Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-29

380 A nemzetgyűlés 29. ülése 1922, Erdélyi Aladár : Hát az iparcikkek ? Azok már gyémánt parit ás on vannak ! Pikler Emil : Azok is. Nyugodt lehet a képvi­selő ur, ha velünk akar lenni egy táborban az ipari nagytőkének tobzódása ellen, akkor együtt fogunk harcolni, mert mi nemcsak a nagybirtokosok ellen harcolunk. Erdélyi Aladár : Mi csak 20 koronás búza árat kérünk. (Ugy van! a jobboldalon.) Kabók Lajos : Szóval aranyparitást ! Pikler Emil : Minden termelő, minden gyáros, minden ügynök, minden közvetitő, minden keres­kedő az aranyparitásra törekszik, de a munka­bérek és a fizetések megállapitásánál megfeled­kezik az aranyparitásról. (Zaj.) Erdélyi Aladár: Mi nem feledkezünk meg. Esztergályos János : Még az ócskavas-paritást sem érik el ! Pikler Emil : Papir-koronában kapjuk a fize­tést és papir-koronáért kell vásárolnunk azokat a cikkeket, amelyeknek ára az aranyparitást alapján van kalkulálva. Tessék összeadni, ez matematika, tessék ceruzát kézbe venni és kiszámitani, hogy egy magánalkalmazott vagy munkás megélhet-e ma. Bell Miklós: Nálunk egy könyvelő tizenhét métermázsa búzát kap ! (Zaj.) Pikler Emil : Mi ott bent a szakszervezetben komoly dolgokkal foglalkozunk és összeállitottunk egy statisztikát arról, hogy a magánalkalmazottak fizetése milyen volt a háború előtt és milyen ma. Alapul vettük az aranyparitást, az aranykoronát. Megállapitottuk, hogy 1914-ben a magántiszt­viselők és kereskedelmi alkalmazottak 21'8%-a keresett havonta átlag 82 arany koronát, 42%-a 162 arany koronát, 21"9%-a 270 arany koronát. 6%-a 370 arany koronát, 5"6%-a 474 arany koro­nát és 2*7%-a 718 arany koionát. Ez volt a háború előtti állapot. A mai állapot a következő. Az alkalmazottak 28'4%-a keres 16 arany koronát, 22"5%-a 24 arany koronát, 18.2%-a 31 arany koronát, 12"3%-a 36 arany koronát, 6'9%-a 45 arany koronát, 8'9%-a 57 arany koronát, 3%-a 87 arany koronát, természetesen hónaponkint. Erdélyi Aladár : Elég helytelen ! Pikler Emil : Tehát a gyakornoki fizetés a békében volt 82 korona, m.cst pedig a legmaga­sabb kategóriájú magánalkalmazott keres 87 koio­nát, ugy mint békében a gyakornok, a 16—17 evés fiatalember. Tessék összehasonlitani azután azt is, hogy mennyi a differencia a békeárak és a mai árak között. Erdélyi Aladár : Mi nem helyeseljük ! Kabók Lajos : De semmit sem akarnak tenni ellene. Pikler Emil : Az igen t. agrárius társadalom­nak az az álláspontja, hegy nálunk még mindig olcsóság van viszonyitva a külföldi állair.ckhcz. Mi magánalkalmazottak ezt nem érezzük, hanem álmatlan éjszakákat töltünk el, mert mái nincs évi julkis hő 25-én, kedden. mit eladnunk, és akinek volt a régi jó időkből egy zongorája vagy szőnyege, vagy felesleges ruhája, azt már eladta. (Eckhardt Tibor a terembe lép. Élénk éljenzés a jobboldalon. Mozgás a bal­oldalon.. Halljuk ! Halljuk S) Szóval mi megélni nem. tudunk ! Szilágyi Lajos: Megszaporodtunk. Reméljük, jön a többi is. (Mozgás a jobboldalon, felkiáltások : Téged várunk ! Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Pikler Emil : De nemcsak a destruktivok azok, akik nem. tudnak m.egélni, hanem ha faj­védelmi álláspontra helyezkednek, tudtommal a jó magyar keresztény gyermekek százezrei sem kapják meg ebben az országban azt az élelmiszert, amely fejlődésükhöz szükséges. Hiány van tejben, vajban, zsirban, tojásban, mindenben ; (Felkiáltások a jobboldalon : Ez igaz !) tehát nemcsak a destruktiv családok jövőjéről van szó, hanem akker is számításba kell venni mindezeket a körülményeket, ha fajvédelmi politikát csinálnak, mert ezt elsősorban gazda­sági oldalról kell csinálni. G-ömbös igen t. kép­viselő ur ezen átsiklott, azt mondta, hogy a faj­védelem alapján áll, de nem. részletezte, hegy hogyan akarja ezt megcsinálni. A numerus clausus­szal azok az éhező keresztény gyermekek nem. fognak jóllakni. Egészen elhibázott praxis ez, szerintem.. Nem tudom, hogy tévedek-e vagy sem. Azután pedig önök bennünket, akik ezekben a padokban ülünk, a marxi osztályharc reprezen­tánsainak tekintenek, önök azt hiszik, — talán jóhiszeműen — hegy mi az elégedetlenséget kész­akarva szitjuk a munkásság körében csak azért, hogy hi veket toborozzunk, hogy mi szinte örülünk annak, ha a munkásság minél nagyebb nyomorban van, (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) abban a feltevésben, hcg}dia jómódban van, nem. csatla­kozik hozzánk. Propper Sándor: Tessék jó módba tenni! Hálásak leszünk ! Pikler Emil : Nagyon hálásak lennénk Önök­nek, ha a jó módba jutás eszközével a munkássá­got igyekeznének tőlünk eltávolitani. (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) De én sokáig voltam, külföldön és megállapitcm azt, hegy a szociál­demokrácia rak legedzettebb, legbecsületesebb és legöntudatesabb harccsai nem. az u. n. lumpen­proletáriátból kerülnek ki. Nem, A lumpenprole­tariát anarchistákból, félbclcndckból áll, a szociál­demokrácia pedig igenis a kereső munkásságból, abból a munkásságból áll, amely a mindenkori adott viszonyokhoz képest mégis legalább annyit tud megkeresni, -— ez különösen a Nyugatra szól —hogy félig-meddig tisztességes, emberi élet­standardot tud magának biztositani. A szociáldemokráciának épen az az ereje, hogy akik tudományosan és mentalitásukban ezzel az eszmével át vannak itatva, bármilyen kedvező anyagi helyzetbe, bármilyen előnyös életkörülmé­nyek közé kerüljenek is, soha sem engedik, hogy ezt a gondolatot, ezt az eszmét a fejükből kiverjék«

Next

/
Thumbnails
Contents