Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-21

A •nemzetgyűlés 21. ülése 1922. évi július hó 14-én, pénteken. 57 dékeiket kenyérdiplomához — a zsidóság állandóan 40%-nál nagyobb számban tanul. A polgári isko­lákban hasonlóképen tekintélyes a részvételük : 1917—18-ra nézve 21-4%». (Zaj.) Fábián Béla : Honnan vannak ezek az adatok ? (Zaj és felkiáltások a szélsőbáloldalon : A Hazánkból ! Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kiss Menyhért : Kovács Alajos ministeri taná­csos akadémiai levelezőtagtól. (Nagy mozgás a bal és a szélsőbáloldalon.) Urbanics Kálmán : Fábián összeállítása más ! Fábián Béla : Egészen más ! (Derültség a jobboldalon.) A képviselő uré is más volt a választás előtt ! Majd meg fogom mondani. (Zaj és ellen­mondások a jobboldalon.) Mikor a zsidó szavazatok kellettek, más volt az összeállítás ! Elnök : Fábián képviselő urat nagyon szépen kérem, szíveskedjék a házszabályokhoz alkalmaz­kodni. Kiss Menyhért : T. Nemzetgyűlés ! Védelmi intézkedéseket tenni minden nemzetnek nemcsak joga, hanem egyben kötelessége is. Kötelessége épen a háború, a forradalmak, a román megszállás tanulságai után. Nem hánytorgatom fel azokat a hullámokat, amelyek itt ma újból tornyosultak s amelyek a Károlyi-forradalom kitörését és szerepét jelentik a magyar politikai életben. Egy epizódot azonban fel kell említenem, és ez az, hogy akkor, amikor a nacionalista és keresztényérzésü tisztviselőket az egyes minis­teriumokból kidobták, Juhász Nagy Sándort meg­kérdeztem, hogy miért teszik ezt, és akkor Juhász Nagy Sándor — itt mondom el, az ország szine előtt, hogy hozzá is eljusson — azt a felvilágosítást adta : Azért tesszük ezt, mert ma a hatalom három pártnak a kezében van, a radikális pártnak, a szociáldemokrata pártnak és a Károlyi-pártnak kezében. A polgári párt, a Károlyi-párt és mi minden egyes kérdésben kisebbségben vagyunk. A többség mindig a két párt, a radikális és a szociál­demokrata párt. Amit ők akarnak az történik. Nincs tehát más mód, addig, amig a képviselő­választások lesznek, mint az, hogy menjetek ki a ministeriumokból s majd azután, ha a polgári párt megerősödik, akkor újból vissza fognak térni a keresztény és nacionalista tisztviselők. Fábián Béla : Még kiderül, hogy Juhász Nagy Sándor nacionalista volt ! Kiss Menyhért : Azt nem mondtam. De az erőtlenségnek nyilatkozata volt ez. Ha a Károlyi­párt megtudta volna tartani a kezében a hatalmat, akkor nem következett volna be a bolsevizmus, hanem a radikális intézmények, talán még a köz­társasági gondolat is érvényesültek volna elfogad­ható módon. Ha|a polgári szervezkedést megtudták volna tartani, ugy mint ahogy pl. Németországban megmaradt, hogy sem Münchenben, sem Berlinben nem mentek át a kommunizmusba, hanem meg­maradt a szociáldemokrata mentalitás, (Felkiál­tások a középen : Isten mentsen tőle !) amely a maga hatását éreztette az állami életnek minden terén, akkor nem kellene most itt gravameneket felsora­NEMZETGYÜLESI NAPiÖ 1922—1926. — II. KÖTET. koztatni. De épen az a baj, hogy ezt az erőt nem tudta produkálni, hanem napról-napra, óráról­órára sodortatta magát balfelé. Fábián Béla : Ez igaz ! Kiss Menyhért: Nem volt bennük erő, akarat. Emlékszem arra, hogy amikor felmentünk a minist er elnökség elé Károlyihoz, a mindenükből kiüldözött székelyek és ott valamit kértünk tőle, akkor ennek híre ment ; Pogány azonnal autóba szállt, a tengerészeivel feljött, a főhercegi palota .előtt felállította a gépfegyvereket és kijelentette, hogy azonnal ha el nem kotródnak onnan, lövetni fog. (Zaj a bál- és a szélsőbaloldalon.) Ha naciona­lista felbuzdulás volt valahol, azt nyomban csirá­jában elfojtották. Budán pártot csináltunk, — sajnálom, hogy Rassay képviselőtársam nincs jelen ' — a II. kerületi Polgári Körben megszerveztük a Nemzeti Polgári Pártot. Rögtön kiüzentek hoz­zánk, hogy nem engedik meg többé az összejövete­leket, mert semmiféle'* nemzeti jelzővel ellátott pártra nincs szükség. (Zaj balfélől.) Nagy Ernő : De ennek nem a zsidó az oka, hanem a mi gyengeségünk ! Bogya János: Elnyomták a szervezkedést! (Zaj. Elnök csenget.) Kiss Menyhért : A szervezkedést nem enged­ték meg és a legnagyebb politikai és fizikai erő­szakot éreztették. (Ugy van! Igaz! a jobboldalon és a közéfen.) Megtörtént az, amit a világtörténe­lemben sehol sem olvastam, sem a francia, sem az angcl történelemben, sem a németeknél, hogy a gyűjtőfogházban irtak alá egy egységokmányt arról, hogy a polgári párt lemondott a hatalomról és átadta a gyűjtőfogházban letartóztatott kom­munista vezéreknek. B. Podmaniczky Endre : Gyalázat ! (Felkiál­tások balfelöl : Bizony gyalázat !) Kiss Menyhért : Én nem okolom azokat, akik ebben nem vettek részt. (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Erdélyi Aladár: Elvettéka fegyvereinket. Rupert Rezső : Épen ezt magyaráztuk Nagy­atádinak, hegy a kezében voltak a polgári töme­gek, de mégsem csinált semmit. Urbanics Kálmán : Károlyíék kiütötték a fegyvert a kezünkből ! (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, szívesked­jenek csendben maradni. Szabó József (közbeszól). Elnök : Szabó képviselő urat is kérem, szíves­kedjék a házszabályokhoz alkalmazkodni. Méltóz­tassék folytatni, képviselő ur. Kiss Menyhért : A Nemzeti Tanácsnak mű­ködése az első perctől kezdve végig .. . Fábián Béla : Ki akarta letartóztatni a Nem­zeti Tanács tagjait ? (Felkiáltások a jobboldalon : De már későn !) Október 24-én ! Kiss Menyhért : . . . nemcsak alkotmányelle­nes, de nemzetellenes is volt, és at. képviselőtár­saim, engedjék meg, hogy akkor, amikor itt hangu­latot csinálnak a hazai és külföldi sajtóban és azt kérik, hogy az októbrista vezérek jöjjenek haza 8

Next

/
Thumbnails
Contents