Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-33

A nemzetgyűlés 33. ülése 1922. évi július hó 31-én, hétfőn. 117 írni. Erről nem is beszélek. (Zaj a szélsőbaloldalon.) De a baj az, hogy nem azt irta meg, ami igaz, hanem százszor többet, mint ami igaz. (Igazi Ugy van! jobbfelől.) Az a baj, hogy Garami ott nemcsak azt irta meg, ami igaz és ami nem igaz, hanem egyúttal kezet fogott olyan államokkal, amelyek Magyarországgal szemben ellenséges érzü­lettel viseltetnek ; (Ugy van ! jobbfelől.) arra biz­tatta őket, hogy Magyarország területének egy részét megszállva tartsák hosszabb ideig (Ugy van ! jobbfelől.) és biztatja ma is, hogy addig, mig az ő izlése szerint való demokratikus kormány nem lesz, addig ezt az országot ne hagyják békében. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Friedrich István : Holnap szolgálunk ada­tokkal ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak, a Ház minden oldalán ! Gr. Bethlen István ministereinök ; Az igazság­érzet azt követeli, hogy megmondjuk itt is az igaz­ságot. Mi a magunk részéről nem vagyunk hajlan­dók arra, hogy a magyar állam rovására annak saját fiaiból Coriolanusokat neveljünk, (Elénk helyeslés és taps jobbfelől és a középen.) mert ha ehhez hozzájárulnánk, akkor ennek az országnak sirját ásnók meg, (Ugy van ! jobbfelől.) és nem vagyunk abban a helyzetben, hogy azokkal szem­ben, akik ma is folytatják ezt a működésüket, enyhébb mértékkel mérjünk, mint azokkal szem­• ben, akik talán büntetésük egy részét kiáltották és épen ezért abban a helyzetben vannak, hogy bevallhatják, hogy tévedtek. Én Bécsben találkoz­tam egy úrral, aki azzal a követeléssel jött hozzám, . hogy álljak szóba Garamival, mert haza szeretne jönni. Peyer Károly : Garami soha sem bizta meg azt az urat ! (Zaj.) Gr. Bethlen István ministereinök : Én neki csak azt feleltem, hogy addig, amíg Garami Ernő Bécsben a Jövő című lapot fentartja és • ebbe olyan stílusban irat az ország ellen, mint ahogy írnak, nem vagyok hajlandó vele szóba állni. (Élénk helyeslés és taps jobbfelöl és a kö­zépen.) T. Nemzetgyűlés ! Magyarországon nincs száműzetés. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Csak Zalaegerszeg !) Magyarországra mindenki haza­jöhet, nincs akadálya annak, hogy hazajöjjön, de azok nem jönnek haza, akik" érzik magukról, hogy bűnösök, (Ugy van! jobbfelöl.) akik tud­ják magukról, hogy ha hazajönnek, itt az ügyész vár őreájuk. Ezt azonban én meg nem változ­tathatom, mert szabadságlevelet, hogy Magyar­ország ellen külföldön propagandát csináljon, senkinek ki nem állítok. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Platthy György: Kiszökött a bíróság elől. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Gr. Bethlen István ministereinök: Azt köve­telte tőlem szociáldemokrata-párt, hogy nyissuk ki a börtönöket és terjesszük* ki az általános amnesztiát azokra is, akikre eddig nem terjesz­tettük ki. Ugyancsak Propper t. képviselő ur azt. mondta, hogy hiszen már csak a kis bűnö­sök ülnek, a nagyok már mind kiszabadultak, s ezek a kis bűnösök is csak azért ülnek, mert az amnesztia-rendelet nem hajtatott végre. Kérdem, t. Nemzetgyűlés : miért fáj önöknek újból a kommunisták feje ? Hiszen önök a kom­munistákkal semmi közösséget nem akarnak vállalni és nem is vállalnak, és jól teszik, hogy nem vállalnak, de akkor ezzel a követeléssel miért vállalnak velük újra közösséget. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Azért, mert azok nem kommunisták! Elnök csenget.) A kis­bűnösök igenis mind kiszabadultak, mert hiszen az amnesztia-rendelet ugy intézkedett, hogy azok, akik olyan bűncselekményeket követtek el, amelyek öt évnél hosszabb szabadságvesztés­büntetést nem vonnak maguk után, szabadon eresztendők, és szabadon is eresztették őket. (Zaj a szélsöbaloldalon. Elnök es enget.) Hiszen az igazságügyminister ur most olvasta fel azt a számadatot, amely bizonyítéka annak, hogy 27.000 amnesztia adatott ki. Még tovább megyek. Ugyancsak ez az amnesztia-rendelet biztosítja azt is, hogy azok, akik hosszabb időre ítéltettek el, amennyiben érdemesek rá, egyénenként amnesztiában része­sülhetnek és részesült is már egyik is, másik is közülök. (Ellenmondás a szélsöbaloldalon. Egy hang a szélsöbaloldalon : Hány ezer ?) Sok ezren nem részesülhetnek, mert összesen sincsenek ezren ; ezernél kevesebben vannak. (Zaj a szélsö­baloldalon.) Propper Sándor: Azért kell közkegyelmet csinálni. (Zaj jobbfelöl.) Platthy György: Közkegyelmet? Várnai Dániel : Csak gyilkosoknak kell megkegyelmezni? (Zaj.) Gr. Bethlen István ministereinök : Jó, hogy ezt is méltóztatik felhozni. Milyen világításban tűnik fel az az igazságérzet, amely az egyik oldalon akkor, mikor 27.000 vörös cselekmény amnesztiában részesült, amikor 27.000 azoknak a száma, akik amnesztiában részesültek, (Zaj a szélsöbaloldalon. Elnök csenget.) és amikor még annak a pár embernek is, aki nem részesült amnesztiában, a kiszabadítását az amnesztia­rendelet folytán követeli, a másik oldalon fel­háborodik afelett, hogy kénytelenek voltunk a másik oldalon még szazat sem kitevő számban amnesztiában részesíteni olyanokat, akik bizo­nyos jogrendellenes bűntényeket követtek el, tisztán azért, mert bolondokká váltak a kommu­nista-uralom folytán (Ugy van! Ugy van! jobb­felöl.) és elhitték magukról, hogy ők vannak hivatva az országban a jogrendet a maguk módja szerint helyreállítani? Bocsánatot kérek, miféle igazságérzet az, amely az egyik oldalon 27.000 amnesztiával nem elégszik meg, a másik oldalon ellenben azt kiáltja feszítsd keresztre azt a 70 embert, aki bolonddá lett amazoknak cselekménye folytán ? Quod uni justum, alteri

Next

/
Thumbnails
Contents