Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-34

218 A nemzetgyűlés 34. ülése 1922. évi augusztus hó 1-én, kedden. B. Pró nay György : Ez igaz ! Végigjártam az egész földet Békésen. Szakács Andor ', Természetes dolog, bogy mivel levegőben lóg a bérletük, mivel nem tudták, Hogy a vetőmag az övék lesz-e vagy nem, az őszi búzát, nem vetették be, ellenben várták, hogy eldöntésre kerüljön a dolog és tavaszi vetést akartak ott is produkálni. (Zaj és közbeszólások jobb felől.) Elnök ". Kérem, méltóztassanak csendben ma­radni, t. képvise]ő urak. Lehetetlen, hogy állandó közbeszólásokkal egészen más irányba vigyük a vitát, mint ahogy a házszabályok azt előírják. Szakács Andor : Nem akarom ezzel a kérdéssel szíves türelmüket tovább igénybe venni. Én nem azokhoz szólottam itt, akiknek hiába beszélünk, ugy sem fogják soha- elismerni, hogy ezek jogos kifogások és jogos panaszok. Én az zokhoz szólok, akikről tudom, hogy meg van bennük a jóindulat és a jóakarat, akik ösmerik az ország helyzetét és tudják, hogy ezt a törvényt igenis, becsületesen és lelkiismeretesen végre kell hajtani. Pikler Emil : Falra hányt borsó ! Patacsi Dénes: Ezt mind akarjuk, ez helyes. Szakács Andor : Itt kétféle módosítás vagy indítvány fekszik elöltünk erre a 2-4. §-ra nézve. Eőri-Szabót. képviselőtársam, akinek felszólalását igazán nagy érdeklődéssel hallgattuk és nagy hálá­val véltük, azt indítványozta, hogy itt az eljárási költségek címén ne öt millió koronát bocsássunk a földmivelésügyi minister rendelkezésére, amennyit itt a törvényjavaslat kontemplál, hanem ezt az összeget emeljük fel tiz millió koronára, ezzel szem­ben Dénes István t. képviselőtársam azt a javas­latot terjesztette elő, hogy itt az eljárási összegek költségét 150 millió koronában határozzuk meg. Én a kettő között egy harmadik módosító indít­ványt terjesztek elő. Azt javaslom, hogy ne irá­nyozzuk mi elő az összeget, ne mi határozzuk meg azt, hogy a földbirtokreform'gyorsabb végrehajt á­sára 5—10 vagy pedig 150 milliót vehet-e igénybe a földmivelésügyi minister, hanem egyáltalában ha­talmazzuk fel arra, hogy a törvény gyorsabb végre­hajtásához szükséges összegeket a szükséghez ké­pest igénybe vehesse. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kíván még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A pénz ügy minister urat illeti a szó. Kállay Tibor pénzügyminister*: T. Nemzet­gyűlés ! A vita e körül a szakasz körül, a föld­birtokreform vitájába való. Én különösen azok után, amiket Schandl államtitkár ur előadott, a magam, részéről ezzel a kérdéssel nem. kívánok foglalkozni. Maradok csupán a szakasz rendelke­zésénél, amelyben arról van szó, hogy azoknak a munkáltatóknak költségeire, amely adminisztra­tív munka latokat a földmivelésügyi ministerium végez el, milyen összeg bccsáttassék rendelkezésre. Azt hiszem, hogy bármilyen kivánatcsnak, helyes­nek, jónak tartsa is valaki a földbirtokref ormot, azt bizonyára senki sem kívánhatja, hogy ezt a reformot aztán minél drágábban hajtsuk végre. Abból, hogy valami jó, még nem következik az, hogy minél drágábban kell azt megcsinálni. Az adott esetben a helyzet az, hogy azok, akik ezzel az adminisztrációval foglalkoznak, nevezetesen a földmivelésügyi ministerium összeállított egy elő­irányzatot és ennek alapján kéri a költségekre ennek az összegnek m.egszavázasát. Már most abból kifolyólag, hegy valaki ezt a dolgot nagyon szereti, többet adni, mint amennyi szükséges, azt hiszem, teljesen felesleges dele g. Itt nem. a földbirtokreform. céljaira áldozunk, hanem, az eljárás céljaira, amely a földmivelésügyi ministeriumban folyik. Én tehát kérem., méltóz­tassék ezt a szakaszt változatlan szövegben el­fogadni, annál is inkább, mert ez m.egfelel ama hatóság javaslatának, amely igényli az összegeket, azok a javaslatok pedig, amelyek itt a tényállás teljes ismerete nélkül —mert hiszen a földmivelés­ügyi ministeriumban folyik a munka — 10, 150 vagy nem. tudom, hány millió koronát irányoznak elő, teljesen légből kapott számításokon alapul­nak. (Ügy van ! Ugy van ! jobbfelöl.) Elnök : Következik a szavazás. A kérdést ugy fogom, feltenni, hogy az eredeti szakasszal szembe fogom, állítani a két pótló indítványt. Kérdem, a t. Házat : Méltóztatik-e a szakaszt eredeti szövegezésben elfogadni, igen vagy nem. ? (Igen ! Nem !) Kérem, azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedj erek felállani. (Meg­történik.) Többség. A szakasz eredeti szövegében fogadtatott el. Következik a régi 25., uj 26. §. Forgács Miklós jegyző' (olvassa a 25. §-t). Elnök : Ehhez a szakaszhoz Nagy Emil kép­viselő ur különvéleményt adott be. Ezen az ala­pon megilleti a szó. Kivan a képviselő ur szólni ? (Nincs itt!) A képviselő ur nincs'jelen. Az előadó ur nem. kivan szólni. Forgács Miklós jegyző': Batitz Gyula ! Batitz Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Nagy Emil képviselőtársam, még az általános vitában igen szakszerű magyarázatát adta annak, mennyire fontos az útépítés, valamint a hídépítés kérelemét tökéletesíteni. Ezt magam is érzem, anélkül, hogy ezt bővebben magyaráznom kellene. Akit érdekel a dolog, annak csak el kell olvasnia Nagy Emil képviselőtársamnak szakszerű fejtegetését, az ezt megindokolta, nem. szükséges tehát, hogy ezzel bővebben foglalkozzunk. Én kevésnek tartom, azt az összeget, amely itt elő van irányozva útépítésre, hídépítésre stb., de más szempontból is szükségesnek tartom, az összeg felemelését. Tudvalevő ugyanis, hogy ezeknél a m.unkálatoknál találnak leginkább elhelyezést azok az egyszerű földmivelő munkások, akikről szó volt itt már az általános vitánál is. így tehát nem pusztán csak hid- és utépitésről van szó ennél a kérdésnél, hanem, a m.unkanélkülivé vált földmun­kások m.unkával való ellátása szempontjából fon­tes ez a kérdés. Épen ezért javaslom., hogy a 25. §. első bekezdésében foglalt 60 millió 120 millióra jnódcsittassék, továbbá, hegy ugyanezen paragra­fus első és második bekezdésében foglalt 30—30

Next

/
Thumbnails
Contents