Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-34

A nemzetgyűlés 34. ülése 1922, évi augusztus hó 1-én, hedden. 183 gyárak fizetni fognak, rajtunk Veszik meg, mert hiszen köztudomású, hogy minden kapitalista vállalkozás, amikor munkabér vagy üzemi költség fejében 10%-kai többet kell fizetnie, akkor a portékának az árát nem 10, hanem 20%-kal emeli, tehát minden sztrájkon, minden anyagdráguláson tulajdonképen nyer. Ezt mindenki tudja, aki Magyarországon a munkásmozgalmakat vagy áralakulásokat figyelemmel kisérte, A cukorgyáraknak tehát nincs szükségük arra, hogy e célra előre tartalékot gyűjthessenek, mert minden részvénytársaságnak, ha helyesen van vezetve, az a kötelessége, hogy évről-évre gyűjtsön tartalékokat, ha erre módja van. S a cukorgyáraknak erre volt módjuk, megfelelő tartalékaik vannak, s ha szükségük volna arra, hogy drágább cukorrépát a tartalékból fizessék meg, ezt megtehetik azzal a tartalékkal, amelyet évek során át gyűjtöttek maguknak. De van más tartalékuk is. Az utolsó két hónapban a cukorgyári részvények ára 12.000 koronáról 135.000 koronára emelkedett. Itt tehát olyan tartalék van, ez olyan súlyos százmilliókat jelent, hogy magának a cukorrészvénynek áremelkedése bőségesen fedezetet nyújt minden elkövetkezendő veszedelem ellen. Ez sem indokolja tehát azt, hogy a cukorgyáraknak ez az áremelés koncedáltassék. Én örülök annak, ha vannak olyan iparvállalataink, amelyek prosperálnak, de egyáltalában nem tudok örülni, ha azt látom, hogy az ilyen vállalkozások akkor gazdagodnak a leghorrendusabb módon, amikor az ország koldusodik. Amikor egy ország szegényedik, akkor szemet szúr az, hogy ilyen módon gazdagodnak vállalatok, még pedig a közfogyasztás célját szolgáló gyártmány utján, amelyet nem nélkülözhet senki sem, amelynél tehát minden fillér, amely mint illetéktelen vagy túlzott haszon jut annak .a vállalatnak, fájóan érinti az egész közönséget. En, t. Nemzetgyűlés, nem vagyok abban a helyzetben még most sem, hogy magamat ebben a cukorügyben megnyugtatva érezhessem. Elnök: Kérdeni a t. Házat: méltóztatik-e a törvényjavaslat címét elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor a törvényjavaslat címét elfogadottnak jelentem ki. (Egy hang halj elől : Kérem, én szólásra jelentkeztem. Felkiáltások jobbfelől : Már nem lehet ! Ki van mondva a határozat !) Bocsánatot kérek, méltóztassék a jegyző uraknál jelentkezni. Állandó szokás, hogy a képviselő urak közül többen is állnak s innen az elnöki emelvényről, ha nem szólnak az urak, pusztán abból a tényből, hogy áll valaki, nem lehet megállapítani azt, hogy szólni akar. (Igaz! ügy van!) En teljesen korrektül akarok eljárni, de igy nem állapíthattam meg, hogy a képviselő ur szólni kivan. Most, miután a cím el van fogadva, a szót már nem adhatom meg. Az ülést tiz percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Gaal Gaston foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom, Következik az 1. § tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök: Szólásra fel van jegyezve ? Bartos János jegyző : Szentpáli István ! Szentpáli István: T. Nemzetgyűlés! A költségvetés egyensúlyának helyreállitása az ország legfőbb, legfontcsabb, de egyúttal legnehezebb feladata is. Ennek, mint az igen t. pénzügyminister ur tegnap beszédében előadta, két módja van. Az egyik a kiadások csökkentése, a másik a bevételek fokozása. A kiadások csökkentése jelenleg oly módon fog történni, hogyha jól tudom, 10—12.000 tisztviselőt nyugdíjaznak vagy végkielégitenek. Ez, minthogy költségvetés nincs s igy pontosan nem. állapitható meg, számitásom. szerint körülbelül 1 milliárd korona többletet jelent. Elnök: Figyelmeztetnem kell a szónokot, hogy nem általános vita folyik, hanem, az 1. §. van tárgyalás alatt, méltóztassék tehát az 1. §-hoz szólni. Altalános vitát az 1. §-nál nem. engedhetek meg. Végtelenül sajnálom., de egyformán kell eljárnom mindenkivel szemben a házszabályok szerint, s ha az egyik szónoknak m.egengedném, a másik szónok is követelné magának ezt a jogot s akkor minden egyes szakasznál általános vitát rendezhetnénk. Szentpáli István : Kijelentem,- hogy az, amit mondani fogok, a legszorosabban összefügg az 1. §-sal. Az elnök ur is meg fog róla Győződni, hogy nem általáncs vitát kezdek. Távirati stilusban fogok beszélni s beszédem öt percig sem fog tartani. Elnök : Kérem, a képviselő urat, szíveskedjék megengedni, hogy elnöki megjegyzéseimet m.egtehessem. Itt nem, a tárgyilagosságról van szó, hanem, ar*ól, hogy amennyiben a képviselő ur ennek a szakasznak, az abban foglalt rendelkezéseknek valamilyen módosítását kívánja, azt előadhatja és arra nézve felhozhatja indokait, de hogy ezen szakasz kapcsán a képviselő űr, reflektálva az általános vitában elhangzottakra, uj általáncs vitát kezdhessen, ehhez a házszabályok értelmében nem járulhatok hozzá. Méltóztassék a képviselő urnák szigorúan a szakasz tartalmához ragaszkodni és ahhoz szólni. Szentpáli István : Engedelmet kérek, én tartom m.agam.at *az elnöki utasításhoz, de ahhoz, hogy konklúzióimat levonhassam, fel kell állítanom a premisszákat. Mondom,, megGyőződhetik az egész nemzetgyűlés s az elnök ur is arról, hogy tisztán és kizárólag az 1. §-hoz beszélek. Határozati javaslatot akarok benyújtani arra nézve, hogy a költségvetésben felvett összegek megfelelőleg redukáltassanak, illetőleg hogy a költségvetés egyes tételei töröltessenek. Ez kétségen kívül nagyon kellemetlen, odiózus feladat, s mint a pénzügyminister ur tegnap előadta, bizonyos érdekeket is sért, kell tehát, hogy a nemzetgyűlés is, a kor-