Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-30

466 A nemzetgyűlés 30. ülése 1922, tovább nem a zürichi, hanem a berlini jegyzés az irányadó. Kereskedelmi szerződéseink meg­kötése szempontjából ismétlem tehát, hogy nagy súlyt helyezek arra, hogy Németországgal mi­előbb kereskedelmi megállapodást létesítsünk. De ipari többtermelésünket véve szem­ügyre, a kereskedelmi szerződések mellett arra is törekednünk kell, hogy a többi államokkal is, és ezek között elsősorban Olaszországgal kössünk kereskedelmi megállapodást. Olaszor­szágban ránk nézve kedvező hangulat van és igy könnyen menne ilyen kereskedelmi meg­állapodás megkötése, ami természetesen árufor­galmunkra és ipari termelésünkre is nagyon előnyös hatással volna. A közgazdasági konszolidáció megteremtésére. hátra van még az, hogy külföldi kölcsönt szerez­zünk. Azt hiszem, a mai viszonyok között külföldi kölcsön megszerzése a legnagyobb nehézségekbe ütközik, azonban ha a legnehezebb feladatot megoldottuk, ha t. i. a költségvetés egyensúlyát helyreállítottuk, akkor a külföldi kölcsön meg­szerzése sem fog nehézségbe • ütközni. Akkor talán kamatképen természetbeni járulékot is ajánlhatunk fel készpénzfizetés helyett, és gon­dolhatunk arra is, hogy jegybankot állítsunk fel. Ez már olyan elöntő befolyással lenne állam­jegyünk értékének helyreállítására, mely bizto­sítaná Magyarország közgazdasági konszolidá­cióját. Nem akarom az idő mostani előrehaladott állapotában a t. Nemzetgyűlés figyelmét továbbra is igénybevenni, ismételten ajánlom a szak­ministnr urak figyelmébe javaslataimat és tekintve, hogy a kormány részéről látom a jó­indulatot, látom azt, hogy helyre akarja állítani a költségvetésben az ellensúlyt és biztosítani akarja a többtermelést, az indemnitást elfoga­dom. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a közé­pen) Elnök: Szólásra ki következik? Őrgr. Pallavicini György: A házszabályok­hoz kérek szót ! Elnök : Őrgróf Pallavicini György a ház­szabályokhoz kér szót. Őrgr. Pallavicini György : T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok 215. §-a alapján személyes megtámadtatás visszautasítása címén kérek szót. Most érkeztem a Házba és hallom, hogy Eckhardt Tibor képviselő ur a délutáni ülés folyamán engem személyemben megtámadott, mert délelőtti beszédéből kifolyólag, amikor ő különböző emberek rosszhiszeműségéről beszélt, és ez ugy látszik a túloldalon recenzust keltett, kimagyarázta szavait annyiban, hogy azt mon­dotta, hogy ezt a rosszhiszeműséget énrám értette. Az igen t. képvisel-ő ur igen rövid idő alatt elsajátította azt az igen rossz szokást, hogy személyes megtámadásokat" visz első fel­lépésével a nemzetgyűlés elé. Szilágyi Lajos: Azzal kezdte! évi július hó 26-án, szerdán. Őrgr. Pallavicini György: Nagyon sajnálom, hogy kénytelen vagyok a házszabályokhoz folya­modni, hogy ezt a személyes megtámadtatást mindjárt visszautasítsam. De minthogy énnekem ehhez a közérdekű ügyhöz, a papirügyhöz jogom van a zárszó alapján hozzászólni, nem beszélek azokról, amiket ő itt emiitett, mert ő minden­ről beszélt, csak arról nem, amit én az indem­nitási vitában itt felhoztam. Elmondotta a papir­kérdés történetét 1921-ig. f Rakovszky István : Az Árpád-kortól kezdve ! Őrgr. Pallavicini György: Én ezekre az időkre semminemű allúziót nem tettem, hanem igenis beszéltem' azokról az időkről, amelyek a múlt ősztől kezdve egész mostanáig a papirkér­désben lefolytak. Tehát azt hiszem, már ezzel is vissza van utasítva az, amit a t. képviselő ur ellenem akart szegezni. Én csak egyet va­gyok bátor itt megemlíteni; hogy ha a kép­viselő ur jónak látta első parlamenti szereplésé­ben, amikor nem is mint képviselő, hanem mint pótminister lépett fel, (Igazi Ugy van! bal­felöl.) itt egyeseket megtámadni, kik komoly ügyekkel jöttek itt elő, akkor azt hiszem, ő leg­kevésbé alkalmas arra, hogy ilyen támadások­kal lépjen fel. Mert nagyon jól méltóztatnak emlékezni arra az időre, amikor a kormány 1921 őszén kiadott egy fehérkönyvet, . . . Rakovszky István : Ez rosszhiszeműség ! (Egy hang jobb felöl : Erdekeit fél!) Őrgr. Pallavicini György: ...amelyet ugy nevezett : Károly visszatérési kísérlete, — ha jól emlékszem — amely könyvből a ministerelnök ur a külügyi bizottságban elismerte, hogy téves adatok alapján lett kiadva . . . Rakovszky István : .Tudatosan ! Őrgr. Pallavicini György: ... és amelyről a ministerelnök ur Ugrón képviselő ur és az én felszólalásomra a külügyi bizottságban megigérte, hogy uj kiadást fog adni ezen tévedések rekti­fikálására. Ezt a fehérkönyvet a mostani kép­viselő ur, Eckhardt Tibor ur szerkesztette, adta ki. Ez azóta köztudomásúvá vált, és ha méltóztatnak kézbe venni ezt a könyvet és ob­jektive megbírálni, akkor azt hiszem, nagyon furcsának fog feltűnni mindenki előtt, hogy itt épen az az igen t. képviselő ur, aki ezt a köny­vet annak idején szerkesztette, bárkit rosszhisze­műséggel mer megvádolni. Osak ezt akartam az igen t. Ház előtt kijelenteni. (Helyeslés balfelöl) Rakovszky István : Most megkapta á ma­gáét! (Derültség a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Hébelt Ede jegyző : Esztergályos János ! Esztergályos János: T. Nemzetgyűlés! Te­kintettel az idő előrehaladottságára, tisztelettel kérem a Házat, méltóztassék hozzájárulni, hogy beszédemhez holnap kezdhessek hozzá. Elnök : Tekintettel arra, hogy a t. képvi­selő urnák a házszabályok értelmében a napi­rend tárgyalására szánt idő letelte előtt egy­negyed órával joga van beszédének elhalászta-

Next

/
Thumbnails
Contents