Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-34
180 A nemzetgyűlés 34. ülése 1922, delkező 1921. évi XLV. te. határozottan megmondja, hogy az állam tulajdonába földvagyonváltság címén leeső területek csak pótlólag szolgálhatnak a földreform céljaira, csak kiegészítését képezhetik a nagy földreformnak, amiből következik a contrario, hogy semmi körülmények között nem képezheti kizárólag a földvagyonváltság utján leadandó terület a földreform tárgyát. Erre felhívtam a mélyen t. kormány figyelmét. Felhívtam arra is, hogy kizárólag ennek következménye az, hogy országszerte egy-holdakat kapnak ma a földigénylők, és ennek következménye, hogy a törpe- és kisbirtokosokat a legtöbb helyen egyáltalán kizárják a földreformból, nem is akarják őket felvenni. E visszaélésnek, e törvény be nem tartásoknak a kontrollálására egy indítványt nyújtottam be, amelyben azt kértem, hogy a nemzetgyűlésnek legyen némi ingerenciája e rendkívül fontos országos kérdésre, mert hiszen ma az a Földbirtokrendező Bíróság, azok a kiküldött bírák szinte egy légmentes bura alatt önállóan dolgoznak, abba a munkába ennek a nemzetgyűlésnek, amely az egész törvényt, az egész földreformot csinálta, ma semmi beleszólása nincs, azok a kiküldöttek teljesen függetlenül, önállóan, szuverén módon, tehát a mi beavatkozási jogunk nélkül intézkednek, döntenek. Ez, ugyebár, egy lehetetlen állapot. Hiszen ha a nemzetgyűlés hozzászólhat a lakáskérdéshez, hozzászólhat a drágaság kérdéséhez, mennyivel inkább joga, sőt kötelessége hozzászólni a földreformhoz, sőt abba beleavatkozni, azt ellenőrizni, irányítani. Mármost akkor, amikor én előterjesztettem egy ilyen indítványt, azt jóindulatukig tettem, azzal én nem ellenzékieskedni akarok, csak be akarom bizonyítani, hogy ez a kérdés, ime, rákfenéje az egész országnak. Akkor mi történik ? Az igen t. földmivelésügyi minister ur igazat ad most már nekem. Eleinte, amikor e kérdéseket feszegettem, felzúdultak ellenem. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Kicsoda ? Dénes István : Azt mondták, hogy ez demagógia. Lassankint azonban a t. túlsó oldalról is egyenkint állottak fel a t. képviselő urak . . . Elnök; Kérem a képviselő urat, m.éltóztassék ezt talán most elhagyni és más alkalmat választani, hogy az eddigi vita anyagára és az egyes képviselő urak viselkedésére visszatérjen. Méltóztassék a régi parlamenti szokáshoz alkalmazkodni. Lehetetlen, hogy most egyes képviselők eddigi viselkedését tegyük szóvá, mert ez oda vezetne, hogy a vitát nem lehetne befejezni. Én a szólásszabadságnak feltétlen őre és védelmezője vagyok, de azt hiszem, lehetetlen, hogy minden címnél egy második vitát provokáljunk, (ügy van ! jobb felöl.) Méltóztassék a házszabályokhoz akkor is, mikor a képviselő ur javára szólnak, akkor is, mikor azok értelmében valamiről le kell mondani, a legszigorúbban alkalmazkodni. (Helyeslés jóbbfelől.) Dénes István : Amikor én kértem az igen t. kormányt és a t. nemzetgyűlést, hogy ezt az indítási augusztus hó 1-én, kedden. ványomat figyelembe venni méltóztassanak, — mert ez alkalmat adott volna a nemzetgyűlésnek arra, hogy ehhez a fontos kérdéshez hozzákapcsolódjék — akkor, elismerve ugyan azt, hogy mindenbenigazam van, mégis ez indítványomat egyszerűen elvetették. Én nem fogadhatom el —és azt hiszem, nincs e Háznak egy tagja sem, aki elfogadhatná — azt az érvelést, hogy előkészítés alatt van a dolcg. Ennek nem előkészítés alatt kellene állania. Hiszen az ország legtöbb helyén a sablonos eljáráson túl vannak ; ennek tehát készen kellene lennie, két esztendeje folyik már az eljárás, azt húzni-halasztani nem, szabad, az bűn a nemzet ellen, mert hogyha nem sietünk e kérdés megoldásával, annak rendkívül súlyos következményei lehetnek. Annyival is inkább felhívtam a kormány figyelmét — és ismételten teszem ezúttal is — arra, hogy csak a iöldvagyonváltságra szorítják az egész földreformot, mivel, ahogyan méltóztatnak tudni, a földvagyonváltság tárgyában kibocsátott rendelet az 1921 : XLV. te.-ben lefektetett földvagyonváltság-területeket majdnem, a felére redukálta, tehát itt is a földreform kárára egy óriási megrövidítés történt. Eltekintve attól, hogy az egész 1921 : XLV. te, amelyen alapszik a földadó váltsa g s amelyet már magában véve rendkívül igazságtalanul szerkesztettek meg, mivel a kisbirtokosoknak, akik a földvagyonváltságot részben már le is fizették, hatványozott m.értékben nagyobb földvagyonváltságot kellett fizetniök mint a nagybirtokosoknak, . . . Elnök : Kérem., képviselő ur, ezek az általa-' nos vita keretébe tartoznak, vagy pedig a törvény javaslat valamelyik szakaszához. A címnél ezeket elmondani nem lehet. (Helyeslés jóbbfelől.) Dénes István : . . . — már most arra kérném a t. Nemzetgyűlés figyelmét, méltóztassék legalább a részletes vitánál, az egyes pontoknál súlyt helyezni erre, miután ez az egész indemnité si törvényjavaslatból ki van véve és mint egy ötmilliós tétel van beállítva, és erről egyáltalán említés nem tétetik, mintha Magyarország legfontosabb kérdése nem is a földreformtörvény volna, hanem talán a gyufaadó, amely szintén fel van véve. Tehát több megnyugtatást várok az igen t. földmivelésügyi minister úrtól, de nemcsak én várom ezt, hanem, velem együtt a földigénylők óriási tömege és azt hiszem, várja mindenki, akinek-az ország sorsa a szivén fekszik. (Helyeslés bal felöl.) Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom.. A pénz ügy minister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénziigymin ister : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy a mostani vita során felhangzott egyes észrevételekre reflektáljak. (Halljuk!) Ami mindenekelőtt Haller István képviselő ur megjegyzéseit illeti a cukorügyben, nagyon sajnálom, hogy itt nem tudtuk egymást megérteni. Múltkori beszédemben előadtam, a cukorkérdés egész alakulását és igyekeztem, megvilágítani, miért emelkedett fel a cukor ára a piacon és mi V" -.
