Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-30
432 À nemzetgyűlés SO. ülése 1922. évi julms hó 26-án, szerdán. Batitz Gyula : ... de most ismét egy közbeszólás kényszerit arra, hogy kijelentsem, hogy Magyarországon a kommunizmust nem Magyarország munkássága csinálta, hanem csinálta Magyarország polgársága és az úgynevezett Lumpenproletáriát. (Élénk derültség, ellenmondások és zaj jobbról és a középen.) Bogya János: Ez egy megnyugtató meg-' állapitás ! Batitz Gyula ; Magyarországon a kommuniz-. must a polgári csőcselék csinálta. (Mozgás.) Én 30 éve vagyok tagja a szociáldemokrata pártnak, a szocializmus tudományos iratait átolvastam és amikor a háborúból 1918 november 1 -én hazakerültem, meglepetésemre és csodálkozásomra a szakszervezetekben és a pártban olyan intelligens embereket találtam, akiket sohasem láttam ott a háború alatt, sem a háború előtt. Ezek vitatkoztak velem a marxizmusról és a szocializmusról és én csodálkoztam azon, hogy ők sokkal tudományosabban ismerik a szocializmust, mint én. Én azt gondoltam, hogy talán a háború alatt elveszítettem emlékezőképességemet, a háború alatt elfelejtettem mindazt, amit a háború előtt olvastam a marxizmusról és a szocializmusról, mert az újdonsült szociáldemokraták és az újdonsült kommunisták, akik magasrangu hivatalokból jöttek a szakszervezetekbe: a háziurak és földbirtokosok, jobban tudtak mindent, mint én. (Zaj jobbfelöl.) Erdélyi Aladár: Neveket! Horváth Zoltán : Akkor ez volt a kurzus ! Nagy Ernő : Most meg ez a kurzus ! Elnök : Nagy Ernő képviselő urat kérem, ne szóljon közbe ! Nagy Ernő: Tessék vizsgálatot- indítani ! (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek! Nagy Ernő képviselő urat utoljára figyelmeztetem, hogy méltóztassék csendben maradni. (Egy hang jobb felöl : A zsúpéin!) Csendet kérek, képviselő urak! Nagy Ernő: Az eszetokja volt zsupán! Elnök : Rendreutasítom a képviselő urat. Batitz Gyula : Fájdalmasan érint bennünket, mikor folytonosan és minden oldalról fejünkhöz vágják a bolsevizmus bekövetkezését, holott nem nagy tudomány és történeti ismeret kell ahhoz, hogy beigazolva legyen az, hogy a magyarországi akkori konzervatív politika és közgazdasági viszonyok és — természetes dolog — nagy mértékben a háborús viszonyok hozták létre ezt a veszedelmet, amelyért ne tessék bennünket oda-, állítani, mint olyanokat, akik azt a marhaságot csináltuk, mert ki kell jelentenem azt is, hogyha valakinek kárt hozott, hogyha valakinek veszteséget hozott ez, akkor elsősorban nekünk, magyarországi szociáldemokrata és szakszervezeti munkásoknak hozott veszteséget és kárt az a változás, az az őrület, amely 1919 március 21-ikén bekövetkezett. (Zaj.) Peidl Gyula: Schnellsieder-bolsevikiek ura* lomra juttatták a Schneilsieder bolseviki keresztényeket. (Zaj.) Batitz Gyula : Amit nehéz fáradságos munkával szereztünk meg. azt széjjelrombolták és olyan feketének állítottak be bennünket, mintha mi volnánk az ország pusztulásának okozói. A mi embereink, tagjaink, barátaink szenvedtek legtöbbet ennek nyomán (Felkiédtéisok a szélsőbaloldalon : Ma is szenvednek Zalaegerszegen !) és szenvednek ma is ugyanakkor, amikor az igazi előidézői bizony nagyon sok esetben magas hivatalokban csücsülnek. Erdélyi Aladár: Neveket! (Zaj.) Batitz Gyula : Itt már mondtak neveket. Nem kell nevekre hivatkozni. Propper Sándor : Majd jönnek nevek ! Csodálkozni fognak. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek t. képviselő urak, ne méltóztassanak a saját szónokukat folyton zavarni. Batitz Gyula: Azt mondtam az előbb, hogy a közgazdasági kérdés az államrend kérdése, tehát fontos állami érdek az, hogy az országban a szakszervezetek kialakulhassanak és fejlődhessenek. Ezzel szemben, amint hivatkoztam az előbb, nálunk a szolgabirák nem respektálják a szakegyesületeket. Kz említett eseten kivül felemiitek még egy pár helyet: Kecskeméten, Tolnán, Baján, Nagyorosziban és még egy csomó helyen a szakszervezetek működését egyáltalában lehetetlenné teszik. Kecskeméten például, jóllehet az akkori Friedrich-féle ministeri rendeletnek megfelelően, amely a szakszervezetek működését szabályozta, jártunk el, bejelentettük a csoport működését, birtokunkban van a központban többek között a polgármesteri hivatalnak tudomásulvevő végzése és mégis épen ezelőtt két-három nappal kaptam a kecskeméti rendőrkapitányságtól egy végzést, amely szerint engem elitéi 30 napra azért, mert biztattam az ottani épitőmunkásokat, azt a tanácsot adva nekik, hogy a rendelet szellemének megfelelően a helyi csoportot állítsák vissza, (Felkiáltások jobbfelöl: Halljuk az indokolást!) Ki kell jelentenem, hogy én soha Kecskeméten nem voltam. Kecskemét talán az egyetlen város az országban, ahol nem fordultam meg. A végzésben a rendőrség azt mondja, hogy én többszöri megidézésre sem jelenvén meg, kénytelenek voltak meg nem jelenésem ellenére is az ítéletet meghozni. Ezzel szemben a tény az, hogy én soha idézést Kecskemétre nem is kaptam. Ugron Gábor : Mi van az illetékességgel ? Batitz Gyula: Jellemző ez az eljárás épen Kecskemétre, mert emlékezetébe idézem mindenkinek, t. Nemzetgyűlés, hogy amikor a földrengés Kecskemét városát majdnem teljesen összerombolta, akkor az Épitőmunkásszövetség volt az, amely elsősorban segítségére sietett a
