Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-33
118 A nemzetgyűlés 33. ülése 192, aequum, mondja a latin közmondás. A kiengesztelődés kétoldalú. Gr. Bethlen István ministerelnok ; Ha ezt nem értik meg, akkor ne beszéljenek kiengesztelődésről, mert akkor önök nem akarják azt. (Helyeslés jobb felöl), Farkas István; Mi csak ártatlan emberek szabadonbocsátását kérjük ! Peidl Gyula : Sohasem volt ebben az országban 27.000 bolseviki, megközelítőleg sem volt soha! (Derültség és ellenmondás jobbfelöl és a középen.) Temesváry Imre : Budapesten több volt ! ( z aj.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő , arak ! Gr. Bethlen István ministerelnok: Áttérek azokra, amiket a szociáldemokrata párt a kivételes hatalom és a közszabadságok tekintetében mint követelést felállított. Önök beszédeikben újból a kivételes hatalomnak azonnali megszüntetését kérik. En a magam részéről már a múltkor is kijelentettem, de ismételten kijelentem most, is hogy semmi sem áll távolabb a kormánytól, mint az a törekvés, hogy ok nélkül és céltalanul a kivételes hatalmat meghosszabbítja ; meghosszabbítja különösen most, mikor kötelezettséget vállalt a kormány arra vonatkozólag, hogy hat hónapon belül megszünteti, illetőleg a kivételes rendelkezéseket megfelelő törvényjavaslatokkal pótolja. Szeretik a kivételes hatalmat ugy feltüntetni, mint magyar specialitást, pedig KözépEurópában majdnem mindenütt megvan. Nem akarok most Romániának vagy Szerbiának példájára hivatkozni, nem akarok ezekre az államokra hivatkozni, mert hiszen ezek Balkán-államok, amelyek kultúra tekintetében hátrább állanak, mint mi ; ( Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) de rá kell hogy mutassak arra, hogy ezekben az államokban ostromállapot, cenzúra, internálás, bebörtönözés s más olyan rendszabályok vannak, melyek nálunk nincsenek meg. Hivatkozni akarok azonban Németország példájára és hivatkozni akarok Cseh-Szlovákia példájára, ahol a szociáldemokraták vannak uralmon, ahol mindenesetre — önök is be kell hogy vallják — demokratikus uralom van és ahol igenis ennek ellenére megvan a kivételes hatalom. Propper Sándor: A szabadságjogok védelmére ! (Ellenmondások jobbfelöl.) Platthy György : A magyarok érzik a szabadságjogok védelmét ! Gr. Bethlen István ministerelnok: Németországban a kormánynak igen széleskörű, a miénknél sokkal messzebbmenő kivételes hatalom áll rendelkezésére, mely nem is a háború idejéhez, hanem csak általánosságban a rendkívüli állapotokhoz van kötve. Az 1919-ben megalkotott uj németbirodalmi alkotmány 48. cikke a következőképen rendelkezik (olvassa) -. »Felhatalmaztatik a birodalmi elnök, hogy a közbiztonság és a rend helyreállitásához szük2. évi július hó 31-én, hétfőn. séges intézkedéseket megtegye s ebből a célból a birodalmi alkotmány 114., 115., 117,. 118., 123. és 124. §-aiban meghatározott alapjogokat egészen vagy részben hatályon kivül helyezhesse. A birodalmi alkotmány most Emiltett cikkeiben szabályozott alapjogok a következők : Személyes szabadságjog, házjog, levél-, posta-, távirat- • és telefontitok joga, a sajtószabadság joga, egyesületi jog, gyülekezési jog és az egyéni tulajdonjog.« (Mozgás a bal- és a ssélsöbaloldalon.) Itt tehát egy olyan jog is érinthető, mely a magyar kivételes hatalom révén nem érinthető. Várnai Dániel : A demokratikus köztársaság védelmére ! (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő ur ! Gr. Bethlen István ministerelnok: Átmeneti gazdasági, magánjogi kérdésekre nézve a kivételes hatalom egészen különleges módon, az úgynevezett gyorsított eljárás alakjában van szabályozva, amely abból áll, hogy egy szűkebb körű bizottság a birodalmi elnöknek és a szövetségi tanácsnak hozzájárulásával meghatározott rövidebb időre szóló hatállyal törvényeket hoz. Ez a bizottság tehát a részére adott felhatalmazás körében 2—3 nap alatt alkot törvényeket, a hosszadalmas törvényhozási eljárás helyett és ezekkel a jogokkal a német kormány kiadósan is él. Hasonló a helyzet a Cseho-Szlovákiában. A régi Felső-Magyarországon, az úgynevezett Szlovenszkó területén a régi magyar kivételes hatalomról szóló törvényes rendelkezések voltak érvényben egészen a békeszerződés ratifikálásáig. A ratifikálás után ezeket a magyar törvényeket hatályon kivül helyezték és az egész állam területére szóló hatállyal uj törvényt hoztak a kivételes hatalomról, amely nemcsak a háború esetére szól, hanem épugy, mint Németországban, a rendkívüli állapotok idejére. Ez a törvény sokkal szigorúbb a miénknél. A hírlapoknál előzetes cenzúra van ; a hírlapokat betilthatják, még pedig nem is a minister, hanem már maga a zsupán ; a postacenzura szintén életben van, a statárium rendkívüli veszély címén bármikor elrendelhető, az egyesülési és gyülekezési jog és a lehető legszigorúbb internálás fennáll. Nem áll tehát az, mintha ez magyar specialitás volna, Sajnos, egész Európában olyanok a viszonyok, hogy a kormányok kénytelenek kivételes hatalommal birni és a kivételes hatalomra apellálni, mert éneikül nem volnánk képesek teljesíteni azokat t a feladatokat, amelyek rájuk vannak bizva. Es ha van is egy hatalom Közép-Európában, Ausztria, ahol a kivételes hatalom ismeretlen fogalom, ne irigyeljük ennek a helyzetét, mert, bocsánatot kérek, egy államban, ahol a kormány kivételes hatalmát egy pártnak és a néptömegeknek kivételes hatalma helyettesíti, a ' polgári szabadság sokkal rosszabbul van biztosítva, mint azokban az államokban, ahol a kormányok ugyan kivételes ha-
