebirtokosok között oly termelő- és értékesitőszövetkezetek alakítására tegyen kezdeményező lépéseket, melyek a munkaeszközöknek, tenyészállatoknak és vetőmagvaknak közös beszerzése által, továbbá a kisgazdáknak és törpebirtokosoknak megfelelő szakoktatása által a többtermelést megvalósíthatják ós amely szövetkezetek a nyerstermények közös feldolgozása és illetve értékesítése általis à kis- és törpebirtokokosok nagyobb jövedelemszerzését hivatvák előmozdítani. Utasítsa a Nemzetgyűlés a kir. kormányt oly irányú törvényjavaslat sürgős benyújtására t is, hogy amennyiben egyes községekben akár. a megfelelő tőkének hiánya miatt, akár más okból is ily szövetkezetek társadalmi utón meg nem alakulnának, bár ezek hiányában a többtermelés az ily községek birtokososztályainak tagjai többségénél keresztülvihető megállapithatólag nem lenne, az ily községekben ezek felállítása kötelezővé tétessék s a szükséges tőkeösszeg állami kölcsönnel bocsáttassék a tőke-