Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-34

À nemzetgyűlés 34. ülése 192% . előtt, azonban azért nem iratkoztam fel a jegyző urnái, mert a házszabályok tudtom szerint ugy rendelkeznek, hogyha a feliratkozott szónokok névsora kimerül, az elnök ur fel szokta tenni a kérdést, hogy, kiván-e még valaki a tárgyhoz hozzászólni. Én azt gondoltam, hogy itt nyilik alkalmam, — anélkül; hogy az utolsó percben oda szaladtam volna a jegyző úrhoz — hogy felszólalásomat megtegyem. A következő uj bekezdést indítványozom a törvényjavaslat 7. §-ához (olvassa): »A nemzet­gyűlés utasitja a pénzügyministert, hogy a ter­mészetben lerovandó földvagyonváltság még a régi tulajdonosok birtokában lévő részének búzá­ban befizetendő haszonbéreit bocsássa a közélel­mezési minister rendelkezésére, hogy az aratás, illetve cséplés nélkül maradt földmivesszegéhyek ellátását elsősorban e haszonbérekből fedezhesse. A pénzügyminister az e címen beszedett haszon­bérekről ez évi október elsejéig terjesszen rész­letes kimutatást a nemzetgyűlés elé« Indítványomat egynéhány szóval röviden megindokolom. Az imdemnitás általáuos tárgya­lásakor előadtam, hogy a pénzügyminister ur bizonyos rendelkezései következtében az ezer holdnál nagyobb földbirtokoknak természetben lerovandó vagyonváltságára nézve az államkincs­tárnak 1921 szeptember 7-iki érvénnyel nyilt meg a • tulajdonjoga. Ehhez képest a pénzügy­minister ur egy későbbi rendeletben ugy intéz­kedik, hogy a búzamennyiségben fizetendő há­nyadrésznek az országos földbirtokrendező biró­ság által jogerősen történt megállapításáig a tulajdonos az egész váltságföld után tartozik haszonbért fizetni. Nyilvánvaló tehát, hogy már erre az esztendőre esedékes az ezer holdnál na­gyobb földbirtokosoknak az a kötelezettsége, hogy a vagyonváltságban lerovandó földjeik után, amelyek ma még az ő haszonbérletükben — te­hát nem tulajdonukban, hanem csupán haszon­bérletükben — vannak, tartoznak haszonbért fizetni. Az általános vita során megkérdeztem a pénzügyminister urat, — határozati javaslatom is ezt szolgálta — hogy történt-e a haszonbér be­szedése iránt intézkedés. Felteszem, hogy tör­tént, mert a minister ur saját maga bocsátotta ki az erre vonatkozó rendelkezéseit. Épen ezért tettem meg ezen inditványomat, mert az állam­kincstár megterhelése nélkül itt nyilik fedezet arra, hogy épen a földmives szegényeknek, akik a földdel foglalkoznak, azt megmunkálják, az ellátásáról az állam, a kormány a kellő fede­zet megteremtésével gondoskodhassak, . Ennyiben voltam bátor előterjesztésemet megindokolni. Kérem indítványom elfogadását. Elnök : Kivan még valaki a szakaszhoz hozzászólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A minister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister; T. Nemzet­gyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy az évi augusztus hó 1-én, kedden. 195 elhangzott indítványokra, illetőleg észrevételekre egész röviden reflektáljak. (Halljuk! HalljuJc!) Mindenekelőtt tisztelettel megjegyzem, hogy egri Nagy János képviselő urnák azt az indít­ványát, hogy a 7. § második bekezdésének utolsó mondata elhagyassék, elfogadom. (Helyes­lés.) Megjegyzem azonban, hogy 1923 január 1-étől kezdődőleg azután a községi háztartásoknak — tehát ugy a városoknak, mint a községek­nek — az összes olyan többkiadásokat át fog kelleni venniök, amelyek előállottak a háború folyamán azért, mert a pénzünk értéke lerom­lott, s amely többkiadásokat az állam abban az időben vállalta magára, de amely többkiadá­sok a dolog természeténél fogva, mint a köz­ségi háztartási alkalmazottaknak illetményei, ezeket a községeket, illetőleg városokat kell hogy jogosan terheljék. Nem akarván ezidőszerint nehézségeket okozni az egyes községi háztartá­sokban, ahhoz, hogy ez a két hónap eliminál­tassék és még a régi .állapot maradjon fenn, hozzájárulok, de már ezidőszerint fixiroznom kell a jövőre vonatkozólag ezt a több ízben hangoztatott álláspontot. A másik javaslat az előadó urnák az a javaslata, amely a 7. § kiegészítését célozza oly értelemben, hogy hatalmaztassék fel a kor­mány további segélyek engedélyezésére az alkal­mazottak részére az állam pénzügyi helyzete által megengedett mértékben. Tisztelettel meg­jegyezni kívánom, hogy ezt a javaslatot, a sza­kasznak ezt a pótlását szintén elfogadom, de azzal a megjegyzéssel, hogy ilyen segélyeket, általában nagy összegű kiadásokat tényleg meg­állapítani és az állam terhére tényleg utalvá­nyozni csakis akkor lesz módomban, ha a meg­felelő fedezetet a nemzetgyűlés rendelkezésemre bocsátja. Orffy t. képviselő urnák azt a javaslatát, amely az előadó ur javaslatának kiegészítését képezi, szintén a magamévá teszem azért, mert én is ugy Ítélem meg a helyzetet, hogy a bírá­kat illetőleg valamelyes olyan intézkedést kell tennünk, amely pótolja, illetőleg tovább fejleszti azt az intézkedést, amit annakidején épen a bírák speciális helyzetére* való tekintettel már megtettünk. Most pénzünk elértéktelenedése foly­tán az az összeg, amit akkor engedélyeztünk és ctZ RZ intenció is, amit a kormány akkor kifeje­zésre juttatott, már tényleg nem felelhetett meg, már nem jelenti ugyanazt, és ennélfogva indo­kolt, hogy az általánosan eszközlendő rendezés kapcsán ez a kérdés is felvettessék és megtár­gyal tassék. Nem fogadhatom el azonban Fábián t. kép­viselő urnák ugyanerre a tárgyra vonatkozó indítványát azért, mert nem akarnám megkötni a kormányzat kezét, mielőtt az összes tisztvise­lőket és ezeknek keretén belül a bírákat illető­leg is a maga illetményrendezési javaslatát meg­állapítja és ezt a kérdést az összes érdekeltek­nek remélhető kielégítésére rendezi. 25*

Next

/
Thumbnails
Contents