Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-31

A nemzetgyűlés 31. ülése 1922. magam részéről kötelezőnek tartom és küzdeni is akarnak a népszövetség tanácsa előtt, hogy a kisebbségek jogai az elcsatolt területeken is respektáltassanak.. Itt van továbbá egy másik rendelkezés: a volt monarchia kikötőiben való szabadforgalmat, a szabad ki- és bevitelt szabályozó paragrafus ; itt van a 275. §, amely a Duna nemzetközivé tételét statuálja ; az 55. §, amely eltiltja Cseh­szlovákiát attól, hogy a Pozsonytól délre eső dunántúli területeken katonai műveket létesitsen, és még egy csomó paragrafus, amelyek a munka szervezésére vonatkoznak. Nem lehet tehát a trianoni szerződést a maga egészében elvetnünk és azt mondanunk, hogy nekünk erre a szerződésre nem szabad hivatkozni. Ez a mi részünkről —• hogy ugy fejezzem ki magam — bizonyos gyengeség lenne, hiszen nekünk érdekünkben áll az, hogy a mi fajunkhoz, nemzetünkhöz és államunkhoz tartozók érdekében hivatkozzunk bizonyos rendel­kezésekre. Az az álláspont, hogy nem szabad hivat­kozni a trianoni szerződésre, csupán csak a kormánynak és a kurzusnak — mert annak szabad, mert az hivatkozik kifelé is, befelé is, csak nekünk ellenzéknek nem szabad — telje­sen indokolatlan és teljesen jogosulatlan állás­pontja. Ha pedig szabad hivatkozni, amint hogy szabad is, bizonyos rendelkezéseire, akkor mél­tóztassanak megengedni, hogy a forradalmak és ellenforradalmak likvidálása érdekében is hivatkozzam a trianoni szerződésnek, illetve nem is a trianoni szerződésnek, • hanem az 1921. évi XXXIII. tc.-nek, tehát egy magyar törvénynek, 76. §-ára. Az én pártom abban az elvi deklarációban, amelyet Peidl képviselőtársam felolvasott, köve­telte a Scunogyi- és Bacsó-gyilkosságok meg­torlását. En a magam részéről azt tartom, hogy a trianoni szerződés 76. §-a ugy az ellen­forradalmi, mint a forradalmi politikai kilen­géseket törvény erejével elintézte. Igaza van Héjjas Ivánnak, nincs szükség külön amnesz­tiára a politikai bűncselekmények tekintetében, mert a politikai bűncselekményeket nálunk törvény, az 1921. XXXIII. te. nem büntet­hetőknek mondja. Ez a 76. § kimondja azt, hogy (olvassa) ; »A volt osztrák-magyar monarchia terüle­teinek egyik lakosát sem lehet zaklatni olyan politikai magatartás miatt, amelyet az illető 1914 július hó 28-ik naptól kezdve az Emiltett területek állami fenhatóságának végleges el­ismeréséig tanusitott.« Ez a paragrafus ugy a forradalmi, mint az ellenforradalmi politikai bűncselekményeket, politikai magatartásokat amnesztiában akarja részesiteni. Azt akarja, hogy itt politikai bűn­cselekmények miatt ne lehessen tovább folytatni azt a megtorló politikát, amelyet egyik oldalról is, másik oldalról is folytatnak, ugy hogy én évi Julius hó 27-én, csütörtökön. 19 azt tartom, hogy nem kell nekünk külön am­nesztia. A kormányt arra hivom csak fel, vegye alkalmazásba ezt a paragrafust és ennek alap­ján bocsássa ki mindazokat, akik csak politikai okokból vannak fogságban-. Ellenben, akik csak egyetlen egy fillért is elsikkasztottak, vagy a maguk javára csináltak valamit a kommün alatt vagy később, azokat ne bocsássa ki, hanem bün­tesse meg. De akik csak politikai maguktartá­suk miatt ülnek a börtönökben, azokat eressze szabadon v (Felkiáltások a középen : Hazaárulás miatt!) És többé semmiféle kivégzést politikai bűncselekmények miatt ne foganatosítson. (Zaj jobbfelöl és a középen. > Mert itt kémeket vé­geztek ki az utóbbi időkben, civil embereket . . . (Élénk felkiáltások jobbfelöl és a középen : Na­gyon helyes! Megérdemelték!) Urbanics Kálmán: Ahány hazaáruló van, mind ki kellene végezni ! (Igaz ! Ugy van ! jobb­felöl. Zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Hébelt Ede : Méltóztassanak megengedni, hogy ezt ne tartsam helyesnek. (Nagy zaj jobb­felöl és a középen) Nem tartom helyesnek azért, mert én egyik-másik kémkedési esetet ismerem, tudom, hogy teljesen jelentéktelen esetek voltak, rongyos jelentéktelen Írásokat. . . {Nagy zaj és felkiáltások jobbfelöl és a középen ; A biróság más felfogáson van! Hazaárulók voltak!) Bogya János : A hazaárulás az mindig haza­árulás ! Hébelt Ede: De nem büntetendő halállal! (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Urbanics Kálmán: Dehogynem! Mindig halállal büntetendő ! Ha a képviselők követik el, akkor is ! (Folyton tartó nagy zaj a Ház min­den 'oldalán. Elnök csenget.) Kuna P. András : Mindent meg lehet bocsá­tani, csak a hazaárulást nem. Hegedüs György : Szégyelje magát Sopron városa ! Urbanics Kálmán: Es még csodálkozik, hogy nem hallgatták meg a tanitványai? Hegedüs György: Gratulálok Sopronnak! Varsányi Gábor: Sopron lecsúszott! Hébelt Ede : Ha soproni kaszinót méltóz­tatik gondolni, akkor igaza van, az lecsúszott. (Folytontartó nagy zaj a Ház minden oldalán. Elnök csenget) Gömbös Gyula: Sopron népe sokkal józa­nabb, mint maga ! Várnai Dániel: Önnél biztosan józanabb! Gömbös Gyula : Aki kémeket pártfogol és aki szerint a hazaárulás nem halállal bünte­tendő, az ne beszéljen! (Igaz! Ugy van! a középen. Nagy zaj a Ház minden oldalán. Elnök csenget.) Hébelt Ede : Franciaországban,... Bogya János: Elbántak a kémekkel ! (Foly­tonos zaj.) Hébelt Ede: ... amikor pedig nagy poli­tikai ellentétek voltak, Dreyfust nem Ítélték halálra. (Zaj jobb felől és a középen.)

Next

/
Thumbnails
Contents