Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-34

184 A nemzetgyűlés 34. ülése 1922. évi augusztus hó 1-én, kedden. mány is segítségére siessen a pénzügyminister urnák. Ezért ennél a szakasznál, melyben az 1922— 23. évi költségvetésbe felveendő összegekről van szó, inditványezom,, hogy egy pénzügyi bizottság küldessék ki, melynek egyedüli és kizárólagos feladata az legyen, «hogy a költségvetésből törölje mindazokat a felesleges összegeket, melyek költségvetésünk egyensúlyának helyreállítására szükségesek. Ugron Gábor: Két év előtt kértük már ! Szentpáli István : Ezeket fel kellett hoznom, -mert erre nézve mcst még gondoskodás nem történt. A pénzügyi bizottság, szerintem, ezt a feladatot nem képes megoldani, először azért nem, mert túlnagy számú képviselőből áll, másodszor azért, mert egyéb más feladatok veszik igénybe idejét. Angliában történt az, hogy a parlament ily bizottságot küldött ki, és Angliának nemcsak nagy kereskedelme és gazdagsága és gyarmatai járultak ahhoz, hogy a költségvetésébe az egyensúly helyreallittatik és az európai államok között az első, sőt az egyedüli volt, amely teljesen rendezett államháztartással dolgozik, hanem ez a bizottság is. Azt hiszem tehát, hogy itt is indokolt és helyes egy ilyen bizottság kiküldése. Ennélfogva bátorkodom a következő határozati javaslatot felolvasni és benyújtani. (Olvassa) : »A nemzetgyűlés elhatározza, a költségvetés szigorú elbírálása és minden felesleges kiadás törlése végett, hogy annakidején egy költségvetési bizottságot választ. A bizottság tagjai csak nemzetgyűlési képviselők lehetnek, a nemzetgyűlés pedig felhatalmazza a bizottságot, hogy a költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében a legmesszebbmenő takarékossággal járjon el és tegyen javaslatot a nemzetgyűlésnek.« (Helyeslés half elől.) Azt hiszem, meg méltóztatott Győződni arról, hogy az, amit elmondottam, teljesen idetartozik. (ügy van! half elöl.) Szólásra következik ? • Bartos János jegyző : »Senki sincs feliratkozva. Elnök : A vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! jobbfelől.) Nekem az elhangzott indítvány ellen, amely nem érinti az első szakasz szövegét, de annak kapcsán tétetett külön határozati javaslatként, érdemben észrevételem nincs, sőt nagyon köszönöm azt az intenciót, amely abban megnyilvánul. Tisztelettel megj egyzem azonban, hogy nézetem szerint egy ilyen bizottság kiküldése még nem volna helyénvaló, és erre csak akkor kerülhet sor, amikor az 1922—23. évi költségvetést beterjesztjük. Én tehát tisztelettel kérem, méltóztassanak addig az időpontig e kérdés elintézését függőben tartani és akkor, a beterjesztés alkalmával, méltóztassék beadni egy ilyen, vagy akkor megállapítandó értelmű határozati javaslatot, amely ugyanezeket az intenciókat juttatja kifejezésre és kérném, hogy ezidőszerint talán méltóztassék ettől a javaslattól eltekinteni és fentartani az alkalmat arra az időre, hogy ebben a tekintetben majd annakidején határozhassunk. (Helyeslés.) Szentpáli István : Köszönettel fogadom a pénzügyminister ur szavait, és ennélfogva az indítványt visszavonom. Elnök : Az indítvány visszavonatván, nem tárgyaltatik. Következik a szavazás. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a törvényjavaslat első szakaszát a pénzügyi bizottság szövegezésében változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A szakasz elfogadtatott. Következik a második szakasz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 2 §-i). Elnök: Szólásra fel van jegyezve ? Bartos János jegyző: Senki sincs fölírva. Elnök : Kíván valaki a szakaszhoz szólni ? Strausz István : Szót kérek. Elnök : Méltóztassék, képviselő ur. Strausz István : T. Nemzetgyűlés ! Mindnyájan tudjuk azt, hogy mind az indemnité si törvény, mind a költségvetési törvény elsősorban azt a célt szolgálja, hogy szanáljuk közgazdasági helyzetünket. E tekintetben bizonyos előrelátásnak kell a kormányzat részéről megnyilatkoznia. Ebben a szakaszban az előrelátást nem látom megnyilvánulni, sőt az ellenkezőjét állapítom meg. Nevezetesen a második bekezdésben többek között az foglaltatik, hogy a kormány a drágulás következtében előállott kiadási többletekre igénybe kívánja venni a bankjegyeket. Nem kell bővebben indokolnom, hogy kifejezetten, Jdmondottan ilyen célra nem lehet felhatalmazást kérni anélkül, hogy a drágaságot maga az állam külön törvénnyel bele ne szuggerálja az ipara, a kereskedelmi, a közgazdasági életbe. Ha én ezt a paragrafust bírálom, akkor megállapítom, hogy az infláció tekintetében az igen t. pénzügyminister ur és Nagy Emil t. képviselőtársam között nincs különbség. Sőt Nagy Emil igen t. képviselőtársam sokkal rezervált abb álláspontot foglal el az infláció kérdésében, mert ő csak befektetésekre, beruházásokra akarja igénybe venni az u. n. bankóprést. Drágulásra építeni inflációt, előre, előirányzatban nem lehet anélkül, mondom, hogy maga a törvény hozzá ne járuljon a piaci árak emelkedéséhez és ez különféle árfel számit ás ok alapját ne képezze. Már most előre hat hónappal nem jósolhatjuk meg azt, hogy igenis az árak általában emelkedni fognak ; ellenkezőleg, nekünk arra kell törekedni, hogy az árak az egész vonalon mérsékeltessenek. Én szívesen láttam volna azt, hogyha a jegyintézet egyáltalában mellőztetik, kikapcsolt atík a mtelmúveletre való utalásból. De magam is belátom, hogy ezt megtenni nem lehet. De bele lehetett volna venni a törvénybe azt, hogy ez csak a végső eset, mert elsősorban rendes és pedig külföldi kölcsön felvételére számit a kormány. Nekünk mindenképen bele kell vinni az életbe, bele kell vinni a külföldi államok tudatába, hogy külföldi kölcsönt