Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-33

140 A nemzet gyűlés 33. ülése 1922. évi július hó 31-én, hétfőn. ki. A nép természeténél fogva nem hajlandó a for­rongásra. Biztosabb, ha a népet jogokkai felruház­zuk, mert azon nagy része, amely az alkotmány sáncain kívül hagyatik, hacsak nem deportáljuk, minden esetre itt marad és a rendetlenségnek gyú­lékony anyagát képezi.» Lónyay Gábornak hasonló felfogása volt. óva intett a veszélytől, amely egy örökké elégedetlen, forrongó néposztály teremtésével jár. Maga Kos­suth Lijos pedig, akire oly gyakran szeretünk hivatkozni és akinek hi vééül tüntetjük fel magun­kat, abban az alkotmányban, amelyet menekülése után Magyarország számára kidolgozott, épen a nemzetiséd kérdésre való tekintettel, ezt a dekla­rációt teszi (Olvassa) : »Az alkotmány foalapelve a népfelség, vagyis az önkormányzat. Nép alatt értem a honpolgárok egyetemét. Ezen értelmezés jogegyenlőséget, ennélfogva egyetemes szavazati jogot feltételez.» Itt tehát maga Kossuth Lajos, talán már 70 évvel ezelőtt, Magyarország számára az egyetlen választójogi megoldást az általános, egyenlő, titkos választójogban találta, amelyet ő egyetemes szavazati jog gyanánt jelölt meg. A függetlenségi párt pedig, amely AZ 1867-iki kiegyezés után megalakult és a magyar törvény­hozásban és a magyar politikai életben olyan j elen­tékeny szerepet játszott, kezdettől fogva zászlajára irta az általános, egyenlő, titkos választójogot. Epen a békési kerületben az én nagynevű elődöm, Irányi Dániel, ezen az alapon nyert mandátumot és mint a függetlenségi párt akkori elnöke, a kép­viselőház elé ismételten határozati javaslatokat terjesztett be az általános, egyenlő és titkos vá­laszójog megvalósítása érdekében. Ezt tehát nem császári demagógia találta ki, ez a magyar törvényhozásban egy nagy történelmi múlttal bíró eszme, amely a legmagyarabb, a leg­sovinisztább pártnak állandó követelése volt, mert az volt a megGyőződése, hogy a választójog ilyen demokratikus megoldása nélkül Magyarországot, Magyarország társadalmi viszonyait nem lehet nyugvópontra juttatni és nem lehet legyőzni azt az óriási konzervativizmust, a nagy agrárérdekek­nek azt az állandó ellenállását, amely Magyar­országon minden korszerű és demokratikus refor­mot a maga idejében megakadályoz és ezáltal olyan problémává növel, amely már veszedelmet jelent az országra nézve, amikor szőnyegre kerül. Azt is bátor vagyok még megjegyezni, hegy amikor az úgynevezett koaliciós körmi ny a nem­zeti küzdelem, után kormányra jutott, annak programm.jában, az úgynevezett paktumban is benne foglaltatott az általános választójog meg­alkotása. Hogy ez nem történt meg, az igen nagy hiba és mulasztás veit és annak megvoltak a maga okai. Kiss Menyhért: A koalíció bűne ! Szakács Andor : A ministerelnök ur felolvasta itt Jászi Ojzkárnak egy cikkét, amely az októberi programroról szól. Itt van nálam, a törvénytár, amelyben benne van a november 16-iki néphatá­rozat, Frissítsük fel ennek tartalmát emlékezetünk­ben. Az első néphatározat az, hogy Magyarország minden mis országtól független és önálló nép­köztársaság. Az államforma kérdése — ugyebár — vitás lehet közöttünk, de nem lehet vitás maga az elv, amely itt ki van mondva, hogy Magyar­ország minden más országtól független és önálló. Ami pedig az államforma kérdését illeti, a ministerelnök ur azt mondja, hogy Eassay pro grammjában, hogy t. i. plebiszcitumm.al ki vám: á eldönteni az államforma kérdését, talán rejtett republikanizmus lappang. Nem tudom,, hogy Rassay Károly t. képviselőtársamnak az államforma kér­désében mi a felfogása, azonban kívánatosnak lát­nám, ha ezt a kérdést tényleg plebisz ci tűmmel oldanánk meg, mert végeredményben csak az kelt megnyugvást, amit a nép többsége elhatározott, Ha a nép többsége a királyság mellett dönt, akkor Magyarország királyság lesz. Patay Tibor : Döntött mir kétszer, benne van a törvényben ! Szakács Andor : Tudom, hogy benne van a törvényben, de én alkotmányos utón uj törvény hozásával kívánnám, ezt a kérdést rendezni. Ha a nép azt mondaná, hogy a mai állapot jó, mert a mai állapot lényegében mégis köztársaság, akkor Magyarország maradjon köztársaság. (Elénk ellen­mondások jobb felől.) Elnök: Tekintettel arra, hogy mir három óra Van, kérem a képviselő urat, hogy beszédét szakítsa félbe és a szünet után folytassa. Az ülést d. u. 4 óráig felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Gaal Gaston foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Méltóz­tassék folytatni, képviselő ur. Szakács Andor : T. Nemzetgyűlés ! Ott hagy­tam el, hogy a plebiszcitum, mely szerény néze­tem szerint az államforma kérdéséről dönteni hivat\a volna, nem uj eszme, amelyet Rassay t. képviselőtársam, vetett fel, mert, amint már az általános vita során bátor voltam elmondani, benne van az a mi régi kisgazdapárti pro grammunk, ban, illetőleg a kisgazdapártnak abban a programm­jában, melyet két év előtt állított össze s amely a következőképen szól : »Követeljük, hogy az or­szág államformáját népszavazás döntse el.« Ez tehát egy alkotmányos kívánság, amelynek törté­nelmi előzményei vannak, melynek helyességéről vitatkozni lehet ; minthogy azonban azt kíván­juk, hogy működésünket prcgramm.hûség jelle­mezze, ehhez a programmpontunkhoz is változat­lanul ragaszkodunk. Tovább haladva a novem­ber 16-iki néphatárczat ismertetésében, felolva­som a második cikket, mely szerint : »a népköz­társasági alkotmányt uj választójog alapján sür­gősen egybehívandó alketmányozó nemzetgyűlés állapítja meg. A magyar országgyűlés képviselő­háza és főrendiháza feloszlik és megszűnik.« Ez a második cikke a néphatározatnak. Itt tehát az

Next

/
Thumbnails
Contents