Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-35
242' A nemzetgyűlés'35. ülése 1922. évi-augusztus hó 2-án, szerdán. most kezdünk politikai témákat felvetni és a porondra, vetni azért, hogy egyik a másikunknak kellemetlenségeket okozzon. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Nem hiszem, hogy a t. képviselő tir is használna annak az ügynek, amelynek kedvéért ezt a kérdést elvetette. En a magam részéről válaszul csak azt jegyzem -meg, hogy miután megGyőződésem és az eddigi jelek szerint is — és a t. képviselő ur felszólalása, az ellenkezőről nem Győzőtt meg.— itt senki sem hívta- he a románokat, hanem azok bejöttek maguktól, bejöttek, hogy ezt az országot megszállják és tönkretegyék, (Ugy van ! Ugy van ! jobb felől) én semmiféle vizsgálatot indítani ebben a tekintetben hajlandó nem vagyok. (Elénk helyeslés jobb felől és a középen.) .' ... Kérem válaszom tudomásulvételét. (Elénk helyeslés jobb felől.) ,. ; Elnök : Pekár Glyula képviselő ur kért személyes kérdésben szót. Pekár Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy pár percre igénybevegyem a t. Nemzetgyűlés drága idejét. Nem akartam felszólalni, mert nem szeretem a személyeskedést és nem szeretem a hercehurcát, de Sándor Pál képviselő ur július 15-iki interpellációjában engem személyemben aposztrofált. : A képviselő ur abban az interpellációban a* három év előtti augusztusi eseményeket hozta szóba és jónak látta, az oláhok behívásának problémáját ide az ország szine elé hozni. Utalt valamire, amiről én eddigelé nem is tudtam, hogy Magyarországon általán a zsidókat vádolják, hogy ők' bivták volna be ide a románokat. En ilyesmiről nem hallottam. Mende-mondákat hallottam olyasmiről, hogy ők talán tartóztatták részben itt okét, de erre nem térek rá, hanem maradok annál a vörös fonalnál, amelyet Sándor Pál képviselő ur követett. r Sándor Pál : De gyilkoltak ennek nevében! (jftfpzgás.) '.,•,. Elnök: Csendet kérek! Pekár Gyula : Sándor Pál képviselő nr azzal a kővel, amelyet a vizbe dobott azonnal hatalmas gyűrűket kanyarított a magyar közvéleménynek aimugy is elég ideges és nyugtalan vizébe.: Pár óra múlva már, mintegy kommandóra!, ;a sajtónak xbizohyos része rendkívül sok cikket produkált és két hát óta ezek a cikkek növekvő mértekben haladnak előre .lés most már egészen nyíltan vágják a mi szemünkbe, az -akkori auguszkisiaknak a szemébe, hogy. dehogy is a zsidók'.; /niagiuk àz'augusztusi ellenforradalmáfok, a hatalmat akkor átvett fehérház ..'tagjai hívták, ide be, a románokatv. v " j .. *i Fábián Béla;;Mi az a" fehérház? (Nagy zaj. jobbfelol.) - ..'., Pekár Gyula : Majd rátérek. Patay Tibor,: Türelem .-rozsát terem !. j Barta-Szabó József: Majd hallgatni fog a Pekár Gyula : Idéztek erre különféle detektív- és nem detektiv-tanukat, különféle kis- és magasrangu rendőrtisztviselőket, beszéltek valami rejtelmes kilencesbizottságról, sőt mikor Sándor Pál képviselő ur a kilencesbizottságot Emiltette itt, akkor arról az oldalról valaki közbeszólt, hogy nem is kilences-, hanem tizenkettesbizottság volt az. A lapok ezt vastag betűkkel kinyomatták, sejteni engedték, hogy tudják azt a listát, kolportáltak itt különféle listákat, hozzátették, hogy ugyan nem egészen bizonyosan tudják, de azok nem lehettek másökj mint a Fehér Ház tagjai. Távol legyen tőlem, hogy Sándor Pál t. képviselő ur és ezen hirlapi közlemények között bizonyítható összefüggést keressek és találjak. Eszemágában sincs. Csak annyit vagyok bátor konstatálni, hogy Sándor Pál ur kezdeményezésére egy egészen rendszeres hajsza, vádak, gyanúsítások indultak meg az akkori augusztusiak ellen, mi ellenünk. A közvélemény kezdett foglalkozni a dologgal, az emberek a fejüket csóválták, -azt mondották : ej, ej, mégis kell hogy valami legyen a dologban, nem zörög a haraszt, ha a szelnem fújja. Hát én, t. képviselő ur, egyelőre csak annyit mondok: de igenis zörög a haraszt néha, zörög akkor is, ha kigyó mozog alatta. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) ; Egyáltalán, amióta másfél hónap óta a nemzetgyűlés ülésezik, — nem tudom — a legkülönösebb taktikázásnak vagyunk itt szem- és fültanúi. Itt hovatovább már nem arról van szó, hogy közakarattal helytelenítsük, kárhoztassuk a bolsevizmust " és közakarattal konstruktiv munkára térjünk át. Dehogy . is ! Itt már arról van szó, hogy napról-napra azt halljuk mint egy kalapácsütést ennek az apatikus társadalomnak .a homlokára, halljuk a bolsevizmus-; nak direkt vagy indirekt, olykor nem is egészen rejtett igazolását. (Ugy van! jobb felől) Némelyek még tovább mennek ; némelyek odáig mennek, hogy azt mondják, — bocsánat, hogy ismét Sándor Pál t: képviselő urat aposztrofálom, ő : mondotta —• hogy. a bolsevizmus milyen nagy[ szerű rendeleteket produkált pl. a magyar álamvasutii anyagoknak megmentése dolgában.; Meg: jegyzem, nem akarok én ebbe ... .,,: .:.*,.; Sándor Pál:. Ejnye, de kiforgatás ; ez! Ez már nem becsületes beszéd ! (Zaj jobbfelöl) • Pekár Gyula: Benne van- .=a., szövegben I ! Abból olvasom. • : " ? ; ; Sándor Pál: Tessék felolvasni 1 •-.;.«; Pekár Gyula: Mindjárt felolvasom. . • ^ . Sándor Pál: Nem áll! ;Ez kiforgatás! En • és bolsevizmus !. " . ,/.VÎ i Fábián Béla: Sándor Pál; mint bolsevik! (Nagy zaj. Halljuk!: Halljuk 1'jobbfelől), \ r, j Barla-Szabó József:Ubi bene.u.\ ; i, Pekár Gyula : "Azt mondta^ hogy a. bolser : vízmus. kitűnőd rendeleteket -produkált^ -pl. .kii í dolgozott egy 'tervet, 7 egy egész rendszert arra,.
