Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-33

A nemzetgyűlés 33. ülése 192, tatommal bírnak, de ez a kivételes hatalom egyfelől parlamentáris ellenőrzés alatt áll, más­felől törvényes szankcióval bir. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) MegGyőződésem szerint azonban? elveszti ez a követelés komolyságát, ha olyan alakban jelent­kezik, hogy ugyanakkor, amikor itt a plénuni­ban a t. képviselő urak a kivételes hatalom azonnali megszüntetését követelik, ugyanakkor talán még azok a képviselők is az egyes bizott­ságokban ármaximálást, rekvirálást, lakásrendelet­szigorítást és Isten tudja miféle követeléseket terjesztenek elő, amelyek csakis a kivételes hata­lom alapján eszközölhetők. (Taps a jobboldalon.) Vázsonyi Vilmos : Disztingválni kell büntető­jog, közjog és magánjog között. (Zaj a jobb­oldalon.) Elnök : Csendet kérek. Gr. Bethlen István ministereínök : Még három konkrét panasszal kéli foglalkoznom, amelyet a szociáldemokrata-párt hozzám intézett. Az egyik panasz az, hogy nem engedtük még a vasutasok­nak a szakszervezeti szervezkedését, hogy be-* tiltottuk a »Vasutas« című lapot és hogy a villamosvasutasok szervezkedése meg ma is nehézségekbe ütközik, mert azok az alapszabá­lyok, melyeket a szakszervezet előterjesztett, jóváhagyva még nincsenek. Végre a harmadik panasz az, hogy a kommunista cselekmények miatt elbocsátott tisztviselők ügyének revizióját a kormány a maga részéről lehetetlenné teszi. A kormány nem hajlandó ma sem ahhoz hozzájárulni, hogy a vasúti alkalmazottak szak­szervezet alapján szervezkedhessenek. (Helyeslés a jobboldalon.) Propper Sándor: Az egész világon szabad szervezkedniük ! Gr. Bethlen István ministereínök : E tekin­tetben a törvény a következőket mondja (ol­vassa) : »Az alkalmazottak körében bármilyen egyesületet és intézményt, a jótékonycélu szövet­kezeteket is ideértve, csak a kereskedelemügyi minister előzetes engedélyével szabad alapítani. Az alkalmazottak nem lehetnek olyan egyesü­letek tagjai, amelyeknek törekvései haza- vagy nemzetellenesek, vagy amelyeknek törekvései a kereskedelemügyi minister megítélése szerint a vasúti szolgálat érdekeivel össze nem egyeztet­hetők.« (Élénk helyeslés jobb felöl.) Ugyanez van a törvényben és szószerint ugyanez van benn a szolgálati rendtartásban is. Itt azt a helyze­tet örököltük, hogy még 1908. évi október 15-én Szterényi József báró akkori kereskede­lemügyi minister tiltotta meg a vasúti alkalma­zottaknak a szakszervezetbe való belépést, tehát mindenesetre egy olyan kormány tagja, mely kormánnyal szemben a reakciónak gondolata­iéi nem vethető. Vanczák János: Nem, de az osztályura­lomnak ! Gr. Bethlen István ministereínök: Mi ezt az állapotot örököltük, és azon az állásponton '„ évi július hó 31-én, hétfőn. 119 vagyunk, hogy az államvasutak körében a fe­gyelem és a kötelességteljesítés szempontja oly nagy fontossággal bir, (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon ) hogy veszélyesnek tartanok, ha itt a szervezkedésnek azokat a módjait, amelyek talán privát üzemekben semmi veszéllyel nem járnak, megengednők és lehetővé tennők. (He­lyeslés a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Ami a villamos vasutak alkalmazottainak szervezkedését illeti, itt tény­leg a kormány kilátásba helyezte, hogy ezt a szervezkedést engedélyezi és annak semmiféle nehézséget nem csinál. Itt azonban a nehézsé­gek más helyen állanak elő. A szakszervezet ideiglenes vezetősége elkészítette ugyan a Magyar­országi Villamos- és Helyiérdekű Vasutak Alkal­mazottainak Országos Szövetsége alapszabály­tervezetét és azt rövid utón jóváhagyás végett be is mutatta, nem akarom az egész eljárási folyamatot felolvasni, hiszen a t. képviselő urak ezt ép oly jól ismerik, mint én — csak arra vagyok kénytelen rámutatni, hogy a szociál­demokrata szakszervezet azokat a feltételeket, amelyek mellett a keresztényszocialista szak­szervezet működik, a maga részéről elfogadni nem volt hajlandó. Propper Sándor : Az nem szakszervezet, ha­nem asztaltársaság ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Ha az egyik szakszervezet működni képes amellett az alapszabály mellett GS cl kormánynak olyan ellenőrzése mellett, amelyet a kormány szüksé­gesnek tart, akkor nem látom be, hogy ez a másik oldalon hasonlóképen miért ne volna lehetséges. Arra kérem a t. képviselő urakat, hassanak oda, — amennyiben tényleg súlyt he­lyeznek arra, hogy ez a szervezkedés lehetővé váljék — hogy azok a tényezők, akik eddig mereven elzárkóztak az elől, hogy a kormány az alapszabályokon oly változtatásokat eszkö­zöljön, amelyek az ellenőrzést tényleg lehetővé teszik és amelyeket a másik szakszervezet, a keresztényszocialista szervezet elfogadott, , . . Propper Sándor : Az nem szakszervezet ! Gr. Bethlen István ministereínök :. . . azo­kat szintén elfogadják és abban a percben nem lesznek nehézségek. Propper Sándor : Az tekekör és pipázó ! Gr. Bethlen István ministereínök : Nem emlékszem, melyik képviselő ur tette szóvá azt, hogy a kommunista magatartás miatt elbocsá­tott tisztviselőkkel sok helyen igazságtalanságot követtek el, és hogy az eljárásokat revízió alá kell venni. Bátor vagyok e tekintetben azt a felvilágosítást adni, hogy f. évi február hó 20-án ministertanácsi határozat hozatott, amelynek megfelelően én azután az összes ressortminis­tereket hivatalos átiratban órtesitettem is, hogy ilyen revízió lehetséges, sőt ott, ahol a minister a maga részéről megGyőződik arról, hogy akár igazságtalanság, akár pedig olyan vétség vagy mulasztás fordult elő, hogy nem vették ügye-

Next

/
Thumbnails
Contents