Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-35
À nemzetgyűlés 35. ülése 1922. szakasz az előadó ur által beterjesztett módosítással fogadtatott el. Ezzel az indemnitási javaslatot részleteiben is letárgyaltuk, (Felkiáltások jobb felől : Éljen az előadó!) s annak harmadszori olvasására vonatkozólag napirendi indítványom során fogok javaslatot tenni. Az indemnitási javaslattal együtt. elintézést nyertek Baja, Debrecen, Éger, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Komárom, Magyaróvár, Szombathely, Székesfehérvár, Zalaegerszeg és Yác városok közönségének feliratai és kérvényei. Egyúttal bejelentem a t. Háznak, hogy ezzel a sürgősség megszűnt, és ezután már a rendes tanácskozási szabályok szerint fogunk tárgyalni. Napirendünk szerint következik az inditványés interpelláciős-könyvek felolvasása. Forgács Miklós jegyző : Tisztelettel jelentem a Háznak, hogy az indítvány-könyvben ujabb bejegyzés nincs. Az interpellációs könyvben a következő bejegyzések vannak : Szabó Imre az igazságügyministerhez, a kefekötőmunkások termelőszövetkezete alapszabályainak törvényszéki bejegyzése tárgyában ; Nagy Ernő a ministerelnök úrhoz, a ministerelnök ur által tagadásba vett tényállítások tisztázása tárgyában ; Homonnay Tivadar a belügyministerhez, a nógrádi főispánnak a választások után a rétsági kerületben elkövetett szabálytalanságai tárgyában ; Fábián Béla a belügyminister úrhoz, a kispesti polgármesterválasztás tárgyában ; Drozdy Győző a ministerelnök és a külügyministerhez, a Jugoszláviában élő magyar nyugdijasok kétségbeejtő helyzete és a békeszerződés idevonatkozó szakaszának végrehajtása tárgyában ; Haller István az igazságügyministerhez, az igazságügyi gyermekvédelem tárgyában ; Homonnay Tivadar a ministerelnökhöz, a menekülteknek a vidéki városok és falvakban való arányos szétosztása tárgyában ; ! Kiss Menyhért a kultuszministerhez, a Színművészeti Tanács lemondása. s a Nemzeti Színház igazgatójának kinevezése tárgyában ; Pakots József az összkormányhoz, a hadiárvák elhelyezése tárgyában; Rainprecht Antal a belügyministerhez, a békegyászünnepély betiltása tárgyában ; Kuna P. András a pénzügyministerhez, a kisüsti szesztermelés tárgyában ; Kiss Menyhért a ministerelnök úrhoz, a forradalmat csináló sajtó felelőségrevonása tárgyában ; Szakács Andor a pénzügyministerhez a természetben lerovandó földvagyonváltság dolgában. Elnök : Javaslom, hogy az interpellációkra, illetőleg a ministerelnök ur válaszának megévi augusztus hó 2-án, szerdán. 239 hallgatására napirendünk harmadik pontjának letárgyalása után, de legkésőbb félegy órakor térjünk át. Rakovszky István : Már félegy ! Elnök : Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Akkor ezt határozatkép kimondom. A pénzügyminister ur kíván szólni. Kállay Tibor.pénzügyminister : Van szerencsém egy jelentést beterjeszteni az 1922. évi május hó végéig a vagyonváltságről szóló első és második törvény alapján befolyt vagyonváltságről és annak felhasználásáról. Kérem, hogy ezt a jelentést kinyomatni, szétosztani és a pénzügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes - tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a pénzügyi bizottságnak. Napirendünk szerint következik a katonai büntetőjogszabályokban megállapított értékhatároknak, valamint a pénzbüntetések és pénzbir- ságok ugyané jogszabályokban meghatározott mértékének ideiglenes felemeléséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Héjj Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Pénzünk elértéktelenedése nemcsak gazdasági életünkre hatott ki, hanem a büntetőjog területére is. A pénznek kétféle szerepe van a büntetőjogban : egyrészt a minősítésnél játszik szerepet, • másrészt mint büntetési eszköz szerepel. A minősítésnél a pénz elértéktelenedésének az a hatása, hogy roppant igazságtalanná vált, amenynyiben az értékhatárok oly alacsonyak, hogy olyan cselekményeket minősítenek bűntetteké, »amelyek egyenesen nevetséges kis összegekről ; szólnak. így a minősített lopás egyik esete foI rog fenn már ötforintos értékhatárnál, sikkasztás bűntette forog fenn ötvenforintos, lopás bűntette huszonötforintos értékhatárnál, stb. A pénzbüntetés célja az elrettentés volna. A pénz elértéktelenedése itt ugy hatott közre, hogy a ma fennálló pénzbüntetések valósággal nevetségessé váltak és egyáltalában nem alkal- * masak az elrettentésre. Egyébként a polgári büntetőtörvénykönyvben ez a módosítás már keresztülvitetett, s azt hiszem, hogy ez a törvényjavaslat itt bővebb indokolásra nem szorul. Ezért nem is akarom a t. Ház figyelmét tovább igénybe venni, hanem kérem, méltóztassék ezt a rövid törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részeleteiben is elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra felírva senki sincs. Kérdem ' a t. Házat : Kíván-e valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni ? (Nem !) Ha nem, akkor a vitát bezárom. A minister ur nem kivan szólni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat : Méltóztatik-e az előttünk fekvő törvényjavaslatot általánosságban a . részletes vita alapjául elfogadni, igen vagy nem ?
