Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-29

388 A nemzetgyűlés 29. ülése 1922. évi július hó 25-én, kedden. Magyarul : Mint hajdan a középkorban a klastromok falai előtt a földi igazság sújtó keze erőtlenül lehanyatlott, ugy a modern Magyarországban is a törvény keze erőtlenül hanyatlik, le a terrorisztikus szervezetek ajtaja előtt.« Kállay Tamás : Ez mégis osak túlzás ! Nem támogatnánk olyan kormányt, amelyre ez áll. Bell Miklós ; Miért nem megy Moszkvába ? Moszkvában igazságosság van ! Peidl Gyula : Volt-e ott bomba vagy nem volt, az a kérdés ! (Zaj a jobboldalon. Egy hang a jobboldalon : Ha ez igaz lenne, akkor Héjjas nem lenne elfogva !) Pikler Emil : Még egy mondatot leszek bátor felolvasni, mégpedig németül, hogy ellenőrizhessék, jól mondom-e. (Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök : Csendet kérek képviselő urak ! Pikler Emil (olvassa) .* »Die Methode, die der weisse Schrecken anwendet, ist die denkbar unge eigneteste Art, das bedauernswerte Land zur Ruhe kommen zu lassen und ihm Simpathien seiner Nachbarn und der gesitteten Welt wieder zu gewinnen. Eine Reihe schrecklicher Mordtaten in Budapest und in der Provinz, gegen politische Gegner, aber auch gegen friedliche Bürger ist noch ungesühnt.« Hedry Lőrinc : Ez mutatja, hogy sugalmazott cikk ! Erdélyi Aladár : Miért nem olvas fel 1919-ből szemelvényeket ? (Nagy zaj.) Pikler Emil : Nem, kérem, ez 1922 április 21-én volt az erzsébetvárosi bombarobbanás után három héttel. A Neue Freie Presse ugyanis gravaminálja, — talán túl is lő a célon — hogy a tettesek közismertek és még sem tartoztatták le. Kállay Tamás l Hát mondja meg, kicsodák ? Pikler Emil : Én ezt nem irom alá s ezt nem is olvastam fel. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek képviselő urak ! Pikler Emil : Én ezzel nem azonositom magamat. De azzal igenis azonositom magamat, hogy itt a törvény sújtó keze megállittatik, és hogy ha az igen tisztelt kormányelnök urban, ha meg is van a jóakarat, a szándék, a jogrend helyreállítására — nem tudom, hogy milyen fokban, milyen mértékben van meg — de igenis földalatti hatalmak akadályozzák. Egyébként ma egy ellenzéki szónok is, Szilágyi tisztelt képviselőtársam is szintén földalatti eszközökről beszélt, s ezzel veszélyes példát adott a kormánynak, mert ha ellenzéki oldalon is megengedhetőnek tartják a földalatti eszközöket, . . . (Felkiáltások a jobboldalon : Mi nem engedjük meg !) Szilágyi Lajos : A területi integritásért igen ! (Zaj.) Pikler Emil : A területi integritást mi egészen más eszközökkel fogjuk kivivni. Nagy Ernő : Amilyenekkel lehet ! Pikler Emil : ... mert hogy a szuronyokkal mit lehet elérni, azt megmutatta a világháború. Épen azok az államok nyerték meg a háborút, amelyek militarista berendezkedés tárgyában sokkal hátrább álltak, mert a militarizmus szempontjából bizonyosan hátrányban voltak Franciaországnak és Angliának hadseregei, de a gazdasági szervezettség, a politikai éleslátás, a diplomáciai felkészültség és az, hogy nem fehérszegfüs gróf urak voltak a külügyministeri palotákban, hanem a nép emberei, praktikus emberek, ügyvédek, mint Clemenceau vagy Lloyd George, szóval nem a szuronyok erejével, hanem a tudás erejével nyerték meg a háborút. (Zaj és jelkiáltások a jobboldalon : A pénzükkel is !) Katonai szempontból mi előnyben voltunk, különösen a háború elején . . . Halász Móric : Akinek zsebében volt az utolsó font sterling ! Megmondta Lloyd George. Dobóczky Dezső : A pénz és a kétszeres túlerő ! Clemenceau politikája. Pikler Emil : A magyar hadseregben, a német és az osztrák-magyar hadseregben olyan önfeláldozóan harcoltak az emberek az összes frontokon hogy ez valóságos hősköltemény, a tiroli hegyekben és mindenütt, tehát, nem a magyar és német katonaságon mult a háború elvesztése. Urbanics Kálmán : A csehekén múlt ! (Felkiáltások jobb felöl. : A vezetésen múlt I Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Ne méltóztassanak örökösen zavarni a szónokot. Pikler Emil : Erről a kérdésről különben nem akartam beszélni, ez igen kényes pont és senki sem örülhet annak, hogy a háborút elvesztettük. Mi magunk, munkásemberek, legjobban érezzük ennek rettenetes következményeit.-A nagy vagyonuak, azok, akik az élet riviérájában élnek, nem érzik annyira, mert talán a nemzeti hiúság és egyéb szempontok kellemetlenné teszik számukra a helyzetet, de viszont mi egy csomó munkaalkalomtól vagyunk megfosztva, a mi elvtársaink, a munkások ezrei és ezrei el vannak szakítva tőlünk, már pedig azokra is szükségünk volna. Azt, hogy nincs saját szenünk, ércünk, saját fánk, különösen a dolgozó tömegek érzik meg legjobban, tehát a vesztett háború súlyát mi érezzük meg legjobban. De ha már a felelősség megállapításáról van szó, akkor ne vegyék rossz néven, hogy ezeket itt elmondtam. Várnai Dániel : Majd hallanak még különbeket is legközelebb ! Pikler Emil : Gömbös képviselő urnák az az ideája, hogy itt a keresztény államot akarja felépíteni. Hát én ugy tudom, hogy széles Európában mindenütt keresztény államok vannak, nincs egyetlen egy zsidó állam sem és Törökországon kivül, egyetlen egy mohamedán állam sincs. Nem értem, hogy másutt mért nem tárták ezt szükségesnek hangoztatni, hiszen a keresztény erkölcs, amely a keresztény evangélium alapján épült fel, azonos az emberi erkölccsel. Gömbös képviselő ur sincs abban a helyzetben, hogy megmondja a különbséget, a keresztény és az emberi erkölcs között. Ha Gömbös képviselő ur a keresztény erkölcsöt ugy értelmezi, mint ahogyan Jézus Krisztus értelmezte, , . .