Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-31
18 A nemzetgyűlés 31. ülése 1922. Vanczák János: Maga akkor is befogta a száját ! Hegedüs György: Meg lehetett nyíltan mondani akkor is? Hébelt Ede: Megmondtam a munkásegyetemen tartott egyik előadásomban, midőn rámutattam arra, hogy láttam egyszer egyik barátomnál egy festő képét, mely nagy hullahegyet ábrázolt és a meztelen hullákon keresztül törtet felfelé egy erős ember a cél felé, (Felkiáltások a jobboldalon : Lenin ! Lenin !) én azt mondtam akkor, hogy ennek nem szabad igy lenni, hogy emberek életén keresztül a legszentebb cél érdekében sem szabad előretörtetni. (Zaj.) Urbanics Kálmán: Mondta, de csinálták! Hébelt Ede : Az úgynevezett keresztény kurzus hivei, Jézus evangéliumának hivei hogyan tudnak megakadni ezen? Hiszen az ötödik parancsolat kimondja, hogy ne ölj. (Zaj és közbeszólások a jobboldalon.) Zeöke Antal : Aki nem akar engem megölni Î Hébelt Ede : Az ötödik parancsolatnak nincsen korlátja, az nem mondja, hogy úgynevezett nemzeti és más célok érdekében szabad ölni, hanem azt mondja : Ne ölj ! (Zaj és közbeszólások a jobboldalon.) Erdélyi Aladár : Az önvédelem nem ölés ! Halász Móric: Miért nem mondták ezt Szamuelynek ! Varsányi Gábor: Hát akkor hogy foglaljuk vissza az integritást? Sütő József : Orgovánnyal nem foglaljuk ' vissza semmi esetre sem ! Karafiáth Jenő : Sacro egoismo ! (Folytonos nagy zaj és közbeszólások a jobb- és a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Ha a képviselő urak a folytonos közbeszólásokat meg nem szüntetik, kénytelen lennék a tanácskozást megszakítani és az ülést felfüggeszteni. Hébelt Ede : Kérem a t. elnök urat, legyen szives pár percnyi szünetet adni. Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést ujből megnyitom. Hébelt képviselő urat illeti a sza Eöri-Szabó Dezső : Csak ne olyan mederben, mint eddig! Hébelt Ede : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy most, beszédem végén jöjjek azokkal a gondolatokkal, amelyek a legnagyobb ellenvetést fogják kiváltani a t. túloldal részéről. A trianoni szerződésre vonatkozólag akarok néhány megjegyzést tenni. Hegedüs György: Önöknek köszönhetjük azt is! Hébelt Ede: Nem, t kérem, nem nekünk! Hegedüs György: Önöknek köszönhetjük! Hébelt Ede : Semmi részünk nem volt benne ! , %?• július hó 27~én. csütörtökön. Sütő József : Mi csináltuk a háborút ? (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Egy hang a szélsöbaloldalról : Mit rágalmaznak ezen az oldalon?) Csendet kérek, képviselő urak! Hébelt Ede : Ebben a Házban a párt részéről is az az álláspont hangzott el, hogy a trianoni szerződést érvényesnek nem ismerjük el. En elismerem és teljes mértékben osztom azt az álláspontot, amely ezt a trianoni szerződést, ennek számos rendelkezését igen nagy mértékben igazságtalannak mondja. (Egy hang jobbról : Valamennyit !) Épen előbb szólottam arról, hogy vannak eszközök, amelyeket a legszebb cél érdekében sem tartok felhasználhatóknak, és épen ezzel kapcsolatban kijelentem azt, hogy a legnagyobb ig azsa gtalanságnak, az igazság arculcsapásának tekintem én, mint ahogy tekinti pártom is, hogy a nép megkérdezése nélkül, népszavazás nélkül vettek el tőlünk területeket. Méltóztassanak mégis megengedni, hogy rámutassak arra, hogy nekünk, Magyarországnak, egyik óhajtásunk az — és ez kétségtelenül kívánatos — hogy felvétessünk a népszövetség tagjai közé. Ugyebár, egészen kétségtelen az, hogy a trianoni szerződésnek azon részei ellen, amelyeket, hogy ugy fejezzem ki magam, brutálisan ránk kényszeritettek, ellenállást fejtünk ki? Ellenben ugyebár, mégsem lehet azt mondani, hogy azokat a részeket sem kell elfogadni és azokra a részekre sem szabad hivatkozni, amelyek a népszövetség elveit tartalmazzák? Hiszen mi a népszövetségbe be akarunk jutni, mi alig várjuk, hogy ezeket az elveket magunkra nézve kötelezőknek elismerjük. Nem lehet tehát azt mondani, hogy az egész trianoni szerződést, ugy, amint van, sutba vetjük és arra hivatkozni nem illik és nem szabad, mert igenis vannak olyan rendelkezései, amelyekre nemcsak hogy hivatkozni szabad, de hivatkozni egyenesen hazafiúi kötelesség is azért, hogy mennél előbb bejuthassunk, elfoglalhassuk azt a helyet a népszövetségben, ahol küzdhetünk azért, hogy ez az igazságtalan szerződés vagy — mondjuk — a szerződés ig gtalan részei megváltoztathatók legyenek. A trianoni szerződésben vannak olyan pontok, a civilizációnak olyan következményei, amelyeket, ha nem lennének benne, ha a trianoni szerződés révén és általa a mi törvénytárunkba nem kerültek volna be, törvénytárunkba be kellene iktatnunk. A trianoni szerződésnek vannak olyan részei, amelyekre hivatkozunk és amelyek alkalmazásba vételét követeljük. Hogy csak néhányat említsek, a trianoni szerződés ilyen előnye reánk nézve pl. : a kisebbségek védelméről szóló rendelkezések... Karafiáth Jenő : Jól néz ki a gyakorlatban ! Szlovenszkóban nagyon jól néz ki a kisebbségek védelme ! Hébelt Ede : Az, hogy nem veszik alkalmazásba, nem jelenti azt, hogy nem kötelező. Benne van és kötelezőnek kell elismerni: én a
