Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-34

À nemzetgyűlés 34. ülése 192% . előtt, azonban azért nem iratkoztam fel a jegyző urnái, mert a házszabályok tudtom szerint ugy rendelkeznek, hogyha a feliratkozott szónokok névsora kimerül, az elnök ur fel szokta tenni a kérdést, hogy, kiván-e még valaki a tárgyhoz hozzászólni. Én azt gondoltam, hogy itt nyilik alkalmam, — anélkül; hogy az utolsó percben oda szaladtam volna a jegyző úrhoz — hogy felszólalásomat megtegyem. A következő uj bekezdést indítványozom a törvényjavaslat 7. §-ához (olvassa): »A nemzetgyűlés utasitja a pénzügyministert, hogy a természetben lerovandó földvagyonváltság még a régi tulajdonosok birtokában lévő részének búzában befizetendő haszonbéreit bocsássa a közélelmezési minister rendelkezésére, hogy az aratás, illetve cséplés nélkül maradt földmivesszegéhyek ellátását elsősorban e haszonbérekből fedezhesse. A pénzügyminister az e címen beszedett haszonbérekről ez évi október elsejéig terjesszen részletes kimutatást a nemzetgyűlés elé« Indítványomat egynéhány szóval röviden megindokolom. Az imdemnitás általáuos tárgyalásakor előadtam, hogy a pénzügyminister ur bizonyos rendelkezései következtében az ezer holdnál nagyobb földbirtokoknak természetben lerovandó vagyonváltságára nézve az államkincstárnak 1921 szeptember 7-iki érvénnyel nyilt meg a • tulajdonjoga. Ehhez képest a pénzügyminister ur egy későbbi rendeletben ugy intézkedik, hogy a búzamennyiségben fizetendő hányadrésznek az országos földbirtokrendező biróság által jogerősen történt megállapításáig a tulajdonos az egész váltságföld után tartozik haszonbért fizetni. Nyilvánvaló tehát, hogy már erre az esztendőre esedékes az ezer holdnál nagyobb földbirtokosoknak az a kötelezettsége, hogy a vagyonváltságban lerovandó földjeik után, amelyek ma még az ő haszonbérletükben — tehát nem tulajdonukban, hanem csupán haszonbérletükben — vannak, tartoznak haszonbért fizetni. Az általános vita során megkérdeztem a pénzügyminister urat, — határozati javaslatom is ezt szolgálta — hogy történt-e a haszonbér beszedése iránt intézkedés. Felteszem, hogy történt, mert a minister ur saját maga bocsátotta ki az erre vonatkozó rendelkezéseit. Épen ezért tettem meg ezen inditványomat, mert az államkincstár megterhelése nélkül itt nyilik fedezet arra, hogy épen a földmives szegényeknek, akik a földdel foglalkoznak, azt megmunkálják, az ellátásáról az állam, a kormány a kellő fedezet megteremtésével gondoskodhassak, . Ennyiben voltam bátor előterjesztésemet megindokolni. Kérem indítványom elfogadását. Elnök : Kivan még valaki a szakaszhoz hozzászólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A minister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister; T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy az évi augusztus hó 1-én, kedden. 195 elhangzott indítványokra, illetőleg észrevételekre egész röviden reflektáljak. (Halljuk! HalljuJc!) Mindenekelőtt tisztelettel megjegyzem, hogy egri Nagy János képviselő urnák azt az indítványát, hogy a 7. § második bekezdésének utolsó mondata elhagyassék, elfogadom. (Helyeslés.) Megjegyzem azonban, hogy 1923 január 1-étől kezdődőleg azután a községi háztartásoknak — tehát ugy a városoknak, mint a községeknek — az összes olyan többkiadásokat át fog kelleni venniök, amelyek előállottak a háború folyamán azért, mert a pénzünk értéke leromlott, s amely többkiadásokat az állam abban az időben vállalta magára, de amely többkiadások a dolog természeténél fogva, mint a községi háztartási alkalmazottaknak illetményei, ezeket a községeket, illetőleg városokat kell hogy jogosan terheljék. Nem akarván ezidőszerint nehézségeket okozni az egyes községi háztartásokban, ahhoz, hogy ez a két hónap elimináltassék és még a régi .állapot maradjon fenn, hozzájárulok, de már ezidőszerint fixiroznom kell a jövőre vonatkozólag ezt a több ízben hangoztatott álláspontot. A másik javaslat az előadó urnák az a javaslata, amely a 7. § kiegészítését célozza oly értelemben, hogy hatalmaztassék fel a kormány további segélyek engedélyezésére az alkalmazottak részére az állam pénzügyi helyzete által megengedett mértékben. Tisztelettel megjegyezni kívánom, hogy ezt a javaslatot, a szakasznak ezt a pótlását szintén elfogadom, de azzal a megjegyzéssel, hogy ilyen segélyeket, általában nagy összegű kiadásokat tényleg megállapítani és az állam terhére tényleg utalványozni csakis akkor lesz módomban, ha a megfelelő fedezetet a nemzetgyűlés rendelkezésemre bocsátja. Orffy t. képviselő urnák azt a javaslatát, amely az előadó ur javaslatának kiegészítését képezi, szintén a magamévá teszem azért, mert én is ugy Ítélem meg a helyzetet, hogy a bírákat illetőleg valamelyes olyan intézkedést kell tennünk, amely pótolja, illetőleg tovább fejleszti azt az intézkedést, amit annakidején épen a bírák speciális helyzetére* való tekintettel már megtettünk. Most pénzünk elértéktelenedése folytán az az összeg, amit akkor engedélyeztünk és ctZ RZ intenció is, amit a kormány akkor kifejezésre juttatott, már tényleg nem felelhetett meg, már nem jelenti ugyanazt, és ennélfogva indokolt, hogy az általánosan eszközlendő rendezés kapcsán ez a kérdés is felvettessék és megtárgyal tassék. Nem fogadhatom el azonban Fábián t. képviselő urnák ugyanerre a tárgyra vonatkozó indítványát azért, mert nem akarnám megkötni a kormányzat kezét, mielőtt az összes tisztviselőket és ezeknek keretén belül a bírákat illetőleg is a maga illetményrendezési javaslatát megállapítja és ezt a kérdést az összes érdekelteknek remélhető kielégítésére rendezi. 25*