Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-31
A nemzetgyűlés 31. ülése 1922. magam részéről kötelezőnek tartom és küzdeni is akarnak a népszövetség tanácsa előtt, hogy a kisebbségek jogai az elcsatolt területeken is respektáltassanak.. Itt van továbbá egy másik rendelkezés: a volt monarchia kikötőiben való szabadforgalmat, a szabad ki- és bevitelt szabályozó paragrafus ; itt van a 275. §, amely a Duna nemzetközivé tételét statuálja ; az 55. §, amely eltiltja Csehszlovákiát attól, hogy a Pozsonytól délre eső dunántúli területeken katonai műveket létesitsen, és még egy csomó paragrafus, amelyek a munka szervezésére vonatkoznak. Nem lehet tehát a trianoni szerződést a maga egészében elvetnünk és azt mondanunk, hogy nekünk erre a szerződésre nem szabad hivatkozni. Ez a mi részünkről —• hogy ugy fejezzem ki magam — bizonyos gyengeség lenne, hiszen nekünk érdekünkben áll az, hogy a mi fajunkhoz, nemzetünkhöz és államunkhoz tartozók érdekében hivatkozzunk bizonyos rendelkezésekre. Az az álláspont, hogy nem szabad hivatkozni a trianoni szerződésre, csupán csak a kormánynak és a kurzusnak — mert annak szabad, mert az hivatkozik kifelé is, befelé is, csak nekünk ellenzéknek nem szabad — teljesen indokolatlan és teljesen jogosulatlan álláspontja. Ha pedig szabad hivatkozni, amint hogy szabad is, bizonyos rendelkezéseire, akkor méltóztassanak megengedni, hogy a forradalmak és ellenforradalmak likvidálása érdekében is hivatkozzam a trianoni szerződésnek, illetve nem is a trianoni szerződésnek, • hanem az 1921. évi XXXIII. tc.-nek, tehát egy magyar törvénynek, 76. §-ára. Az én pártom abban az elvi deklarációban, amelyet Peidl képviselőtársam felolvasott, követelte a Scunogyi- és Bacsó-gyilkosságok megtorlását. En a magam részéről azt tartom, hogy a trianoni szerződés 76. §-a ugy az ellenforradalmi, mint a forradalmi politikai kilengéseket törvény erejével elintézte. Igaza van Héjjas Ivánnak, nincs szükség külön amnesztiára a politikai bűncselekmények tekintetében, mert a politikai bűncselekményeket nálunk törvény, az 1921. XXXIII. te. nem büntethetőknek mondja. Ez a 76. § kimondja azt, hogy (olvassa) ; »A volt osztrák-magyar monarchia területeinek egyik lakosát sem lehet zaklatni olyan politikai magatartás miatt, amelyet az illető 1914 július hó 28-ik naptól kezdve az Emiltett területek állami fenhatóságának végleges elismeréséig tanusitott.« Ez a paragrafus ugy a forradalmi, mint az ellenforradalmi politikai bűncselekményeket, politikai magatartásokat amnesztiában akarja részesiteni. Azt akarja, hogy itt politikai bűncselekmények miatt ne lehessen tovább folytatni azt a megtorló politikát, amelyet egyik oldalról is, másik oldalról is folytatnak, ugy hogy én évi Julius hó 27-én, csütörtökön. 19 azt tartom, hogy nem kell nekünk külön amnesztia. A kormányt arra hivom csak fel, vegye alkalmazásba ezt a paragrafust és ennek alapján bocsássa ki mindazokat, akik csak politikai okokból vannak fogságban-. Ellenben, akik csak egyetlen egy fillért is elsikkasztottak, vagy a maguk javára csináltak valamit a kommün alatt vagy később, azokat ne bocsássa ki, hanem büntesse meg. De akik csak politikai maguktartásuk miatt ülnek a börtönökben, azokat eressze szabadon v (Felkiáltások a középen : Hazaárulás miatt!) És többé semmiféle kivégzést politikai bűncselekmények miatt ne foganatosítson. (Zaj jobbfelöl és a középen. > Mert itt kémeket végeztek ki az utóbbi időkben, civil embereket . . . (Élénk felkiáltások jobbfelöl és a középen : Nagyon helyes! Megérdemelték!) Urbanics Kálmán: Ahány hazaáruló van, mind ki kellene végezni ! (Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl. Zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Hébelt Ede : Méltóztassanak megengedni, hogy ezt ne tartsam helyesnek. (Nagy zaj jobbfelöl és a középen) Nem tartom helyesnek azért, mert én egyik-másik kémkedési esetet ismerem, tudom, hogy teljesen jelentéktelen esetek voltak, rongyos jelentéktelen Írásokat. . . {Nagy zaj és felkiáltások jobbfelöl és a középen ; A biróság más felfogáson van! Hazaárulók voltak!) Bogya János : A hazaárulás az mindig hazaárulás ! Hébelt Ede: De nem büntetendő halállal! (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Urbanics Kálmán: Dehogynem! Mindig halállal büntetendő ! Ha a képviselők követik el, akkor is ! (Folyton tartó nagy zaj a Ház minden 'oldalán. Elnök csenget.) Kuna P. András : Mindent meg lehet bocsátani, csak a hazaárulást nem. Hegedüs György : Szégyelje magát Sopron városa ! Urbanics Kálmán: Es még csodálkozik, hogy nem hallgatták meg a tanitványai? Hegedüs György: Gratulálok Sopronnak! Varsányi Gábor: Sopron lecsúszott! Hébelt Ede : Ha soproni kaszinót méltóztatik gondolni, akkor igaza van, az lecsúszott. (Folytontartó nagy zaj a Ház minden oldalán. Elnök csenget) Gömbös Gyula: Sopron népe sokkal józanabb, mint maga ! Várnai Dániel: Önnél biztosan józanabb! Gömbös Gyula : Aki kémeket pártfogol és aki szerint a hazaárulás nem halállal büntetendő, az ne beszéljen! (Igaz! Ugy van! a középen. Nagy zaj a Ház minden oldalán. Elnök csenget.) Hébelt Ede : Franciaországban,... Bogya János: Elbántak a kémekkel ! (Folytonos zaj.) Hébelt Ede: ... amikor pedig nagy politikai ellentétek voltak, Dreyfust nem Ítélték halálra. (Zaj jobb felől és a középen.)
