Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-33
A nemzetgyűlés 33. ülése 1922. évi július hó 31-én, hétfőn. 139 nak, mert az igen tisztelt képviselő ur olyan kérdésekről nyilatkozott, amelyeket én itt egyáltalában fel nem hoztam. Nevezetesen ugy állitotta be a dolgot, mintha én azt mondtam volna, hogy a kormány szerződéseket kötött papirvállalatokkal vagy újságokkal. Ezt én sohasem ál Irtottam. Továbbá ugy állitotta be, mintha én a Fut urát támadtam volna ebben a kérdésben. Nekem a Futura részvénytársaságot támadni egyáltalában nem volt szándékomban és nem is támadtam, mert semmi okom nincs rá. Ez egy kereskedelmi és altruista részvénytársaság, amely saját üzleteit ugy bonyolítja le, ahogy azt legjobbnak tartja. Egyetlenegy tér volt, amelyen az igen tisztelt képviselő polemizált, egy olyan kérdésben, amelyet én is felhoztam itt. Ez az osztrák Papierverband esete, amelyet én itt felhoztam kapcsolatban azzal, hogy azt állítottam, hogy igenis, dacára annak, hogy az osztrák Papierverband egy vidéki lapnak két vagon rotációs ujságpapirosnak Magyarországra való behozatalát megengedte, ezt az utolsó percben meghiúsította a kormány egy közege. Beszédemben ezt igy állítottam fel. Erről a kérdésről nem kívánok itt bővebben beszélni, mert időközben az illető ur, aki engem erről informált, arra kért, hogy neki adjam át ennek a kérdésnek megvitatását és az ő igazságának bebizonyítását. Felszólalásom óta rengeteg sok nyilatkozat jelent meg arra az időszakra nézve, amelyről az igent, képviselő ur nyilatkozott, tehát nem tartom szükségesnek.hogy reflektáljak beszédjének erre a részére, mert hiszen a papirkérdést a kommunizmus bukásától egészen 1921-ig egyrészt az igen t. képviselő ur megvilágít olt a a maga szempontjából, másrészt a különböző uj ságnyilatkozat okban is sok szó esett erről. De én nem erről az időről beszéltem felszólalásomban, hanem arról az időszakról, amely 1921-től mostanig terjed, s állítom, azt, adatokkal is hajlandó vagyok bizonyítani parlamenti bizottság előtt és tanukat tudok arra mutatni, hogy igenis visszaélések történtek ezen a téren, (Felkiáltások a jobboldalon ; Halljuk ! Halljuk az eseteket !) és voltak esetek, amidőn kiviteli engedélyekkel szereztek bizonyos lapoknak olcsóbb papirost. Eckhardt Tibor : Halljuk ! Őrgr. Pallavicini György : Ismétlem, parlamenti bizottság előtt adatokat és tanukat szívesen fogok rendelkezésre bocsátani. (Felkiáltások a jobboldalon : Miért nem most ? Meg kell mondani !) Parlamenti bizottság előtt szívesen rendelkezésre bocsátom az adatokat, de a nemzetgyűlés nem az a fórum, amely egy vita keretében el tudná dönteni ezt a kérdést. Én azt hiszem, hogy mindnyájan tisztán akarunk látni ebben a kérdésben. Amenynyiben tisztán akarunk látni, méltóztassék, min más esetekben is történt, parlamenti bizottságot erre nézve kiküldeni. Ennék az összes adatokat, amelyek kezemben vannak, kötelességszerűen rendelkezésére fogom bocsátani. (Felkiáltások a jobboldalon és a középen : Halljuk most I) Én akkor adom elő, amikor nekem testzik ! Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Lehetnek közöttünk politikai nézeteltérések, de emlékeztetem az igen t. ministerelnök urat azokra az időkre, amidőn az ellenzék padjain Lukács László idejében együtt küzdöttünk a közéleti tisztesség megvédéséért. Meg vagyok Győződve arról, hogy ha a politikai nézetkülönbségek el is választanak most minket, ebben az ügyben a ministerelnök ur is teljesen ugy gondolkozik, mint mindazok, akikkel akkor együtt küzdöttünk és akik ma is ezen az állásponton vannak. Meg vagyok Győződve arról is, hogy ő nem fogja tűrni sohasem, hogy az ő kormányzata alatt a háta mögött az emberek visszaéléseket kövessenek el. Ezért tisztelettel kérem at. Nemzetgyűlést, hogy határozati javaslatomat elfogadni sziveskedjé (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : A szólás joga meg'lleti még a zárszó jogán Szakács Andor képviselő urat. Szakács Andor : Tisztelettel kérem, hogy négy órakor mondhassam el beszédemet. Elnök I Még öt perc hátra van, azután 4 órakor majd folytatni méltóztatik. Szakács Andor: T. Nemzetgyűlés! Csak néhány rövid megjegyzésre kívánok szorítkozni. A ministerelnök ur beszéde végén kiemelte, a választójogról szólván, hogy az általános egyenlő titkos választójogot Magyarországon a császári demagógia vezette bele a köztudatba. A ministerelnök urnák abban teljesen igaza van, hogy az úgynevezett nemzeti küzdelem idején, amelyre mindnyájan élénken emlékszünk, az általános válaszójogot felülről talán csakugyan azzal a célzattal hozták szőnyegre, hogy ezzel a nemzeti küzdelmet meggyengítsék, a nemzeti küzdelem táborában zavart keltsenek. De a történeti igazság és egy ilyen hatalmas nagy eszme, amely az emberiség történetében olyan nagy szerepet játszott, mint a demokrácia, a népjogok teljessége megkívánja, hogy utaljak és figyelmeztessek arra, hogy az általános választójogot Magyarországon nem Kristóffy József akkori belügyminist er találta ki, mert az általános választójog alapján már 1848ban az akkori vezetőpolitikusok és államférfiak nagy része állott. Kiss Menyhért: Kossuth Lajos, Wesselényi ! Szakács Andor : Ha a t. kormány azt mondja, hogy Kossuth Lajos demokráciájának alapján áll, ha a ministerelnök ur Cegléden azt mondja, hogy Kossuth Lajos hagyományait őrzi és akarja megvalósítani, akkor emlékezzünk vissza a 48-as időkre, amidőn csupán gyakorlati okokból, mert nem akartak egyszerre oly nagy ugrást tenni a rendi alkotmánytól a legtisztább népképviseleti alkotmányig, az általános választójogig, nem hozták be az általános titkos választójogot. De hogy már akkor épen Kossuth Lajosnak és munkatársainak szeme előtt ez lebegett, erre vonatkozólag egykét rövid idézetet óhajtok felolvasni. Beöthy Ödön 1848-ban, amikor a választójogot tárgyalták, a következőket mondta (Olvassa) : »A forradalmi eszme nem sajátja az emberi nemnek. Ha előtör, mindenkor a hatalom visszaélései által csikartatik 18*
