Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-30

A nemzetgyűlés 30. ülése 1922. évi július hó 26-án, szerdán. 453 Nagyon jól tudom, hogy a belügyminister által ezekre a tanfolyamokra használatra kiadott közjogi- és közigazgatási kézikönyvekben is benne foglaltatik a mentelmi jog ismertetésénél az, hogy a mentelmi jog a képviselőt megválasztásának időpontjától kezdve megilleti. Minthogy a csendőri főhatóságokat különösen a régebbi időben erősen jellemezte az, hogy a legénységet az ilyenekre szigorúan kioktatják, meg vagyok győződve róla, hogy a csendőrség ebben a tekintetben megfelelően tájékozva volt és mégis saját magamon tapasztaltam, hogy az egyik helyen feltartóztattak, a másik helyen be sem eresztettek a községbe, a harmadik helyen pedig az a szerencse ért, hogy odavalónak néztek és ezért nem tartóztattak le. Nem jelentettem be ezeket a mentelmi jogsértési eseteket, nem pedig azért, mert én azt a kisembert, aki velem szemben eljárt, nem okolhatom, annak föltétlenül parancsot kellett kapnia. En az ellen a kisember ellen eljárást indíttatni nem kívánok, ilyent semmiféle főhatóságtól nem kérek. Drozdy Győző : De a nagyember meg átugrott a kultuszministeri székbe ! Elnök: Kérem. Drozdy képviselő urat, szíveskedjék a házszabályok korlátain belül maradni. Hegymsgi-Kiss Pál: Hogy néhány esettel szolgáljak, ismertetem röviden a kiskunhalasi választás történetét, amely arról nevezetes, hogy itt a város külső részén lakó választókat karhatalommal zárták el a szavazástól. Az történt, hogy a július 5-iki pótválasztás reggelén a karhatalom elzárta a \árosba vezető összes utakat, hogy pártunk szavazói, akik a város külső részén laknak, a városba be ne jöhessenek. Csak néhány asszonynak sikerült a réteken keresztül, vizén átgázolva. a városba bejutni. Zilah Benő volt választási biztos maga is tiltakozott ez ellen az eljárás ellen, mire délelőtt fél tizenegy órakor a kordont megnyitották, de féltizenkettőkor újra elzárták, tizenkettőkor pedig kitűzték a záróórát. A kiskunhalasi választás még arra nézve is jellemző, hogy itt' a csendőrök a mi jelöltünkre szavazókat szétverték, körülbelül 400 pártunkbeli szavazót szórtak szét ugy, hogy azok le nem szavazhattak. A nagyvázsonyi és a mezőcsáti választásokkal nem. foglalkozom., mert az ottani választópolgárok panaszt adtak be ezek ellen a választások ellen és a nemzetgyűlésnek módjában lesz biráskodni. Drozdy Győző : A t. párt-zsürinek ! Hegymegi-Kiss Pál : Ismét elő kell azonban hozakodnom a tarpai választással. Ha az 1922. évi választásoknak Mommsen-cserepét keresném,, hogy Nagy Emil ur beszédére hivatkozzam, akkor azt a tarpai választásban találnám, meg. Tarpán tudtommal még ma sincs kitűzve a választás, annak ellenére, hogy a választási rendelet erről szigorúan intézkedik és a belügyminister urnák is megadja a jogot arra, hogy a központi választmány mulasztásával szemben eljárjon. Ezt a sérelmet én nem. pártsérelemnek, hanem a nemzetgyűlés sérelmének tartom .,,, Drozdy Győző : Az egész ország sérelme ! Hegymegi-Kiss Pál : ...mert ez a nemzetgyűlés hiányos. Egy választókerület nem. küldötte be képviselőjét és a házszabály, ha nem is intézkedik ilyen esetre, mert ilyen eset a házszabály m.egalko tóinak eszébe nem is juthatott, minden esetre jogot ad a nemzetgyűlésnek ahhoz, hogy abban a kerületben ahol a választást még meg nem tartották, az uj választást elrendelje. Drozdy Győző: Elvonják egy kerületnek követküldési jogát ! Hegymegi-Kiss Pál: Ez a követküldési jog elvonását jelenti, megfosztást, amit régebben hatályban levő választási törvények szerint csakis akkor alkalmaztak, ha a kerületben nagymértékű volt az etetés és az itatás. Batitz Gyula : Jó lesz majd a nemzeti hősnek ! Hegymegi-Kiss Pál : Térjünk rá azonban a legklasszikusabb választási esetre, a jánoshalmai választásra. A bácskai közigazgatásról mi feltétlenül jó véleménnyel voltunk, hiszen a bácskai közigazgatás volt az, amely az eddigi választások során egész a jánoshalmai választásig egyáltalán nem avatkozott bele a küzdelembe oly mértékben, hogy mi azt jogosan akár a nemzetgyűlésen, akár máshol felpanaszolhatnánk. Drozdy Győző : A vége felé vadult meg ott a közigazgatás. Hegymegi-Kiss Pál : A mi jelöltünk a jánoshalmai választáson Fenyő Miksa volt. odavaló ember, mélykúti születésű, akit a kerület lakossága is ismer, akinek tudásáról, közgazdasági érzékéről bármilyen szempontból is csak feltétlenül elismerőleg lehet nyilatkozni, értékes erő, aki feltétlenül disze lett volna ennek a nemzetgyűlésnek. A jánoshalmai választáson a hivatalos apparátus teljes mértékben a kormánypárti jelölt rendelkezésére állott. Magukat az ajánlási iveket is hivatalos orgánumok osztogatták, a csendőrök, akik gabonafelvételeket eszközöltek és íratták alá a lakossággal az ajánlási iveket. Azonkívül itt is megtörtént, mint mindenütt, az engedélyek elvonásával való fenyegetés. Megtörtént a választások során ugyanaz, amit már más kerületre vonatkozólag is emiitettem, hogy választóinkat, akik a szavazásra összegyülekeztek, a csendőrség szétverte. Megtörtént a zárórákkal való operálásnak az a módja is, amiről szintén már egy másik kerület választásának előadása során megemlékeztem. Azonban a pótválasztáson a választópolgárok megveret és ének és őrizetbevételének olyan sorozata állott elő, melyet szó nélkül nem hagyhattunk, s amelyek azután azt eredményezték, hogy jelöltünk, bár feltétlen többsége volt a választókerületben, csakhogy választóit a kínzásoktól és verésektől megszabadítsa, visszalépett. Itt történt meg azután az is, hogy azokat a képviselőket, akik az előzetesen és a választás előtti napokban észlelt rendellenességnek, erőszakosságnak eloszlatása végett s avégett, hogy a hatóságok előtt a választók érdekében szót emeljenek, Jánoshalmára és Mélykutra lementek, egyrészt oda be