Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-34

182 A nemzetgyűlés 34. ülése 1922. évi augusztus hó 1-én, kedden. 1920—21. évi költségvetési törvényre, amely még egy teljesen hevenyészett törvény volt, s amelynek alapján való kormányzás de facto egyáltalában nem lehetséges. Ennélfogva csak az őszinteség hiánya lenne az. ha mi erre és nem egy másik, de erre alkalmasnak mutatkozó költségvetési előirányzatra kívánnánk alapítani a felhatalmazást. Megjegyzem különben, hogy ez az egész kontroverz kérdés ebben a tekintetben is elimináltatik és tulaj donképen a jövőre nézve egyáltalában nem fog szerepelni akkor, mihelyt benyujtatott s illetőleg el is intéztetett az 1922—23. évre szóló költségvetés, mert hiszen .ennek a költségvetési törvénynek a megalkotásával a dolog természeténél fogva minden addigi gestio beleolvad az uj költségvetésbe s ennélfogva megszűnik annak jelentősége, hogy az az előbbi gestio milyen alapon foganatosíttatott. Ami Strausz István képviselő urnák azb a javaslatát illeti, hogy ezekkel az itt kilátásba vett intézkedésekkel szemben egy" más eljárást kövessünk s nevezetesen en bloc fogadjuk el az 1921/22. évi költségvetési előirányzatot, megjegyezni kívánom, hogy épen a most Emiltett indokból, hogy t. i. az 1922/23. évi költségvetés elintézésével az egész kontreverz kérdés eliminálódni fog, ezt a javaslatot nem tartom elfogadhatónak. Azt hiszem, hogy ezzel egy más célt szolgálhatnánk csak, nevezetesen a zárszámadás helyesebb elkészítésének a célját. Strausz István : Azt is ! Kállay Tibor pénzügymin ister : Elsősorban azt. Azonban én ugy gondolom, hogy az 1921/22. évi költségvetési előirányzat alapján a kormány az adott helyzetben gazdálkodhatik és ebben az irányban, ezeknek a kereteknek szem előtt tartásával teljesítheti a kiadásait, mert hiszen ez szükségszerű az adott viszonyok között a kormányzatra nézve. A törvényhozás részéről azonban nézetem szerint fentartandó az a jog, hogy ezt a gestiót teljes mértékben bírálat tárggyá tehesse, tehát a zárszámadás során megnézhesse azt, hogy a kormánynak egész gestiója, amely az. 1921/22. évre szóló előirányzaton alapul, a maga teljes egészében hogy alakult, függetlenül attól, hogy milyen összegek, milyen hitelek állapíttattak ott meg, szóval hogy ne fogadjon el en bloc előre már valamit abból a gestióból, amelyet szabályszerűen és megfelelően le nem tárgyalt. A magam részéről épen az általa hangoztatott alkotmányjogi szempontokra való tekintettel sokkal helyesebbnek tartom azt a rendszert, amelyet mi óhajtunk követni, illetőleg azt a javaslatot, amelyet előterjesztettünk, mint azt a megoldást, amelyet ő volt szives ajánlani, mert az olyan messzemenő felhatalmazást tartalmaz, illetőleg olyan messzemenő intézkedést jelent, amelyet én utóvégre a magam részéről a kormány számára mindenkor köszönettel elfogadhatónak tartok, de amelyet, azt hiszem, épen az általa hangoztatott budget)ogi szempontokra való tekintettel nem volna kívánatos követni. Ezekben voltam bátor az elhangzott és tárcámat érintő észrevételekre reflektálni. Elnök : Következik a szavazás. Haller István ; Szót kérek. Elnök : Milyen címen kivan a képviselő ur szólni ? Haller István :• Félreértett szavaim helyreigazítása címen kérek szót. Elnök: A szó a képviselő urat megilleti. Haller István : A pénzügyminister ur válaszában ugy értelmezte felszólalásomat, mintha annak az emelésnek, amelyen a cukor kilója az utolsó hat hónap alatt keresztülment, a haszna mind a cukorgyárak kasszáiba vándorolt volna. A minister ur azt mondja, hogy tulaj donképen csak az állam gazdagodott és a cukorgyárak nem, mert a felemelt többletösszeg mint állami cukorrészesedés az államkincstárba folyt be. Én nem tudom ezt aláírni, mert a januári emelés volt 12 korona, s a cukorrészesedés akkor nem emeltetett. Kállay Tibor pénzügyminister : Mondtam, hogy az az övék ! Haller István : A pénzügyminister ur most azt mondotta, hogy a 12 koronát tényleg a cukorgyárak kapták, mert kellett nekik előre koncedálni egy plusz-jövedelmet, mert a répaszerződések nyilvánvalóan drágábbak lesznek. Kállay Tibor pénzügyminister: Akkor kötötték a répaszerződéseket, másrészt a gyártási költségek is emelkedtek. Haller István : A gyártási költségek nem emelkedhettek, mert februárban befejezték a gyártást, a répát az 1922/23. évi kampányra kötötték le, tehát fogják fizetni a répát szeptembertől kezdve, s egészen nyilvánvaló, hogy .a magasabb répaárat mint rezsiköltséget be fogják számítani az uj cukorárba. A 12 koronás emelés tehát nekik tisztán, teljesen megmaradt haszonnak olyan cukor után, amely már ki volt gyártva, s ezt az árat nekik nem kell bekalkulálniuk az 1922-es cukor árába. Mert akármilyen cukorrépaszerződést kötöttek is meg, mi majd a magasabb répaárakat a 4—500 koronás cukorban fogjuk az 1922/23. évi kampányban megfizetni. A 12 korona tehát tisztán megmaradt a cukorgyáraknak. A második emelés volt 35 korona. Ebből a minister ur szerint 25 korona volt a kincstári részesedés, 10 korona tehát újból megmaradt a cukorgyáraknak. A harmadik emelés volt ujabb 35 korona, amely a multkorában történt. Még mindig fenmarad tehát differencia, amelyet állítottam, hogy t. i. a cukorgyáraknak kilónként 57 korona koncedáltatott, áll tehát az, amit mondtam, hogy a cukorgyárak horrendus haszonra tettek szert a cukorkartell iniciativájára a pénzügyminister ur és az árvizsgáló-bizottság engedélyezése és elnézése folytán. A minister ur azt mondja, hogy ebből a haszonból egy részt előre fognak tartalékolni, hogy. a cukorgyárak megfizethessék majd a cukorrépát, amely nyilván drágább lesz. Erre ugyanaz áll, mint amit a 12 koronára mondtam. Amit a cukor-