Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-35
A nemzetgyűlés 35. ülése 1922. Pekár Gyula ; Ez közölve lett Mardarescu tábornokkal 15-én, Serbescu tábornokkal 17-én, és mégis mi történt 21-én ? Csak pár szóval mondom el. (Halljuk/ Halljuk!) Bukovszky tanácsnok a főváros részéről kétségbeesetten rohant fel hozzám a várba és azt mondta Budapest 24 óra alatt elpusztul, mert 15.000 lovat követel tőlünk Ssrbeseu. Ha ezt a 15.000 lovat elviszik, nem lesz semmi forgalom, megakad a város vérkeringése. Lerohantam a tábornokhoz és azt mondtam : Mit akar ? volt 28.000 lovunk, de à bolsevisták elpusztítottak 15.000-et. Urbanics Kálmán : Ellopták ! (Zaj. Elnök csenget.) Propper Sándor : Akkor is loptak ! (Zaj.) Pekár Gyula : Az uraknak talán könnyebb volt, nekünk nagyon nehéz lett volna. Urbanics Kálmán (közbeszól). Elnök: Urbanics képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. Pekár Gyula : Azt mondta nekem a tábornok, hogy ha önöknek csak 13.000 lovuk van is, én mégis tizenöt ezret kérek. Fábián Béla (közbeszól). Elnök: Fábián képviselő urat utoljára figyelmeztetem, méltóztassék lehetővé tenni a tárgyalásoknyugodt folytatását. A mai ülés folyamán már legalább tizszer figyelmeztettem a képviselő urat. Pekár Gyula : De hozzátette mosolyogva : Jó kérem., nem kérek akkor semmiféle lovakat önöktől, lemondok a gárda számira kért hatszáz lóról is, de akkor ön motu propria adja át nekem, azt a 88 erdélyi muzeális ládát, amely a Nemzeti Múzeum nagy csarnokában van. Erre azt mondtam : Uram, tehát az alternativa : ló vagy múzeum ? .... Felvettük a harcot és kivittük a versaillesi legfőbb tanácsnál, hogy az oláhok csak lajstromozási engedélyt kaptak. Erre jött október 5-ike, vasárnap délután. Félhatkor épen a Gólyavárban egy gyűlésen voltam. Egyszerre csak tizennégy teherautó gördült be a Nemzeti Múzeum udvarára, odarohantam, — az elvágott telefondrótok majd a szememet szúrták ki — s ott állott Fehérpataki főigazgató Serbescu előtt. Azt mondtam : Mit csinál excellenciád itt vasárnap délután félhat órakor, amikor tudja, hogy nem vagyok hivatalban és az amerikaiak sincsenek hivatalban ? Azt mondotta; Én teljesitem kötelességemet, ön is teljesiti a magáét ! Adja ide a kulcsokat, En ezt megtiltottam Fehérpatákjinak és Czakö ministeri tanácsosnak. Nem, adtuk oda a kulcsokat, kihúztuk az időt protestekkel, és a .végén odajött Bandholz Loree ezredessel, ki papírszalaggal lepecsételte az ajtót, magához vette a kulcsot és azt üzente az oláhoknak, hogyha műkincseket akarnak, forduljanak hozzá. Természetesen nem. fordultak hozzá. Volt belátás és igazságérzet bizonyos hatalmakban s ilyen igazságérző hatalomnak adtam át azt a 47 Corvinát is őrzésre, amely annyi napon át a lakásomon volt. Itt dráma és operett vegyült. Hogy az operettből is emlitsek évi augusztus hó 2-án, szerdán 247 ". valamit, háromszor intéztek rohamot az oláhok a Kinizsi -utcai dohányraktár 60 milliós .értékei ellen. Az összekötő ministerium arra valóVvolt, hogy az összes ministeriumok panaszai ide torlódjanak be, s ezek legyenek előadva az igénybizott' ságnál. A két első rohamot kiparircztam, a hárma-, diknál azonban Bandholz tábornokot kellett rcseg-, | kérnem., hogy korbácsával menjen le. Drozdy Győző: Operettben nincsenek rohamok. (Nagy zaj a jobboldalon.) ; , . ..< Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak ! . Pekár Gyula: Mialatt Bandholz az asztalt verte a korbácsával, az oláhok mindent megígértek, hogy semmihez sem nyúlnak hozzá, de azalatt az öt perc alatt hátul kiloptak 5 millió ára cigarettát. Nem akarom ezt folytatni, csak arra utalok reá, — mert valahova konkludálni akarok —hogy • L:ree ezredes Parisból visszajött november elején [ és tudatta hivatalcsan velem, hegy az entente a romin károk ügyében reparációs bizottságot küld : Budapestre, állitsam. össze a szerveket, össze is állitcttam a fegyverszüneti bizottságból, a bel ügyministeriumból és a statisztikai hivatalból. Elek a . szervek pompásan kezdtek működni, a dunántúl felvették a károkat ; amikor november 24-én a ministeriumom. megszűnt ép a Duna-Tisza közére mentünk át. A ministeriumom nov. 24-én .m.egj szűnt, de az anyagom megmaradt, s a szervet ; is megmaradtak. Kállay Tibor jelenlegi pénzügyí minister ur egy másik minőségében— gondolom. — másfél évvel ezelőtt kcmm.asszálta a román káró! kat. Ezek, ha nem. csalódom, 120 milliárdot tesz-: \ nek ki. (Mozgás.) Valahány ministerelnök következett ezek után, ! valamennyinek eléje járultam, s„ mindegyik előtt ; kifejeztem, azt a pium desideriumet, hogy ezt a ! 120 milliárdét — nem kétlem, a kormányok telje\ sitették kötelességüket •— mindenáron, minden I ro,ódon be kell tudni az entente-követelésekbe, azután kétségkívül igazoInunk kell azt a tényt, hogy a románok az entente parancsa ellenére jöt: tek he ide. Mert ha mi ezt igazolni tudjuk, akker | nem kell nekünk a románoknak sok tiz milliárdnyi : hadsereg-ellátási díjat fizetnünk. Ezen az állásponton voltam három év óta, ezt hangoztattam min,denütt, s most csodálatosan azt hallom, illetőleg azt hangoztatják bizonyos oldalról,; hogy .igaz, hogy a románok az entente parancsa ellenére jöttek be, de bizonyos magyar emberek hi vására. (Mozgás.) Majd rátérek ennek közelebbi kritikájára. Most a Fehér Házról kell nyilatkoznom. Mi ez a Fehér Ház ? Méltóztassék ugy venni, hogy Fehér Ház kontra Vörös Ház, vagyis a Hungária, ahol Kun Béláék uralkodtak ... Peidl Gyula: Egyszóval szovjetház. ('Nagy.zaj a szélsobaloldalon.) ...-,->•• Propper Sándor : Igaz! Elnök: Peidl Gyula és Propper Sándor kép• viselő urakat,ezért a kifejezésért rendreutasítom, (Helyeslés jobbfelől.) • ;:
