Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-31

12 A nemzetgyűlés 31. ülése 1922. össze az a pénz, amiből ez a kenyér és szalonna előteremtődik. Es akkor találkozik egy börtönigazgatóság, amely ezt a küldeményt ahelyett, bogy elfogadná és odaadná a szerencsétleneknek, visszautasítja és kiteszi annak a veszélynek, hogy a nagy melegben a kenyér megpenészedjék, a szalonna pedig megavasodjék. Itt van nálam a szegedi szociáldemokrata párt egy levele, amelyben kétségbeesve, barbarizmust emlegetve irja a párt, hogy a csillagbörtönben sinylődő 15 elvtársunknak küldött csomagokról szóló pestai szállitóleveleket ebben a pillanatban hozták vissza. Minden szállitólevélre vörös tintával az van felirva : »Vissza a feladónak ! Az igazgatóság a csomag átvételét nem engedélyezi.« S a pcsta felszólitctta a pártet, hegy a csomagokat még ma délután vegye vissza. Kérdem, kinek érdeke, hogy kenyér és szalonna se kerülhessen be ezekhez a szegény emberekhez ? Elvégre az nem fontes, hogy ki küldi, nem. tudom., a párt nevében, vagy a hozzátartozók nevében adták-e fel a csomagokat. Az igazgatóságra nézve mindegy, hogy ki küld, de engedje meg azt, hogy néha napján száraz kenyérrel és szalonnával kiegészíthessék ezeknek a nycmorult éhezőknek élelmezését. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez a keresztényi szeretet !) Rothenstein Mór: Az éhség-sztrájkólókat megre ndszabá lyc zz á k. Hébelt Ede: Az emigránsokra vonatkozólag azt mondotta a ministerelnök ur, hogy az emigránsok egy nagy bűnt követtek el a hazával szemben, írtak az itteni állapotokról és ezzel elősegítették azt, hogy a külföldnek rcssz véleménye legyen rólunk. Méltóztassanak megengedni, hogy azokat a kilengéseket, amelyek a kurzus alatt történtek én a büntetőjog egy fogalmával, a jeges védelem., kategóriájával hozzam kapcsolatba. Mert ám jó, helyezkedjünk arra az álláspontra, hogy ezek a kilengések — a Somogyi-gyilkcsságct és a többi gyilkosságokat is beleértve — a kommunista veszedelemmel szemben való védekezés miatt voltak szükségesek, tehát azért, hogy megvédjék az emberek életét, szabadságát, stb., mindazt, amit a komm.ün veszélyeztetett, netalán kiújuló támadásokkal szemben. A büntetőtörvénykönyvnek abban a rendelkezésében, amely a jogcs védelemről szól, van egy mondat, hogy a jogcs védelemnek túlhágása, tévedésből, megzavarcdottságból való túllépése, nem büntetendő cselekmény. Tegyük fel, hogy ezek a jobbra való kilengések, a kurzusnak ezek a kilengései, politikailag nem büntetendők, amnesztiában részesitendők azért, mert a jogos védelemnek túlhágásai voltak hazaszeretetből, az emberek iránt való szeretetből, keresztényi szeretetből stb. Hevülő, jóakaratú emberek részéről a jogos védelem határainak túllépései voltak. De kérdem én : az emigránsok Írásai nem esnek ugyanezen kategória alá ? Hát az emigránsok mulatságból irtak ott kint, és nem azért, hogy évi július hő 27-én, csütörtökön. azokat a szörnyűségeket, amik itt ezalatt a három esztendő alatt történtek, kontrakarirozzák ? Es kérdezem, ha az emigránsok nem irtak volna, ott lennénk-e már a konszolidáció terén, ahol vagyunk? Hiszen ezen a téren érdemeik vannak. (Zaj jdbbfélől.) Elnök (csenget) : Az már mégis messze túl megy azon, amit a magyar képviselőházban el lehet mondani, hogy az emigránsoknak itt a belső konszolidáció terén bármiféle érdemeik volnának. (Igaz ! ügy van ! helyeslés jobb felől. Felkiáltások a jobbóldalon : Bűneik vannak !) Kérem a képviselő urat, méltóztassék az ilyen megállapításoktól tartózkodni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Drozdy Győző: Ne méltóztassék elfelejteni, hogy a szociáldemokrata párttal Garamiéknak kapcsolatuk van. Hébelt Ede : Lehet, hogy tévedek, de én ugy érzem, hogy éidemeik vannak ezen a téren. Drozdy Győző : Ugy van ! Hébelt Ede: Én és igenis ugy érzem, hogy az emigránsoknak, akik semmi mást nem tettek, csak azt, hogy amikor kimentek, irtak ezen szörnyűségek ellen, és irtak, nem az állam, hanem kizárólag ezen szörnyű cselekmények ellen, irtak esetleg olyan dolgokat is, amelyek nem feleltek meg a valóságnak . . . Erdélyi Aladár : Ez az ! Hébelt Ede: Kérem, azért irtak valótlanságot is, mert levélcenzura volt, nem lehetett megtudni, hogy mi az igazság . . . Erdélyi Aladár : Akkor nem szabad irni. Hébelt Ede : . . . földalatti utakon értesítették őket ezekről a dolgokról, ennélfogva nem tudták ellenőrizni, hogy mi az igazság. A levélcenzura nemcsak a kereskedelmi, ipari és gazdasági élet terén okozott nagy károkat, hanem ezen a téren is, ezért azonban a kurzus magára vessen. Egészen kétségtelen, hogyha az emigráns sajtónak megengedték volna, hogy rendes utón kapják meg az információkat, akkor nem irtak volna valótlant. Sokszor itt sem lehetett megtudni az igazat. Néha-néha itt egy-egy olyan dologban, amelyre vonatkozólag igazán meg kellett volna adni a felvilágosítást, csak kerülőuton, 'alattomban, titokban lehetett egyet-mást megtudni. Ennélfogva egészen természetes, hogy egy-egy hír oda nagyítva, vagy más formában került. Amit megírtak, jóhiszeműen irták meg, nem rosszakarattal, nem azért irták, hogy Magyarországnak ártsanak. Peidl Gyula : Ez a döntő ! Hébelt Ede : Azért irták meg az itteni gyilkosságokat és más kilengéseket, hogy azokat lehetőleg visszaszorítsák és azok megtörténtét lehetetlenné tegyék. Drozdy Győző: Hatvani cikkeiről mindenki elismeri, hogy nagyon sokat használnak ennek az országnak ! Hébelt Ede : Azért nem engedik meg legújabban a könyvének behozatalát. Drozdy Győző : Pedig angol lapok is elismerik róla, hogy milyen sokat használ ennek az országnak!