Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-33

120 A nemzetgyűlés 33, ülése 1922. évi július hó 31-én, hétfőn, lembe a tanuknak vallomását vagy akár magának a vádlottnak kijelentéseit, az ilyen revizió lehetővé tétessék. Nem áll meg tehát az. amit a t. képviselő ur felpanaszolt. Ezzel búcsúzom a szociáldemokrata-párttól és áttérek a liberális párt kritikájára, amelyben előljárt Bassay Károly t. képviselő ur. Bassay t. képviselő ur azt mondja, hogy mi felülről csináltunk forradalmat, hogy mi államcsínyt követtünk el, mert törvényellenesen adtuk ki választójogi rendeletünket és ebben a rendeletben megfosztottuk választópolgárainknak tekintélyes részét a választójogától, meghamisítottuk a nemzet szabad akaratát a választásoknál és ezáltal ugyan többséget létesitettünk itt bent a parlamentben, de azért ez a többség és ez a parlament nem munkaképes, mert nélkülözi azt az erkölcsi presztizst, amelyre minden parlamentnek szüksége van, ha azt kívánja, hogy az általa hozott törvényeket a nép széles rétegei magukra nézve kötelezőknek elismerjék. T. Nemzetgyűlés ! Hosszú, láncolatos okfejtés ez, amely bizonyos premisszákból indul ki. Ezekkel a premisszákkal külön kell foglalkoznom, mert ha ezek megdőlnek, megdől az a következtetés is, amelyet belőlük levonnak. Itt van mindenekelőtt az, hogy törvényellenesen bocsátottuk ki választójogi rendeletünket. En azt hiszem, ez a kérdés a nagy nyilvánosság előtt már tisztázva van. A t. képviselő ur nem is tudott egyetlenegy uj argumentumot sem a maga álláspontja mellett felhozni, hacsak nem nevezem argumentumnak azt, amikor azt mondta, hogy Pollner egyetemi tanár nekik adott igazat. Márpedig még ebben az egy esetben sem áll a dolog ugy, mint ahogy azt a t. képviselő ur mondja, (Derültség jobb felöl ) inert Pollner csak annyit mondott, hogy vagy a Friedrich-féle rendelet, vagy az 1913. évi Tiszaféle választójogi törvényt kell alkalmazni. En azt hiszem, Rassay t. képviselőtársam nagyon megköszönte volna nekem, ha én Pollner tanácsát követve ugyan nem a Friedrich-féle rendeletet, hanem az 1913. évi választójogi törvényt alkalmaztam volna. Vázsonyi Vilmos: Az 1919. évit! Gr. Bethlen István ministerelnök: Nem az 1918., hanem az 1913. évit, ő tehát visszament a régebbi törvényre, Peidl Gyula: Az stílszerűbb lett volna! Gr. Bethlen István ministerelnök: Azonban foglalkozni akarok még a jogfosztás kérdésével is, mert hiszen ezzel már több más képviselő ur is előállott. Igaza lenne a t, képviselő urnák abban az esetben, ha mi oly szűk választójogot statuáltunk volna, amely tényleg az állampolgároknak tekintélyes részét megfosztotta volna választójogától és a nemzet többsége akaratának megnyilvánulását lehetetlenné tette volna. Azonban hol vagyunk ettől ? Hiszen az a választójog, amelyet mi rendeletileg statuáltunk, nagyon bő és általános választójog, (Zaj a szélsobaMaalon.) amely aránylag több polgárt ruház fel választójoggal, mint ahányan Franciaországban vagy Angliában választójoggal rendelkeznek. Propper Sándor: Ott általános szavazati jog van! , Gr. Bethlen István ministerelnök : A lakosság nagyobb percentje bir ezen választójog alapján Magyarországon választójoggal, mint Angliában vagy Franciaországban. Kiss Mennyhért: Egész Európában titkosa szavazás ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Ez nem szűk választójog, ez általános választójog ; és ha be is ismerem azt, hogy bizonyos szűkítést, létesitettünk, ... Propper Sándor : Másfél millió embert dobtak ki! Gr. Bethlen István ministerelnök : ... még pedig igenis a nők választójogát szűkítettük, a férfiak választójoga alig néhány százalékkal csökkent, ezt semmiesetre sem lehet argumentumnak felhozni arra, hogy olyan választójogot hoztunk volna be, amely megfosztván a nép nagyobb részét választójogától, itt lehetetlen helyzetet teremtettünk volna. Haller István: Nem is erről volt szó, hanem az összeirás volt csapnivalóan rossz ! Gr. Bethlen Istv.án ministerelnök : Én csak azt léptettem életbe, amire vonatkozólag a múlt nemzetgyűlésen a bizottságban megegyeztünk volt. Amiben megyeztünk, azt életbe is léptettük. Propper Sándor : És a titkosság ? Gr. Bethlen István ministerelnök: Figyelmeztetek arra . is, hogy az ellenzékkel való tárgyalások rendjén Rassay t. képviselőtársam volt az, aki kijelentette, hogy a ministerelnök oly messzemenő előrehaladást tett ezen a téren, hogy ő ezzel a javaslattal kielégitve ugyan nincs, de a maga részéről abnormális parlamenti fegyverekkel ellene küzdeni nem fog. Vázsonyi Vilmos: Ez tisztára az ő privát véleménye volt! (Zaj.) Propper Sándor: Meglévő jogok elvétele! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Mi az a jogfosztás? Azon kezdem, hogy közjogi téren egyáltalán nincs jogfosztás, mert hiszen szerzett jogok nincsenek. Azonban figyelmeztetek is, hogy a múlt nemzetgyűlés idejében érvényben volt választójog csak egy időszakra, csak annak a nemzetgyűlésnek idejére lett statuálva és a nemzetgyűlés által jóváhagyva, és maga az a nemzetgyűlés mondta ki, hogy uj választójogot kell csinálni. Nem volt ebben a tekintetben semmi különbség a pártok között, (Ugy van! jobb felöl.) hogy ez az uj választójog csak szűkebb lehet, mint az a választójog, amelyet annak idején Friedrich akkori ministerelnök ur rendeletben statuált. Utalok erre vonatkozólag az ellenzék magatartására azon tárgyalások folyamán, amelyeket lefolytattunk az ellenzékkel