Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-33

138 A nemzetgyűlés 33. ülése 1922. évi július hó 31-én, hétfőn. nek, hogy az állampolgárokat üldözzék, hogy az állampolgároknak kellemetlenségeket okczzanak. Peidl Gyula: Az egész munkáskérdés a rendőrségre van bizva ! Rakovszky Iván beliigyminister : Nem, tisztelt Nemzetgyűlés ! Az a szociáldemokrata párt akkor, amikcr beérkezett a parlamentbe, megint csak ugyanazzal az államrenddel, ugyanazzal a gépezettel találja magát szemben, amellyel a rendészeti intézményekben és a rendészeti hatóságokban találkozott s amely megtorol sok esetben, represszáliákat alkalmaz sok esetben, de szervez is, intézkedéseket is tesz az egész állam, és az öszszesség érdekében ugyanúgy, mint a rendészeti hatóságok megtorolnak, szerveznek és intézményeket állítanak fel, itt a parlamentben a kormány, a nemzetgyűlés, a népképviselet igenis rendészet, az állam rendjének őre, és bár a megtorlás nem tartozik hivatása körébe, szervez, intézményeket létesít, de ugyanazzal a célzattal, ugyanannak az eredménynek az elérésére, hogy az állam, megerősíttessék es az állam, rendje biztcsittassék. Azok a szociáldemokrata képviselő urak, akik évtizedeken keresztül kivül állottak az állami gépezeten, ma bekerültek ebbe. Peidl igen t. képviselőtársam azóta, hogy itt ül a parlamentben, bizonyos fokig maga is rendőr lett, (Derültség a szélsőbaloldahn.) neki is képviselői, törvényhozói kötelessége, hogy az állam rendjére felügyeljen, az állam rendjét megvédelmezze. Peidl Gyula : Ezt én mandátum nélkül is megteszem, különben, mint egyik-másik szolgabíró ! Rakovszky Iván beliigyminister: En csak arra kérem az igen tisztelt képviselő urakat, éljék bele magukat ebbe a törvényhozói mentalitásba és ne engedményeket, ne áldozatokat követeljenek, ne rekrimináljanak, ne osztályok és frakciók panaszait előhozni üljenek itt. Üljenek itt abban a tudatban, amelyre hivatva vannak és azért, amit nagyon sokan közülök nagyon becsületesen és nagyon szépen teljesíteni is fognak tudni, üljenek itt azért, hogy részt vegyenek az állam fejlődésének, az állam rendjének biztosításában, az állam rendje fentartásában, az állam társadalmi rendje érdekében való munkálkodásban és akkor, ha ebben a mentalitásban ezzel a célzattal és ezzel a tudattal fognak itt ülni közöttünk, nem érezve magukat idegeneknek az állam rendjével és az állam szervezetével szemben, hanem ugy, mint aki tudja, hogy ebbe a szervezetbe bele tartozik, ennek a gépezetnek maga is egy hajtókereke lesznek. Ha ezzel a tudattal, ezzel a célzattal fognak részt venni a nemzetgyűlés és a kormányzat munkájában, biztosithatom az igen t. képviselő urakat : nagyon hamar, nagyon rövidesen és véglegesen helyre fog állani a megbékülés, az összhang, az összetartás. Kérem méltóztassanak az indemnitást elfogadni. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és aközépen.) Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Ivády Béla előadó : T. Nemzetgyűlés, nem élek a zárszó jogával. Elnök : Az előadó ur nem kíván szólni. A házszabályok 213. §-a alapján, a zárszó jogának alapján szólhat elsősorban a különvélemény előadója. Nagy Emil képviselő urat kérném felszólásra. (Nincs itt.) A képviselő ur nincs itt, így zárszó jogával élni nem óhajt, tehát a zárszó jogától elesik. A zárszó joga a 213. §. alapján megilleti még azokat a képviselő urakat, akiknek határozati javaslatát legalább tizen aláirtak. Drozdy Győző képviselő urat illeti a szó ; (Nincs itt !) gróf Széchenyi Viktor képviselő urat ; (Nincs itt !) őrgróf Pallavicini G-yörgy képviselő urat. Őrgr. Pallavicini György : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Beadott határozati javaslatomhoz egy rövid pótlást vagyok bátor beadni és kérem az igen tisztelt Nemzetgyűlést, hogy azt elfogadni méltóztassék. Pótlásom a következő (olvassa) : »A nemzetgyűlés egy 9 tagú bizottságot választ az újságpapír kérdés megvizsgálására.« Gr. Bethlen István ministerelnök : Nem lehet most pótlást beadni ! Elnök : Ha jól értettem, a képviselő ur egy pótinditványt óhajt benyújtani ? Őrgr. Pallavicini György: Egy módosítást! Elnök : A vita már be van zárva, tehát csak zárszó joga illeti meg a képviselő urat. A részleteknél illethetné meg az egyes §-okhoz indítvány vagy módosítás beadásának joga, most azonban már nem illeti meg. Őrgr. Pallavicini György : Amennyiben módosítást nem adhatnék be saját indítványomhoz, mert hiszen ez tisztára egy módosítás, illetőleg megtoldása indítványomnak, ... Gr. Bethlen István ministerelnök : Uj indítvány ! Őrgr. Pallavicini György : A házszabályok nem lévén a kezemben, efelett nem akarok vitatkozni, de én ugy emlékszem, hogy saját határozati javaslatomhoz mindig lehet módosítást is beadnom. Gr. Bethlen István ministerelnök : Visszavonhatja ! Őrgr. Pallavicini György : Amennyiben ezt a házszabályok értelmében nem lehetne megtenni, kérném az igen tisztelt Nemzetgyűlést, hogy ezt tegye meg, mert enélkül is elhatárzohatja a kormány ennek a bizottságnak kiküldését, illetőleg ezt a kérdést meglévő bizottságokhoz, akár a pénzügyi, akár a közgazdasági bizottsághoz is utasíthat ja. Csak pár szóval szeretnék a zárszó jogával élni, mert Eckhardt igen tisztelt képviselő ur a papirkérdésről múltkor hosszabb beszédet tartott és erre pár szóval reflektálni kötelességemnek tartom, ö a kérdést ugy állította be, mintha a ministerelnök ur megbizásából adta volna elő a papirkérdést, ami nézetem szerint lehetetlen, mert mint képviselő a ministerelnök ur nevében nem nyilatkozhat, hivatalos nyilatkozatot nem tehet. Annál kevésbé veszem ezt hivatalos nyilatkozat-