Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-34

A nemzetgyűlés 34. ülése 1922. túlmenő lakásépítkezések kérdésére vonatkoznak. Ez idő szerint még csak a szoros értelemben vett állami építkezések tervezete van fixirozva, ezek meg is kezdődtek, folynak ugy a Wekerle-telepen, mint a Pongrácz-utcában és Pestszentlőricen és ha jól van nálam feljegyezve, 438 lakásról van a megkezdett építkezéseknél szó. Ez azután természetesen folytatódni fog megfelelő arányban és módon, és ehhez kapcsolódnak azok, amelyek nem ilyen kizárólag állami építkezésekre tartoznak. Kérem, méltóztassék ezt a felvilágosítást magának az akciónak lényegére nézve tudomásul venni. Kérem, hogy a 17 §.-t az előadói javaslattal — a további módosítások elutasításával — elfogadni méltóztassanak. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást berekesztem. Következik a szavazás. Miután a szakasszal szemben két módosítás adatott be, amelyek közül az egyik tényleg ellentétben van a szakasszal, a másik ellenben annak csak kiegészítését célozza, elsősorban is szembeállítom a szakaszt eredeti szövegében avval az indítvánnyal, amelyet Dénes . képviselő ur nyújtott be. Amennyiben az eredeti szakaszt méltóztatnak elfogadni, Dénes képviselő ur indítványa elesik. Azután külön felteszem a a kérdést Ivády előadó ur módosítására, amely tulajdonképen csak az eredeti szöveg pótlását jelenti. Méltóztatnak a kérdés ilyeténképen való feltevésébe belenyugodni ? (Igen !) Kérdem tehát a Házat, méltóztatik-e a szakaszt eredeti szövegében elfogadni szemben Dénes képviselő ur módosításával : igen vagy nem ? (Igen !) A szakasz tehát eredeti szövegében fogadtatott el. — Most felteszem a kérdést : móltóztatik-e Ivády előadó urnák a szakaszhoz beadott pótlását elfogadni : igen vagy nem ? (Igen !) Határozatképen kimondom, hogy a szakasz az előadó ur által beadott pótlással emeltetett törvényre. Következik a 18. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 18. és 19. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 20. §-t) : Györki Imre ! (Nines itt!) Elnök : Kérdem, kivan még valaki a szakaszhoz hozzászólni? (Nem!) A szakasz meg nem támadtatván, elfogadtatik. Következik a 21. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 21—23. §-okat. mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 24. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Ivády Béla előadó: T. Nemzetgyűlés ! A 23. és 24. § közé vagyok bátor egy uj szakasznak a beiktatását javasolni, amely az állampolgárság megállapítására, a visszahónositásra és a községi illetőség megállapítására'vonatkozik. A trianoni békeszerződés az állampolgárság megállapítására vonatkozólag bizonyos rendelkezéseket foglal magában. Ezek a rendelkezések szükségessé teszik,, hogy már az inclemnitási javaslatban oly felhatalmazást adjunk a belügyminister urnák, hogy a magyar állampolgársági törvény idevonatkozó rendelkezéseivel ellentétben bizonyos rendkívüli -esetekben kivételes elbánásban részesithesse a évi augusztus hó 1-én, kedden. 205 visszahonositás alá kerülő, elszakított területről való véreinket. A honpolgárság megállapítására vonatkozó 1879. évi L. te, igen hiányos és e tekintetben nem foglal magában rendelkezéseket, a gyakorlati élet pedig nap-nap után vet fel oly kérdéseket, amelyek tulajdonképen ennek a törvénynek rendelkezései alapján nem bírálhatók el méltányosan. Már most a felhatalmazás mérve és minősége tekintetében nem akarom a nemzetgyűlés t. tagjait terhelni. Méltóztassék megengedni, hogy tekintettel arra, hogy az indítvány szövegében ez precizirozva van, felolvassam ezt az uj szakaszt (olvassa) : »A felhatalmazási törvényjavaslat 23. §-a után uj 24. §-ként a következő szöveg vétetik fel: 24. §.« Abban a kérdésben, hogy Valakinek községi illetősége a trianoni békeszerződés életbelépésének napján Magyarországnak a trianoni békeszerződés következtében elszakított területén volt, és mely idő óta és hogy ez alapon a békeszerződés 61. és 62. cikke értelmében magyar állampolgárságát elvesztette-e vagy nem — első és egyúttal utolsó fokon a belügyminister határoz. Annak a személynek belföldi községi illetőségét, aki a békeszerződés 63. cikke alapján eddigi magyar állampolgárságának fentartására, illetőleg visszaszerzésére, vagy pedig a békeszerződés 64. cikke alapján magyar állampolgárság megszerzésére nyilatkozatot tett (optait) és 'a magyar állampolgárságnak az optálási nyilatkozat alapján történt megállapításától a jelen törvény életbelépésének napjáig az 1886 : XXII: te. alapján valamely belföldi községben illetőséget még nem szerzett — első és egyúttal utolsó fokon a belügyminister állapítja meg. A belügyminister a községi illetőségnek az előző bekezdés alapján való megállapításánál lehetőleg az 1886 : XXII. te.-ben foglalt illetőségszerzési jogcímeket alkalmazza, ha pedig erre támpont nincs, a közszempontokat és az illetőnek személyi viszonyait veszi figyelembe. Aki magyar állampolgárságát a háború kitörése (1914. évi július hó 26. napja) óta elbocsátás vagy hatósági határozat (1878 : L. te 30. §) nélkül vesztette el és Magyarország területén lakik vagy kivan letelepedni, azt kérelmére a belügyminister kivételesen az 1879 : évi L. te. 38. §-a értelmében megkívánt kellékek hiányában is visszahonosithatja, ha a visszahonosítási kérő 18. életévét betöltötte, nem cselekvőképtelen és a visszahonositását különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják. A kérelmet a belügyministernél kell előterjeszteni. A belügyminister a visszahonositottnak állampolgári esküre bocsátását annak kimutatásától teheti függővé, hogy Magyarország területén letelepedett. A visszahonositott községi illetőségét a belügyminister állapítja meg,