Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-30

À nemzetgyűlés 30. ülése 1922 városnak, felajánlotta szolgálatait és Kecskemétet fel is építette. Köztudomású, bogy ba egy várost, vagy községet valami nagy szerencsétlenség ér, tüzkatasztrófa, földrengés vagy vizáradás, akkor rendszerint megrobanják az ilyen helyet a hiénák, sápot akarva maguknak biztositarii a szerencsétlenségből. így járt Kecskemét városa is. Az egész országból elözönlötték a különböző vállalkozók, akik hihetetlen árakat kértek s teljesen ki akarták rabolni a várost-, természetesen a munkásokkal egyetemben. Ekkor történt, hogy az Épitőmunkásszövetség is megjelent Kecskemét város tanácsánál és azt mondta : T. tanács, nekem van pallérom, nekem van mérnököm, van építészem, kőmivesein, ácsom és kőfaragóm, én adok neked munkást minden szakmában, kössél velem kollektiv szerződést. (Az elnöki széket Szcitovszky Béla foglalja él.) Csak két fillérrel fizess többet óránkint a munkásoknak, mint amennyit Budapesten a munkaadók szerződés értelmében fizetnek és ez esetben garantálom neked, hogy összes épületeidet tisztességesen, minden sztrájk, bojkott és minden kapzsi vállalkozói kizsákmányolás kizárásával fel fogom építeni. Kecskemét városa a bölcs álláspontra helyezkedett, elfogadta az ajánlatot, kibővítette műszaki hivatalát, mi pedig odaküldtünk egy tisztviselőt, aki összekötő kapocs volt a városi műszaki hivatal és a munkán dolgozó munkások között A várost felépítettük, munkánkat tisztességesen elvégeztük s ma is szövetségünk irattárában fekszik Kecskemét város tanácsának köszönőlevele, okmánya, amely igazolja, bogy vállalt feladatunknak becsülettel megfeleltünk. Ezzel szemben, t. Nemzetgyűlés, tessék elképzelni, mit érezhetünk mi, akik igy képzeltük és igy képzeljük a nemzetmentés munkáját, amikor jön Kecskemét városa és pont azt a szakszervezetet nem engedi működni, amelynek nagymértékben köszönheti, hogy a vállalkozói üzérkedés és kizsákmányolás nélkül városát felépíthette. (Felkiáltások jobbfelől : Közben volt a kommunizmus !) Tolna vármegyében, Tolnán a szövetségnek saját otthona, saját háza van A kommün bukása után különböző katonai alakulatok vonultak ide be, az otthon ajtóit összeégették, padlóját tönkretették, ablakait betörték, mindent összefüstöltek, egyszóval teljesen feldúlták, pusztává tették ezt az épületet. Baján elfoglalták az Ébredő Magyarok a Munkásotthont, egy kész egyesületi helyiséget, amelyet keserves munkával, fizikai munkát végző munkások verejtékes filléreiből gyűjtött pénzekkel épitettünk fel. Ebbe a kész és teljesen berendezett házba, egyesületbe beült egy alkalmi egyesület, kiverte onnét a tulajdonosokat és még NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1922—1926. — II. KÖTET. '. évi július hó 26-án, szerdán. 433 r ma is az Ébredő Magyarok Egyesülete székel ebben a Munkásotthonban. ^Nagyorosziban ugyancsak saját háza van az Építőmunkások Szövetségének. Ezt a legális csendőrség foglalta le magának, de természetes dolog, először megkérték a szolgabírót, legyen s vives a csoportot feloszlatni, hogy azután mint gazdátlanul álló helyiséget, legyen jogcím ezt az épületet a csendőrség részére rekvirálni. Igy a balkéz a jobbkéz akaratát nagyon szépen megértette és még ma is a csendőrség tanyázik ebben a kulturegyesületben, ahol a munkások könyvet és újságot akarnak olvasni, ahol szabad idejüket szórakozásra akarják felhasználni és ahol védekezni akarnak a kizsákmányolás lehetőségével szemben. T. Nemzetgyűlés! Ezzel a berendezkedéssel egészséges közgazdasági politikát csinálni nem lehet. B,á akarok térni most az építkezés kérdésére, mielőtt azonban ezt tenném, kérem az elnök urat, méltóztatnék talán egy kis szünetet elrendelni. Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Felkérem Batitz képviselő urat, szíveskedjék beszédét folytatni. Batitz Gyula: T. Nemzetgyűlés! Mindenki azt hajtogatja, hogy az országban az építkezést meg "kell indítani, még pedig egyrészt azért, hogy a lakástalanokat lakáshoz juttassuk, másrészt pedig, hogy az építőiparba belekapcsolódó sokágú munkásréteget munkához segítsük. Amint ismeretes, a múlt évben a nemzetgyűlés 300 millió koronát szavazott meg középitkezési célokra. Eredetileg ez a 300 millió sem volt ennyi, hanem csupán 100 millió. Amikor azonban az általam előbb emiitett Epitő Munkásszövetség a többi munkásokkal egyetemben országra kiterjedő akciót indított abban az irányban, hogy nagyobb mértékű építkezés indittassék meg, a küldöttségjárások, emlékirat benyújtások stb. hatása alatt végre rá lehetett birni a kormányt arra, hogy az eredetileg tervbe vett száz millió koronát nagyobbítsa meg. Igy lett azután ebből az összegből 300 millió. De ez a 300 milliós építkezés is, azt lehet mondani, csupán egy csép volt a tengerben, mert hiszen oly óriási a lakásínség az egész országban és elsősorban a fővárosban, hogy szerintem minden néven nevezendő anyagi áldozatot meg kell hozni, hogy minél több lakást lehessen építeni és mennél több hajléktalant lakáshoz juttatni. Közismert tény előttünk, hogy az országban igen sok vagont foglalnak le a vagonlakók. Ezért az államnak a legmesszebbmenő anyagi áldozatoktól sem szabad visszariadni, hogy minél több lakás épüljön, mert hiszen ez elsősorban állami érdek. Hogy egyebet ne mond55