Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-30
A nemzetgyűlés 30. ülése 1922. évi julms hő 26-án, szerdán. " 467 sát kérni, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház ilyen értelemben határoz. • Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom., Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Szabó József képviselő ur táviratát, amelyben egészségének helyreállítása céljából háromheti szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságot megadni méltóztassék. (Helyeslés.) A nemzetgyűlés a kért szabadságot megadja. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Kaposvár rendezett tanácsú város közönségének gróf Hoyos Miksa képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét az indemnitási törvényjavaslat módosítása tárgyában. A kérvény, miután az indemnitási törvényjavaslatot most tárgyaljuk, letétetik a Ház asztalára a törvényjavaslattal leendő együttes tárgyalás céljából. Mielőtt napirendi javaslatomat megtenném, kérem a jegyző urat, hogy először az inditványkönyvet felolvasni szíveskedjék. Hébelt Ede jegyző (olvassa) : »Láng János : Az 1920. évi XXVI. tc.-nek a kor követelményeinek megfelelő módosítással újból való előterjesztésére, nevezetesen a botbüntetés és vagyonelkobzás életbehelyezésére vonatkozólag, különös tekintettel az árdrágító visszaélésre.« Elnök : Miután Láng János képviselő ur indítványát írásban is benyújtotta és igy az a házszabályokban előirt kellékeknek megfelelt, az indítvány ki fog nyomatni, szét fog osztatni és az indítvány indokolására később fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Következik az interpellációs-könyv felolvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellácios-könyvet felolvasni. Hébelt Ede jegyző (olvassa): »Saly Endre: A cukordrágitás és zsirkivitel tárgyában, a közélelmezési ministerhez ; Petrovits György : a makói hagyma forgalmának szabályozása tárgyában, a földmivelésügyi és közélelmezésügyi ministerekhez ; Csik József: a kapuvári ellenzéki választók hatósági üldözése tárgyában a belügyministerhez ; Griger Miklós : a műtrágyahiány tárgyában a földmivelésügyi ministerhez ; Hébelt Ede : az internálásokról, a belügyministerhez ; Szabó Imre : a kefekötőmunkások termelőszövetkezete alapszabályainak törvényszéki bejelentése tárgyában, az igazságügyministerhez; Kiss Menyhért : a nyugatmagyarországi felkelőkkel való bánásmód tárgyában, a külügyministerhez ; Nagy Ernő : a ministerelnök ur által tagadásba vett tényállítások tisztázása tárgyában, a ministerelnökhöz ; ' Pallavicini György : a nyugatmagyarországi felkelők letartóztatása tárgyában, a ministerelnökhöz ; Homonnay Tivadar : a nógrádi főispánnak a választások után a rétsági kerületben elkövetett szabálytalanságai tárgyában, a belügyministerhez ; Griger Miklós : egy minis térnek a büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekménye tárgyában, az igazságügyministerhez ; Parkas István : a Nyugatmagyarországon történt események tárgyában, a ministerelnökhöz. Nagy Ernő : a gróf Károlyi Mihály ellen a kincstári jogügyi igazgatóság által indított vagyonelkobzási perben, a kormányhoz. Fábián Béla : a kispesti polgármesterválasztás tárgyában a belügyministerhez. Elnök : Az interpellációk meghallgatására napirendi javaslatom után, illetve a belügyminister urnak Ostor József képviselő ur interpellációjára adandó válaszának meghallgatása után térünk át. Meg fogom tenni javaslatomat legközelebbi ülésünk napirendjére vonatkozólag. Javasolom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön, f. hó 27-én d. e. 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki : az indemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatnak ezen javaslatomat elfogadni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következnek az interpellációk, illetőleg először a belügyminister ur válasza Ostor József képviselő ur interpellációjára. A belügyminister urat illeti a szó. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy Ostor képviselő ur interpellációjára adandó válaszomban először általánosságban egy kis képet adjak arról a helyzetről, amely a határforgalom szempontjából fennáll. A határforgalom közrendészeti kérdéseinknek ma egyik legnehezebb ágazata. Következik ez abból az okból, hogy mindenütt uj határaink vannak. Az a közönség, amely idáig távol élt a határoktól és a közlekedésnek, a forgalomnak, a gazdasági közlekedésnek egy bizonyos könnyűséget élvezte, ma zaklatást és a hatóság bizonyosfoku túlkapását látja abban, hogy ezeken a határterületeken bizonyos határrendészeti intézkedéseket kellett életbeléptetni. Ehhez azután hozzájárul az is, hogy az egész határrendészetünket a trianoni béke következtében uj alapokra kellett fektetnünk. Ezek az intézkedések talán még nem mindenütt tökéletesek; itt-ott egy-egy nehézség mutatkozik, de tapasztalattal és a kérdések megoldására és intézésére hivatott szervezetek gyakorlatának és rutinjának kifejlődésével mindezek a nehézségek sokkal csekélyebbek és áthidalhatók lesznek. Ami magát a konkrét kérdést illeti, elsősorban arra hivom fel az igen tisztelt interpelláló képviselő ur, de az ő utján egyszersmind az érdekelt határmenti lakosság figyelmét is, hogy a határátkelés biztosítására szolgáló okmányok tipikus ós rendes körülmények között igénybeveendő formája az útlevél. A határmenti ' lakosság ma nem tud különbséget tenni az ut59*
